Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 3. szám

Víz- és energiatakarékos öntöző rendszerek a KITE-ben A termelés intenzifi'kálása útján eljutunk egy olyan pont­hoz, ahol a víz limitálja az elérhető termésszintet és mes­terséges vízpótlás nélkül a terméseredmények már nem nö­velhetők. A növény mindenkori fejlődési fázisának megfe­lelő optimális vízellátás a nagy termések elérésének zá­loga. Az utóbbi években az öntözőberendezések és különféle öntözőrendszerek széles választékával ismerkedhettek meg az öntözni szándékozók, főként külföldi beszerzésből, de a hazai választék szerény növekedése is tapasztalható volt az utóbbi évek licencvásárlásainak eredményeként. A különböző öntözőrendszerek, berendezések által kijut­tatott öntözővíz hatékonyságában, hasznosulásában, ener­giaigényében jelentős eltérések mutatkoznak, mivel nagy különbségek vannak a vízkijuttatás módszerében. Amíg az öntözővíz a vízforrástól a növény gyökeréig eljut, jelentős vízveszteség jelentkezik. A leggyakoribb vízveszteségeket a következő tényezők okozzák: •— párolgás a nyílt vízfelszínről, — szivárgás a földmedrű csatornákból és tározókból, — a vízcseppek párolgása a levegőben, — a párolgás a nedves levelekről, — párolgás a talaj felszínéről, — lefolyás a talaj felszínéről, — gravitációs vízveszteség a talajprofilon keresztül. A különböző öntözési rendszerek egymáshoz viszonyított hatékonyságát az alábbi táblázat mutatja. öntözőrendszer típusa Hatékonyság Mikroöntözés 90% Esőszerű öntözés 60% Mozgó öntöző berendezések 60% Árasztásos barázdás öntözés 50% A vízkijuttatás energiaigényét és a vízcseppek energia­­tartalmát a vízkibocsátó szerkezet tökéletes működéséhez szükséges nyomásigénnyel, vagy a rendszer kezdő pontján, a szivattyú nyomócsonkján mért üzemi nyomással jellemez­hetjük. Rendszer típusa vízkibocsátó megnevezése* Vízkibocsátó szerkezet nyo­másigénye Szivattyú nyom mért ü. nyomó: Mikroöntözés —■ on line emitter 1,0—3,0 bar 5—7 bar — in line emitter 1,0—2,5 bar 5—7 bar — micro jet emitter 0,5—2,0 bar 5—7 bar — pressure compensating drip emitter 0,5—4,0 bar 5—7 bar — mirco sparyer 1,0—3,0 bar 5—7 bar — micro sprinkler 1,0—3,0 bar 5—7 bar — több üregű szalagcsövek 0,2—1,5 bar 5 bar Esőszerű öntözés — sprinkler rendszer 3,0—4,5 bar 5—7 bar — BIG-GUN rendszer 5,0—8,0 bar 10 bar — Linear rendszer 1,0—2,0 bar 3—5 bar — Center pivot rendszer 1,0—2,0 bar 3—5 bar * Az angol megnevezést a pontos értelmezés miatt használtuk, mivel < magyar elnevezés csak nehezen körülírható és félreérthető. Mikroöntözés kifejezést használjuk olyan öntözési mód le­írására, amelynek jellemzői a következők: — kis mennyiségű vízfelhasználás, — alacsony nyomású szerkezeten keresztül adagoljuk a vizet, — a vizet hosszú időn át adagoljuk, — a vizet gyakori időközönként adagoljuk, — a víz közvetlenül a növény gyökérzónájába kerül. A mikroöntöző rendszer felépítése a következő: szivaty­­tyú, szűrő és kontroll berendezés, tápanyagadagoló, főve­zeték, melíékvezeték és szárnyvezeték. Az utóbbin helyez­kednek el a vízkibocsátó szerkezetek, amelyek kis mennyi­ségű, pontosan szabályozott, egyenletes adagokat juttatnak ki az öntözővízből, vízben oldott tápanyagból. Mielőtt nekilátnánk a különféle vízkibocsátó eszközök és megoldások tárgyalásához, néhány gondolat erejéig ismer­kedjünk meg az ideális vízkibocsátó eszközök tulajdonsá­gaival. A tökéletes vízkibocsátó eszköz kívánatos tulajdon­ságai a következők: — olcsó, — könnyen elhelyezhető, beépíthető, — könnyen gyártható, — nem érzékeny az eltömődésre — abszolút nyomáskompenzáló, — idővel nem változó teljesítmény, — megbízható, tartós, — pontos, szabatos kivitelezés. A gyakorlatban a legtöbb vízkibocsátó szerkezet a fen­tiek közül csak néhány Tulajdonsággal rendelkezik. A mikroöntözésen belül találkozunk olyan öntözőrend­szerrel, amely vízkiadagoló szerkezetként szalagcsövet, emít­­tert (külső, belső), fúvókát és mini szórófejet használ. A szalagcső, amit gyakran csepegtető csőnek is nevez­nek egy olcsó műanyag tömlő, amelybe teljes hosszában nyílásokat építenek be. A kétfalú cső (T-TAPE, BI-WALL) a szalagcső egyik példája. A szalagcső tartósságát a falvas­­tagsága határozza meg. A vékonyabb falú csövek jól hasz­nálhatók a szántóföldi zöldségtermesztésben, míg a tartó­­sabb csövek a szőlő és gyümölcsültetvények öntözésére használhatók. Az emitteres rendszerek polietilénből készült különböző átmérőjű (12, 16, 20 ттГ tömlőket használnak, amelyeken az emitterek lehetnek a csőben elhelyezve (in line), mint pl.: NADIR, EURODRIP, NAAN, NETAFIM rendszereknél, de elhelyezkedhetnek a cső külső felületén is (on line) pl.: HARDIE, NETAFIM, RIS. Az emitteres rendszerek széles körben ihasználhatók szán­tóföldi növénytermesztésben, üvegházakban, gyümölcsösök­ben, szőlőben, parkokban, faiskolákban. A fúvókák alacsony nyomáson működnek és áriában nagyobb mennyiségű vizet adnak ki, mint az emitterek. A fúvókák (spreyerjet) nagyobb területet nedvesítenek be, mint az emitterek, vagy a szalagcsövek, mivel a vizet legye­ző alakban vagy számos kis sugárban permetezik szét. Mi­vel azonban a fúvókáknak nincs mozgó részegységük, víz­szórásuk korlátozott (NAMIR, RIS, HARDIE, NAAN). A mini szórófej (sprinkler) egy mozgó egységet foglal magába, ami lehetővé teszi a víz nagyobb területre való szétpenmetezését, mint amennyire a fúvókák 'képesek. A mikroöntözés széles körű használata az 1960-as évek végén kezdődött. Érthető módon a mikroöntözés iránti ér­deklődés Ausztráliában, Dél-Kaíiforniában és Közép-Kele­ten volt a legnagyobb. A termelők hamarosan rájöttek, hogy jelentősen növelhetik terméseredményeiket (egyenletes víz- és tápanyagkijuttatás) mialatt ezzel egy időben csökken­tik a felhasznált vízmennyiséget 25—50%-kal. A nádudvari KITE 1985-ben kezdte az „in line” rendszerű csepegtető ön­töző berendezés hazai terjesztését, elsősorban a szántóföldi zöldségtermesztés technológiájának fejlesztése érdekében. 1988-tól NADIR néven kereskedelmi forgalomba került a KITE gyártmányú csepegtető cső, NAMIR néven pedig egy mini szórófejcsalád. A NADIR csepegtető cső 20 mm átmérőjű polietilén alap­anyagú. A labirintus rendszerű emitterek 0,25—1,5 m távol­ságra kerülnek beépítésre egymástól. A csepegtetőcsövek nyomásigénye 1,0—2,5 bar, az emitterek vízkibocsátása 10

Next

/
Thumbnails
Contents