Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 3. szám

2. ábra. Összetett környezetvédelmi stratégia ra és tilalmakra vár és nem veszi figyelembe a jövő piacá­nak környezetvédelmi igényeit, sokáig nem tartható fenn. Az említett tapasztalatok azt is igazolják — és ezért ér­demes ezeket is megszívlelnünk —, hogy a környezetvédel­mi beruházásoknak élénkítő hatásuk van az egész gazda­ságra, ezen belül a foglalkoztatottságra is. Ugyanakkor az ipar versenyképességét mindez nem rontja sem belíöldi, sem világpiaci vonatkozásban. Tanulságul szolgálhatnak számunkra azok a tapasztala­tok is, hogy a szóban forgó országokban sem voltak elke­rülhetők környezetvédelmi kérdésekben bizonyos politikai harcok, melyek mögött különböző csoportérdekek összeüt­közése húzódott, illetve húzódik meg még ma is. Ezek azon­ban a nyilvánosság segítségével megfelelően kezelhetők. Ezekben az országokban minden politikai erő egyetért abban — és erre is oda kell figyelnünk —, hogy a fejlett ipari társadalom előrehaladásának elengedhetetlen feltéte­le a hatékony környezetvédelem. A kérdést ui. nem szabad így feltenni: „Környezetvédelem vagy gazdasági fejlődés?” — hanem a helyes elv: „gazdasági fejlődés környezetvéde­lemmel és környezetvédelem útján!" Ennek a korszerű környezetvédelmi politikának és straté­giának a kialakításához igényelt szemléletváltást jól nyo­mon követhetjük, ha összehasonlítjuk a korábbi — leegy­szerűsített — (1. ábra) és az összetett (2. ábra) környezet­­védelmi stratégiát vázlatosan szemléltető ábrákat. A leegyszerűsített stratégiák a környezetet és a gazdasá­got két külön rendszerként kezelik. Jellemzőjük, hogy a mel­léktermékeket és hulladékokat koncentrálják és ezek a koncentrált szennyező anyagok potenciális veszélyt jelente­nek a jövő generációi számára. A 2. ábra olyan stratégiát mutat, amely egy közös rend­szerbe fogja össze a társadalmi-gazdasági rendszert és az ökoszisztémát. Az ökoszisztémát a nyersanyagok és a szennyeződések áramlása kapcsolja össze a társadalmi-gazdasági rendszer­rel. A szennyező anyagok egy részét visszaforgatva — meg­felelő kezelés után — újra felhasználja a gazdaság. így ennek a stratégiának a következetes alkalmazásával meg­valósulhat a gazdasági-társadalmi fejlődés és a környezet­­védelem összhangja. DR. LÁSZLÓ FERENC c. egyetemi tanár Magányos partszakasz Fotó: Szokács László 9

Next

/
Thumbnails
Contents