Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 4. szám
■ Júliusban és augusztus elején harmadfokú készültséget igényid, tömeges angolnapusztulás volt a Balatonban. A környezetvédelmi és vízügyi szakemberek, a Balatoni Halgazdaság, valamint az önkormányzatok közösen igyekeztek a haltetemeket a tóból eltávolítani. A pusztulás miatt létrejött válságstáb ülésén Dr. Tarján Lászlóné, a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca államtitkára elmondta: Az elmúlt csaknem huszonöt esztendőben óriási mennyiségű angolnát importáltunk, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a hal nem szereti a Balatont. Emiatt további telepítésüket a KTM nem javasolja. В Városi autós - ön gyilkos: öngyilkos! - Ilyen és hasonló jelszavakkal tüntettek Budapesten a Kosztolányi Dezső téren a fővárosi környezetvédők. Budapesten már gyermekek ezrei szenvednek helyrehozhatatlan egészségkárosodást a szervezetükbe jutott ólom következtében. Az eltelt húsz évben 24-szeresére nőtt az asztmás betegek és mintegy kétszeresére a tüdőrákosok száma. В A székesfehérvári megyei művelődési központ nyáron természetbúvár tábort szervezett a Veszprém megyei Csősz pusztán általános iskolás tanulók részére. SPORT Volentér László búcsúja... Ezen a napon a romantikus Sugovicáról nem indultak halászbárkák a Nagy-Dunára. A mediterrán hangulatú, csodálatos város, Baja motorcsónakosokat, vesenyzóket várt Ausztriából, Bulgáriából, a Cseh és Szlovák Köztársaságból, Lengyelországból és Németországból. És ott voltak a magyarok is! A Duna-ligetbe, a Sugovica partjára indultak a nézők, hogy megtekintsék a nemzetközi versenyt és a bajnokok tornáját, amelyen búcsúzott a versenyzéstől a motorcsónaksport nagy egyénisége, a bajaiak büszkesége: Volentér László. Gyűjtötte a trófeákat Az ö tiszteletére rendezték a bajnokok tornáját. Volentér ezúttal is bizonyította: a tízéves sportpályafutása alatt megszerzett hat európa bajnoki és számos világversenyen elért győzelme és helyezése nem volt véletlen. Igaz, a hajrában megszorongatták, ám mégis elsőként érkezett célba A kitűnő versenyző a sportág nagy favoritja, tíz éven át gyűjtötte a trófeákat, érmeket, több alkalommal volt a INNEN-ONNAN SUGÁRFERTŐZÉSEK A SZU-BAN A Szovjetunióban bekövetkezett, a csernobilit megelőző sugárszennyeződésekről nyilatkozott a Nyezaviszimmaja Gazeta című lapnak Alexandr Penjagin, a szovjet parlament energetikai és nukleáris ökológiai albizottságának elnöke. A Szovjetunióban a csernobili katasztrófát megelőzően három nagyobb atombaleset történt A cseljabinszki területen már 1949-től aTecs folyóba bocsátották ki a rádioaktív hulladékot az egyik termelési egységből és csaknem 140 ezer embert fertőztek meg. Majaknál 1957-ben felrobban egy rádioaktív anyagot tartalmzó tartály, aminek következtében 20 millió Curie értékű szennyeződés került a levegőbe. Állandó sugárveszélyt jelent még a Karacsaj tó, amelyben 120 mülió Curie halmozódott fel, s ez a menyiség nem fog csökkenni, mert az egyik üzem a tóba üríti a sugárzó hulladékot A tó környékéről felszálló rádioaktív por már 41 ezer embert fertőzött meg. A csernobili katasztrófa következtében szennyezett területeken jelenleg 4,8 millió ember él, a Dél-Uraiban és a szemipalatyinszki atomkisérleti telep térségében fél-fél millió ember van kitéve a sugárfertőzésnek. ILLÉSKÚT Az Illéskút, a középkor óta ismert, bővizű forrás a XVII. sz. végén kapta nevét a próféta napján ide zarándokoló pesti szerbektől. A híres helynek kijáró megkülönböztetett figyelem jele, hogy a fölé az 1795 körüli esztendők valamelyikén díszes kútházat emeltetett a város. Jórésztelbontották, azonban az 1830-as évek derekán az első magyar katonai nevelőintézet, a Ludovika alapítói. Lassan kerek egy évszázada senki sem tudta immár a városban, hol is volt valaha. 1986-ban fogott hozzá felkutatásához - és azután újjáépítésének szervezéséhez - Búza Péter újságíró, várostörténész irányításával Budapest néhány vállalkozókedvű barátja. A kútház újjáépítésében a vízügyi szolgálat jelentősebb anyagi támogatásán túl közreműködtek a Fővárosi V ízművek a VIKUV és a VITUKI szakemberei is. A kútházat 1991. augusztus 3-án szerb egyházi szertartással szentelték fel és adták vissza a pesti közönségnek a város lelkes polgárai. 30
