Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 1. szám
rád felett. Azt is megemlíthetnénk, hogy a Szolnok felett egyesült árhullámok Szolnok alatt újra szétszakadhatnak - de már nem a korábbi árhullámokra emlékeztetőén - és Csongrádiéi kezdve két, vagy több tetőzés követi egymást, van, amelyik a vízfolyással ellentétesen terjed, van, amelyik azzal egyirányba, s előfordul, hogy Szolnok és a torkolat között azonos idejű a tetőzés. A tények cáfolhatatlanok. Az árhullám tetó'zése számos esetben visszafelé halad. Mérési hibáról nem lehet szó, hiszen 110 éve, amióta hitelesek a feljegyzések, minden időszakban fellelhető a jelenség. A történeti elemzés a mellékfolyók szerepére utalt. Egyes duzzasztási vagy sülylyesztési jelenségeket ezek szerint mellékfolyók is okozhatnak? És, a mellékfolyók? A Szamos még a Tisza síkvidéki szakaszának elején, a Tiszával csaknem egyidejűleg behozza árhullámát a főfolyóba. A Bodrog Sajó és a Körös torkolatának táján ismertek az árhullám késleltetés jelenségei. Mégis, elsősorban a Marost érdemes tanulmányozni, mert ez a folyó a Tisza alsó szakaszán néha a főfolyóéval azonos vízhozamokat is képes szállítani. Ha a Mows árhulláma ugyanabból az esőből származik, mint a Felső-Tiszáé, vagy, ha a hóolvadás a két rész-vízgyűjtőn egyedejű volt, ez az árhullám sokkal hamarább elér a Maros torkolatáig, mint ahogy oda a Tiszán elérne az árhullám tetőzése. A Maros alatti Tiszaszakaszt jórészt a Maros vize táplálja. A Maros fölött pedig a Maros vizével bővült Tiszavíz - mintha egy változó magasságú duzzasztómű vet építettek volna a Maros torkolatánál a Tiszába - hosszú szakaszon duzzasztás alá helyezi a Tiszát (sőt, még a Köröst is). Közömbös, hogy ez a mellékfolyótól származó, „természetes” duzzasztás kisebb mértékű, mint a mesterséges, bár 1 m-es is lehet, és ami a legfontosabb: árvízi méretű vízállásoknál lép fel. Az eredmény az, hogy a Maros torkolata felett kevesebb lesz a vízhozam, mint amennyit a vízállás ismeretében várhatnánk összefüggéseink nyomán. Az „eleven duzzasztómű” mindaddig emeli a felette lévő folyószakasz vízszintjét, amíg a Maros árhulláma áradó. Egyszer azonban torkolatában is letetőzik a Maros. Torkolata felett a Tiszán ezután beáll a süllyesztési állapot. A Tetőzós 1970. Szeged Szeged Vár mögött, 1970. LNV Az Alpári nyárigátból 1981 . március 27-én már csak a víz fodrozódása mutatja, hol is volt
