Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 6. szám
KÖZÉPPONTBAN: GYÓGYÍTHATÓ GYÓGYVIZEINK Csipkerózsika ébredése Nyugaton minden víz gyógyvíznek számít ami meleg, és valamilyen anyagot tartalmaz. Lehet, hogy a meghatározás nem egészen pontos, az viszont egész biztos: mi magyarok sokkal szigorúbbak vagyunk gyógyvizeink számbavételénél. Parlamenti bizottságok munkájában egyegy téma révén főként szakértőként - veszünk részt. Ne feledjük: ez a kapcsolat a KHVM-ot illeti. Az önkormányzatokkal más a helyzet. Szinte minden megyei és városi önkormányzattal élő a kapcsolatunk. Ezek a szálak azonban további erősítésre szorulnak.- Főigazgató úr szerint a szakma miként segítheti a nemzeti ivóvízellátási program megvalósulását? Mit tehet a szakma annak érdekében, hogy a lakosság ne csak a katasztrófák sújtotta napokban érezze a víz(ügy) létének a fontosságát?- A szakmának az a dolga, hogy elkészítse a programjavaslatot és megmondja, milyen feltételekkel hajtható az végre. A többi a politika, a kormányzat dolga. Ha jóváhagyják (és ránk bízzák), segítjük a végrehajtást a vízügy sajátos eszközeivel. De ne feledjük: a megvalósítás az önkormányzatok feladata. A lakosság csak akkor tudja meg, mit csinál a vízügy, ha azt elmondják neki. Ezért a szakma nyilvánossága igen fontos. Ennek megerősítésére tett eddigi erőfeszítéseink szerény kezdetnek tekinthetők. Több év kell ahhoz, hogy a vízügy igazán ismert legyen, s ezt a szívós és kitartó munka hozhatja csak meg.- Végezetül, de nem utolsó sorban kérem fogalmazza meg a szolgálatnak szóló újévi kívánságát!- Az év vége mindig a számvetésé, így van ezzel mindenki, én sem vagyok kivétel. Azt hiszem a munkámban sok minden nem sikerült az 1991-es évben és csak néhány olyan mozzanat van, amellyel igazán elégedett lehetek. Az év végén köszönöm minden munkatársunknak a kitartó munkát és magamnak is mondom: lehet még kitartóbban is! Köszönöm a felső-alsó kapcsolatépítést, de saját munkámat is látva azt mondom: ez nem elég! Köszönöm a jó szándékot, de saját tapasztalatomból tudom, hogy ez kevés. Köszönöm a szakmába vetett hitet és kívánom, hogy legalább ez ne hagyjon el senkit. Köszönöm az együttműködést, de úgy gondolom e téren még több szükségeltetik. Köszönöm a fegyelmezettséget, bár ennek ez évben sokszor híján voltunk. Kívánom, hogy az 1992. év ne hozzon szomorúságot, hanem békét, az országban és a szívekben egyaránt. Molnár J. Gábor Itthon csakis az a víz számít gyógyvíznek, ami kétszer egymás után, és egymástól függetlenül elvégzett bevizsgálás során egészségügyi szempontból hasznos anyagot tartalmaz, illetve orvosi vizsgálatok igazolják gyógyhatását. Talán ez a túlzott alaposság az oka, hogy Magyarországon „csak” negyven gyógyvizet tartanak nyilván. Hozzá kell tenni: ezek egytől egyig garantáltan gyógyító hatásúak. Ezt az „apróságot” kellene jobban tudatosítani, propagálni a hazai és a külföldi betegbiztosító társaságoknál. Sőt nem ártana, ha tudomást szerezne róla, néhány tőkeerős befektető is. A hazai gyógyvizek ugyanis sürgős „kezelésre” szorulnak. Ennek elősegítésére hívott össze gyógy-idegenforgalmi konferenciát a közelmúltban az Országos Idegenforgalmi Hivatal, és a Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat. A rendezők abból indultak ki, hogy gyógy- és termálvíz kincsünk, valamint hozzá kapcsolódó fürdő-szolgáltatásaink nagy szerepet játszanak abban, hogy hazánk Európa egyikjelentős idegenforgalmi területévé vált. Ugyanakkor pénzforrásaink korlátozottsága miatt sok a kihasználatlan lehetőség, a gyógyvizekkel rendelkező területek alapvető fejlesztésre, vagy továbbfejlesztésre várnak. Érdekes, és egyben tanulságos észrevétel, hogy az egyik legnagyobb fajlagos bevételt ígérő ágazatban hiányzik a komplex koncepció. Emiatt fordulhatnak elő olyan szélsőséges jelenségek, hogy a gyógyvíz mellé települt szálloda nyereséges, ugyanakkor a fürdőt a veszteségek miatt a bezárás fenyegeti. Általános tapasztalat, hogy minden, ami fürdő mellé települ - legyen az szolgáltatás vagy kereskedelem - gazdaságosan üzemeltethető, csak az fizet rá egyedül, aki a fürdőt építette. A háttérben ma még legtöbbször a tulajdonviszonyok rendezetlensége áll. Nem ritka, hogy másé a kút, másé a telek és a hozzá vezető úrnak szintén más a tulajdonosa. Amikor tenmál- és gyógyvíz kincsünk hasznosításáról gondolkodunk nem árt tudni, hogy ezt az akadályozó tényezőt a legelsők közöttkell elhárítani. 4
