Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 6. szám
MAGYARORSZAG ARVIZVEDELME A Kárpátok karéjában fekvő Magyarország felszíni vízkészletének 96%-a külföldi eredetű, mivel jelentős folyóink vízgyűjtő területe az Alpok és a Kárpátok hegyvidékén található. Folyóink árvizei tehát túlnyomórészt e hegyvidéki vízgyűjtők, míg az országban keletkező belvizek, vagy kisvízfolyások áradásaiból származó helyi vízkárok magának az országnak az időjárásától függenek. Az év bármely szakában érheti bármelyik folyónk vízgyűjtőjét - vagy az ország területét - kiadós, esetleg olvadással párosuló csapadék. Emiatt az árvíz, évszaktól függetlenül szinte bármelyik folyón kialakulhat. Belvizek keletkezésére elsősorban tavasszal és nyáron, ritkán ősszel is sor kerülhet. Az árvizek és belvizek által veszélyeztetett terület együttes kiterjedése 48 300 km2, az ország területének 51,9%-a, a megművelhető földek kétharmada. A veszélyeztetett területből 32 600 km2 a mélyfekvésű síkvidéki, 11 400 km2 a fennsíki belvízi öblözetek és 4 300 km2 a kisvízfolyások völgyfenéki árterülete. Az utóbbi 50 évből, 42-ben fordultak elő belvízkárok. A belvizes évek átlagában az elöntés 143 900 ha/év, a legnagyobb kiterjedésű 881 000 ha, 1940-ben volt. A folyók árterén 700 településen 2,5 millió ember él, a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a, a megművelt földek egy harmada és közel 2000 ipari üzem helyezkedik el. Az árvízvédelmi művekkel védett nemzeti vagyon 1200-1400 milliárd Ft, a GDB csaknem 30%-át itt termelik meg. A fentiek miatt Magyarországon a folyók teljes hazai vízgyűjtőterületére kiterjedőárvízvédelmi rendszerek épültek ki. Árvízmentesítés Az árvízmentesítés a földrajzi adottságok miatt- kis esésű, alsó szakasz jellegű folyók - nagy vízi mederszabályozással, kétoldali töltésezéssel valósult meg. A folyószabályozás fő célja is az árvizek és a jég bevezetési feltételeinek javítása volt. Az árvízveszélynek kitett területek mentesítésének mértékét mindig az adott kor igényei és lehetőségei szabták meg. Jelenleg általában a 100 éves visszatérési idejűjégmentes árvízelleni védelem a célkitűzés, ennek ma védvonalaink mintegy kétharmada fele! meg. A napjainkig kiépült árvízvédelmi rendszert az alábbi létesítmények alkotják:- A folyók mentén épült elsőrendű árvízvédelmi művek hossza 4220 km, ebből földgát 3904 km, árvízvédelmi fal 30 km. A magaspartok hossza 286 km;- A Lajtán és a Répcén az árvízhozam megosztására, illetve másik folyó völgyébe történő átvezetésre árapasztó csatorna épült.- A síkvidéki szükségtározók, melyek heves vízjárású, viszonylag kis vízhozamú folyók árvízcsúcsainak visszatartására szolgálnak, a folyók védvonalainak előírt méretre történő kiépítéséig (a Duna völgyében 2 db, a Tisza völgyében 8 db, összesen 218 km2 területű, 363 millió m’ befogadóképességgé 1).- Az esetlegesen kitörő árvizek szétterülésének megakadályozására vagy terelésére - erre alkalmas terepalakulatok vagy más rendeltetésű vonalas létesítmények (pl. közúti és vasúti töltések) hiányában - lokalizációs vonalak épültek. Belvízvédekezés Magyarország síkvidéki területeinek kiterjedése a folyók hullámterét nem számítva 43 705 km2. E területeken a téli félév csapadékösszege minden évben elérheti vagy meghaladhatja a 200 mm-t, amelyből már összegyülekező felszíni vízborítások, belvizek keletkezhetnek. A károk mértéke általában a belvízborítás időtartamától, a mezó'gazdasági területeken a víz hőmérsékletétől és a növényi kultúra víztűrőképességétől függ. A felszíni vízborításokon túl, az átlagos belvízelöntések 3- 4-szeresére tehető a károsan túlnedvesedett területek kiterjedése. A közel két évszázados múltra visszatekintő vízrendezési munkák eredményeképpen hazánkban kiépült belvízcsatornák hossza jelenleg 39 040 km. A 116 db gravitációs torkolati főcsatornán kívül 324 db szivattyútelep létesült, összkapacitása közel 800 m'/sec. További 370 db kiépített szivattyúállásra összesen 155 m’/sec teljesítményű szállítható szivattyú telepíthető. E kiépítettség az átlagosan 10 évenként előforduló belvizek 15 nap alatti levezetésére ad lehetőséget. A ritkábban előforduló, a kiépítésre mértékadónál nagyobb belvizeket az összegyülekezés helyén vissza kell tartani, ezért egyes helyeken a belvízi elöntések tartóssága a 2 hónapot is elérheti. Vízkárelhárítás Az ármentesített területek védettségi szín vonalát meghatározó a védvonalak kiépítésére érvényes mértékadó árvízi előírás megállapítására 1976-ban került sor. Az ország árvízvédelmi rendszerének 1981 -ben jóváhagyott hosszú távú fejlesztési terve, akkor a védvonalak mindössze 60%-át találta a fentiek szerint előírt méretre kiépítettnek. A terv elsősorban a meglévő védvonalak előírt méretre történő megerősítését irányozta elő. A végrehajtandó feladatok 50 millió m1 földmunka elvégzését tették szükségessé, mintegy 10 milliárd Ft értékben. A fejlesztések befejezését 2000-ig irányozta elő. A terv ennek megfelelően 1990-ig el kívánta érni, hogy a védvonalak 75%-a előírt méretre kiépített legyen. A fejlesztési feladatok mellett a tervek 3,5 milliárd Ft értékű felújítási tevékenységet is előirányoztak. A beruházási keretek 1983-tól bekövetkezett radikális csökkentése ugyanakkor a kivitelezés és a kisajátításikártalanítás költségeinek emelkedése következtében az 1990-ig előirányzott fejlesztéseknek a felét sem sikerült megvalósítani. Az előírt méretekre kiépült, a mértékadó árvízi terhelésre készült árvízvédelmi vonalak hossza jelenleg 2823 9
