Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám
Veszélyes hulladék t/év Kezelés Hasznosított Ártalmatlanított Átmenetileg tárolt Ne m megoldott Veszélyességi osztály 1. II. III. 1. II. III. 1. II. III. I. II. III. ATI KÖVIZIG 4 379 58 986 5 10 200 43 684 442 — 40 204 — 2 637 11 739 102 illetékességi területén Szeged 848 13 911 — 649 32 742 92 — 20 500 — 780 7 915 34 Kecskemét 86 15 060 — 170 2 995 188-- -- --148 280 5 Orosháza 262 3 032 — 76 346 15 — 13 000 — 256 281 1 Szentes 839 13 057 — 198 398 60 — — — 511 124 — Kiskunhalas 121 5 073 — 45 391 24 — 6 700 — 2 192 1 Hódmező-626 2 681 4 12 7 501 27-- -- --271 637 11 vásárhely az összes telepen alkalmazott technológiáknak csak 3%-át képviseli a korszerű prizmás technológta. A települési folyékony hulladékok gyűjtése, elhelyezése, ártalmatlanítása különböző sajátságokat mutat a működési terület különböző részein. Az elhelyezésre a természetes mélyedésekben, volt bányagödrökben, illetve mesterségesen kialakított árkos földmedencében történő szikkasztás a jellemző. Szeged város területén a keletkező szippantott szennyvizeket kezelés nélkül a városi csatornarendszer befogadó előtti utolsó műtárgyait használva engedik a Tiszába. A kommunális szippantott szennyvizek mezőgazdasági hasznosítását egyedül Kecskeméten végzik, ahol célirányosan telepitett nyárfás öntözést oldják meg a szennyvizekkel. A levegő tisztaságának védelme A vízminőség-védelmet követően a legrégebbi múltra visszatekintő szakágazat a levegőtisztaság-védelem. A működési területünk viszonylag tiszta levegőjű térségei közé sorolható. Erről az itt illetékes KÖJÁL-ok 13 település 37 pontján végzett immissziós mérései tanúskodnak. A nagy távolságról érkező légszenynyezés nem meghatározó, ezért a településeken kívüli levegő tisztának minősíthető. Esetenként kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett a szélerózió regionális méretekben képes porral terhelni a levegőt. Településeink levegőjének minősége — a porszennyezés kivételével — jónak mondható. A szálló-por szennyezettség mértéke a vett minták több mint 90%ában meghaladja a higiénés határértéket, egyes helyeken — útkereszteződések, nagyforgalmú utcák, terek — igen jelentős határérték túllépések is előfordulnak. Az ülepedő por mennyiségenem fűtési időszakban magasabb, mint a fűtési félévben, ami a közlekedés hatására utal. E problémával főként a nagyobb városok belső területén kell számolni, és várhatóan a jövőben egyre növekvő gondot fog jelenteni. Területünkön 1988-ban 530 iégszenynyező telephely 2421 db légszennyező forrását tartottuk nyilván. A több mint tíz évre visszatekintő vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a helyhez kötött légszennyező források fokozatosan csökkenő kibocsátással terhelik a levegőt. A csökkenő légszennyezés oka tapasztalataink szerint a technológiai fegyelem betartásával, jobb hatásfokú berendezések beépítésével és nem utolsó sorban a kíméletesebb földgáztüzelés térhódításával magyarázható. Erre szemléletes, kiragadott példa a Kecskeméti Zománc és Kádgyár kupolókemencéire telepített utóégető és kétfokozatú nedves porleválasztó eredményessége, amelyet az alábbi mérési adatok igazolnak: Légszennyező anyag Emisszió (kg h) 1985 1987 határérték szilárd 51,7 2,95 0,79 kén-dioxid 1,2 0,18 2,70 szén-monoxid 130,3 19,68 90,00 nitrogén-oxid 0,3 0,28 1,53 Másik példaként említhető meg, hogy Szegeden ma már alig üzemel ipari méretű széntüzelésű kazán. Mindezek ellenére a tüzeléstechnológia ma még mindig számottevő légszennyező tényező a térségben. A szennyező anyagok kibocsátása szempontjából Szeged, Kecskemét és Orosháza kiemelkedő jelentőségű. Ennek oka az adott helyen működő ipari létesítmények számában és az ipari tevékenység jellegében keresendő. E települések a térség ipari centrumai és nagyobb számban ott megtalálhatók a környezeti levegőt jobban terhelő nehézipari létesítmények; elsősorban öntödék, aszfaltkeverő telepek, építőanyag-ipari üzemek, olajipari és vegyipari létesítmények. E városok ipari eredetű légszennyezését is döntően egy-egy objektum határozza meg, amelyre legjobb példa a Kecskeméti Zománc és Kádgyár, vagy az Orosházi üveggyár. Néhány alapvetően jellemző légszennyező anyag 1988. évi összesített emissziós adatait diagramon szemléltetjük, Szeged jelentősebb légszennyezőinek eloszlását pedig térképen ábrázoljuk. A közlekedés okozta légszennyezésről számszerű adataink nincsenek, tapasztalataink mégis arra utalnak, hogy az utóbbi években arányeltolódás következett be: a közlekedés légszenynyezése egyre jobban dominál a helyhez kötött források kibocsátásával szemben. Ennek nyilvánvaló oka az egyre nagyobb számú korszerűtlen, gyakran rossz műszaki állapotú jármű egyre fokozódó emissziója, szemben a stabil légszennyezők csökkenő kibocsátásával. Zaj-, rezgés- és sugárvédelem Az elmúlt években sor került működési területünk jelentősebb zajforrásainak felmérésére. E munka folytatásaként 1989-ben 50 ipari egységnél végeztünk hatósági ellenőrző vizsgálatot. Ebből 21 esetben határérték alatti zajkibocsátást regisztráltunk. Az észlelt határérték-túllépések mértéke döntő többsége 5—19 dB közé esett. Két esetben bírságot voltunk kénytelenek kivetni 730 eFt értékben. Lakossági panasz kivizsgálása céljából 14 vizsgálatot végeztünk. Az utóbbi öt év tapasztalata hasonló a levegőtisztaság-védelmi kérdéskörben említettekhez: az iparból eredő zajterhelés csökkenő, a közlekedési zaj növekvő tendenciájú. Az ipari zaj döntően a nagyobb telephelyektől ered, de a legnagyobb lakásszámot éppen a szolgáltató és kereskedelmi létesítmények zaja érint. Külön említést érdemelnek a lakótelepi tömbfűtőművek, amelyek zajkibocsátása esetenként 18—20 dB(A) értékkel is meghaladta a határértéket, nem kis bosszúságot okozva a lakosság széles körének. A közlekedési zaj szempontjából neuralgikus helyek a főútvonalak, valamint a települések nagyforgalmú középpontjai. E szempontból ki kell emelni az E75 sz. főút által érintett településeket, főleg Kecskemétet, Kiskunfélegyházát és Szegedet. A megengedett határértéket a közlekedési zaj a főútvonalak mentén meghaladja. A számítások szerint Szegeden a közutakon és sugárutakon a hangnyomásszint 70—75 dB(A), a csomópontokban ettől több. A határértéket 10—15 d В (A) értékkel meghaladó zaj sok embert érint, károsíthatja egészségünket. A megoldás csak drasztikus — és drága — forgalom eltereléstől, illetve műszaki intézkedésektől várható. Sugárvédelmi munkát az elmúlt év elejétől végzünk. Feladatunk a szakhatósági állásfoglalások kiadása. Jelenleg a sugárveszélyes tevékenységet végző inézmények, vállalatok adatszol17
