Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 4. szám

I Országosan elterjedőben van a lakótelepi lakásokban az egyéni vízmérőóra. A Fejér megyei Vízművek szá­mítástechnikai szakemberei olyan korszerű mérőmű­szert fejlesztettek ki, amely feleslegessé teszi a laká­sonkénti leolvasást, pontosabban nem teszi szüksé­gessé külön mérőműszer leolvasó alkalmazott foglal­koztatását A műszert országos bemutatón ismertet­ték. Olyan adatgyűjtő rendszerről van szó, amelynek egyik végpontján az impulzusokat adó vízóra, mási­kon pedig egy hordozható számítógép található. Utóbbit a lakóépület egyik közös helyiségében helye­zik el és adott esetben 18 másodperc alatt leolvasható a vízóra állása. A bemutatott rendszerrel 42 lakás ví­zórájának állása követhető nyomon, de a hálózat szükség szerint bővíthető. I Kikötőt avattak Baján. A városban a századforduló idején már forgalmas kikötő működött, ám az első vi­lágháború után a folyami hajózás is válságba került A Duna-parti település most újra fontos kikötő és átra­kodó hely lesz. Csepel, Dunaújváros és Baja mellett - hogy felzárkózhassunk a nyugat-európai országokhoz - még legalább 5-6 orszságos jellegű kikötőre lenne szükség, nem beszélve a regionális illetve helyi kikö­tőkről. В A mezőgazdaságban használt növényvédő, gyomirtó szerek és műtrágyák több szakember szerint megkér­dőjelezik az ezekkel kezelt növények emberi fo­­gyaszthatóságát Nem beszélve arról, hogy a környe­zetre is ártalmasak. A bio újdonságok között most a PRP-ről beszélnek igen sokat, amely egy francia szak­ember Roland Pigeon elmélete alapján kikisérletezett anyag, s amelyet hazánkban is forgalmaznak. A ter­mészetben korlátlan mennyiségben található anyag a többszázezer éve elpusztult tengeri hínárok kövületé­ből készül, amely koncentráltan tartalmazza az állati és növényi szervezetek fejlődéséhez szükséges ásvá­nyi anyagokat. Szilárd állapotban hozzá keverhető az állati takarmányhoz, teljesen pótolja a műtrágyát A PRP folyékony koncentrátuma is igen jól használható. В A magyar környezetvédő mozgalmak ellenzik a vi­lágkiállítás megrendezését. Nyűt levelüket eljuttatták az országgyűlés képviselőinek is. Kifogásaik közül említhetjük: szerintük nincs terv a megnövekvő sze­métmennyiség elhelyezésére, a tömegközlekedés át­alakítására, arra, hogy az ide érkező látogatókat ho­gyan látják majd el - hiszen a közcsatornák most is túlterheltek szenny fürdővízzel. Nehezen hihető - ér­velnek - hogy csatornaépítésre vagy szennyvíztisztí­tókra koncessziós ajánlatok érkeznének. ITTHON TÖRTÉNT A Rába Gyáméi Fotó: Klausz Láazió В Szlovák, magyar és osztrák környezetvédők több hé­ten át tiltakoztak a bősi vízierőmű felvízcsatomájának részleges feltöltése ellen. A Somorja közelében húzó­dó körtvélyesi gáton eltorlaszolták az utat, hogy meg­akadályozzák a bizonytalan időpontra tervezett el­árasztást. В 1991. június 26-án Székesfehérvárott tartotta éves közgyűlését a Magyar Hidrológiai Társaság. Ez alka­lommal adták át a szakmai tudományos és társasági kitüntetéseket. A Társaság tiszteleti tagságával Dr. Cziráky Józsefet, Horváth Józsefet, Dr. Mistéth Endrét és Dr. Uherko­­vics Gábort tüntették ki. A Vásárhelyi Pál díjat a társaság egykori elnöke, Dr. BencsikBéla kapta. A Schafarzik Ferenc emlékéremmel Dr. Vágás István tudományos munkásságát ismerték el, míg a Bogdánfi Ödön emlékérmet Becker Károlynak és Dr. Domo­kos Miklósnak nyújtotta át a Társaság elnöke. A Pro Aqua kitüntetést tizen vehették át: Abaffyné Dr. Bothár Anna, Bukovszkyné Inotai Mária, Csobok Veronika, Dr. Geszler Ödönné, Dr. Halász Rudolf, Köhidi Andor, Orosz Ottó, Radványi Rudolf, Dr. Szilágyi Mihály és Tóth Sándor. В ökológiai központ alakult Pécsett a természet- és kör­nyezetvédő mozgalmak együttműködésére és érdek­­védelmére. 29

Next

/
Thumbnails
Contents