Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 6. szám

EGY ÉV MARGÓJÁRA ... KINN VAGYUNK A VÍZBŐL? Novemberben volt egy éve annak, hogy a vízügyi ágazat - a kormány döntését követően - „elvált” a környezetvédelemtől: a közlekedési és hírközlési tárcához került, és megalakult az Országos Vízügyi Főigazgatóság is. Perecsi Ferenc főigazgatót arra kértem, összegezze az elmúlt évet, merthogy az OVF működéséről megoszlanak a vélemények. Sokan amondók, hogy nem tisztázódtak a vízügy kormányzati és szakmai feladatait kijelölő határvonalak. Még mindig sok az átfedés. A szakma szolgálattevői szinte mit sem tud(hat)nak az ágazat érdekében tett kormányzati lépésekről. Ugyanakkor elvárják tőlük a nem ritkán „tegnapra” határidejű adatszolgáltatást, a szakmai kérdéskörök véleményezését.- Miként sikerült a „válás", a fela­datok szakmai megosztása? Azért kér­dezem, mert az idei, balatoni angolna­pusztulás okán úgy tűnt: nem igazán kontúrosak a feladatok.- A feladatok szétválasztása, a ha­táskörök és a hatósági jogkörök meg­osztása az érvényesjogszabályok alapján történt. A vízügy ma is ennek meg­felelően dolgozik. Nincs azonban olyan jogszabály, melyet ne lehetne külön­bözőképpen értelmezni. Az elmúlt év bizonyította: a szétválasztásra vonatkozó szabályok sem kivételek. Ilyen határterület a vízminőségi kárel­hárítás is, melynek a balatoni „angol­navész” ékes példáját adta. Adva volt egy szervezet, amelyik tudta mit, hogyan kell csinálni, és egy másik, amely intézkedéseket kezdeményezett. A felső irányítás végül is az intézkedni tudó vízügy kezébe adta a védekezés irányítását, melyet az el is végzett. A jelenség nincs tanulságok nélkül azok számára, akiket illet.- Máig visszatérő téma a fői­gazgatóság létszáma. Ágazati körökben (is) hallható vélemény, hogy az OVF-nél többen vannak a kelleténél: olyan szak­mai feladatköröket is főosztályok gon­doznak, amelyeket egy referens is el­láthatna.-Valamely államigazgatási szervezet létszámhelyzete az egész állami­gazgatás létszámhelyzetével vethető össze, ahhoz hasonlít. Az OVF engedé­lyezett létszámán (120 fő) belül végzi munkáját. Az egész vízügyi állami­gazgatási létszám a KHVM vízügyi blokkjával együtt alig haladja meg a 150 főt, s ez messze alatta van a korábbi OVH-KVM értékeknek. Véleményem szerint a jelenlegi technikai feltételek mellett ez a létszám a feladatok végre­hajtásának sérelme nélkül nem csök­kenthető. Természetes, hogy az OVF belső struk­túráján a változó világhoz igazodóan változtam kell. Az erre vonatkozó javas­latokat elkészítette az OVF vezetése és a KHVM-be felterjesztette. E javaslatok már tartalmazzák a kérdésben jelzett helyzet megoldását is.- A szolgálat egészét érintő gond az OVF elhelyezése. A szétszórtság aligha segít(het)i a szakma működését. A szak­maifőosztályok kendőzetlenül kimond­ják: a funkcionális vonal fölébük keve­redett - székházon kívüliségük is ezt tükrözi.-Tény, hogy az OVF munkatársainak jelenlegi szétszórt elhelyezéséből a munka számára semmi jó nem származik. Sokáig abban reménykedtünk, hogy a teljes OVF létszám a Fő utcai-iskola utcai épületben helyezhető el. Ezt azonban - a számunkra előnytelen KHVM-KTM megállapodások miatt nem lehetett végrehajtani. Azon fáradozunk, hogy a jelenlegi - áldatlan - állapot mielőbb megszűnjön. A kérdés másik részére válaszolva: olyan helyzetben, amilyenben ma a magyar gazdaság van, csak „szoros" gazdálkodással lehet dolgozni. Munkatársaink ezt érezve beszélnek a funkcionális vonal „felülkerekedéséről”. Erről szó sincs, de fegyelmezett gaz­dálkodásról, igen. Ugyanekkor való­színűleg az is megfigyelhető: ameny­­nyire szakmai vélemény nélkül nem történik gazdasági döntés, úgy műszaki döntést sem hozunk gazdasági vélemény nélkül. Azt pedig, hogy a Fő utcából - kényszerűen - ki költözik máshová, nem a szimpátia, de a praktikum döntötte és dönti el.- Sikerült-e az elmúlt évben megala­pozni az OVF jövőbeli tevékenységét? Melyek azok a területek, amelyeken fő­igazgató úr meglátása szerint javítani kell a szolgálaton, a működőképesség feltételrendszerén ?-Bár az OVF jövőbeli tevékeny­ségének a megalapozása igen fontos, magam részéről a vízügyi szolgálat jövőjének megalapozását tartom elsődlegesnek, és az OVF helyét ezen belül tudom értelmezni. Nagy erőfeszítések történtek az ágazat egyes szakterületeinek stratégiai megalapozására. A védelmi képesség (ár- és belvíz védelem) terén ma már a KHVM vezetése által is elfogadott stratégia a munka alapja. A KHVM vízügyi blokkja dicséretes módon kísérletet tett a vízügyi politika megfogalmazására. Az OVF gon­dozásában elkészült az egészséges ivó­­vízellátás programja. Készül a csator­názás programja is. E téren munkánkat kifejezetten sikeresnek tartom. Javítani az irányítás kapcsolatain kell. E nélkül ugyanis sok bába közt elvész a gyerek. Javítani pedig csak fegyel­mezett munkával lehet. Ezt várom az OVF munkatársaitól.- Milyen a szakma kapcsolata a környezetvédőkkel, a Parlament illetékes szakbizottságaival és az önkormányza­tok polgármestereivel?- A vízügy környezetvédelmi kap­­csolatairaa szétválás okozta sebek nyom­ják rá a bélyeget. Szerencsére az igazga­tóságok hamarabb túltették magukat a sérelmeken és megkísérelték a le­hetetlent: újra együtt dolgozni! Sajnos ahogyan feljebb megyünk az irányításban, a kapcsolatok egyre mere­vebbek. A KTM és a KHVM, valamint az OVF és a KTM között a szükséges vezetői és munkatársi érintkezéseken kívül nincs szervezett munkakapcsolat. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség­gel egyetlen szervezett összeköttetés van, azt a Vízrendezési, Társulati és Környezetvédelmi Főosztály tartja. 3

Next

/
Thumbnails
Contents