Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám
Megalakult a Bajai Vízügyi Főiskola Baráti Köre A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében megalakult a „Bajai Vízügyi Főiskola Baráti Köre”. A Baráti Kör megalakulása a Főiskola közel 30 éves történetének figyelemreméltó fordulójára esik. A Vízgazdálkodási Intézet — elméleti és gyakorlati szakemberek széles körének bevonásával — a szakfőhatóság megbízásából elkészítette egy új, jövőben oktatandó szak tantervét. Erről beszélgettünk az Intézet vezetőivel. A Baján kidolgozott vízi- és környezeti üzemmérnökképzés tanterve áttekinti az elmúlt évtizedek főbb tapasztalatait, a változó és növekvő igényeket. Értékeli a 3 évre (6 félévre) korlátozódó és csökkentett óraszámú képzési időt a többszöri átszervezés káros hatását, a közvetlen szakmai-ágazati kapcsolatok gyengülését, a tanterv-engedélyezési eljárások elhúzódását, a főiskolai autonómia korlátozásait, stb. A képzési cél módosítását indokolja, hogy világszerte felerősödő válságjelek tapasztalhatók ember és környezete kapcsolatában. Kétségtelenül korunk egyik jellemzője a műszaki- és természettudományok rohamos fejlődése, a civilizáltság fokának növekedése, amely sajnos sok esetben együtt jár a környezet (és az ember) károsodásával, a természet rombolásával, az újra nem termelhető erőforrások egy részének kimerítésével, a káros melléktermékek, hulladékok tömeges megjelenésével, a természetes élettér csökkenésével. (Megkapó szenvedéllyel ír erről a Nóbel-díjas osztrák tudós, Konrad Lorenz ,,A civilizált emberiség nyolc halálos bűne" — Sopron, 1988 — című röpiratában.) Hazánkban az utóbbi évtizedekben az oktatásban is hangsúlyozottabban jelentkezik a környezetvédelmi feladatok és követelmények megismertetésének igénye. (Ennek összefoglaló áttekintését adja „Környezeti nevelés — oktatás és képzés Magyarországon" című kiadvány — Aqua Kiadó, 1989.) A környezetvédelmi követelmények figyelmebevétele fokozott jelentőséggel bír a különböző ökológiai tényezőket hosszú távon befolyásoló mérnökképzés, illetve tevékenység területén. A közelmúlt évek környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémái, a közvélemény hangos reagálása vagy elrendelt csendje, mindannyiunk köznapi feladata, ugyanakkor azt is mutatja, hogy Magyarországon a környezetkultúra mérsékelt szintű, s hogy kevés a jól képzett környezeti szakember. A bajai főiskola ezért vállalja a szakfőhatóság támogatásával, hogy felkészíti hallgatóit, a jövő üzem- és szaküzemmérnökeit a (funkcionálásában némileg visszavonuló) klasszikus vízgazdálkodási feladatok megoldásán kívül a környezetgazdálkodási-környezetvédelmi teendők magasszintű ellátására is. A tanterv készítői és szakvéleményezői úgy ítélik meg, hogy a módosított 20 képzési célnak megfelelő kibővített, korszerű, széles fakultációs rendszerű, gazdag és változó tananyag átadása és elsajátítása a jelenleg érvényes hároméves képzési idő alatt eredményesen nem oldható meg. Ezért közvetlen feladatnak tekintik az oktatási idő negyedik évét képező gyakorlati év bevezetését. A gyakornok-hallgató ebben az évben egy-egy jó szakmai bázissal rendelkező vállalatnál látna el tanulmányaihoz kapcsolódó feladatkört és levelező formában sajátítaná el a differenciált szakmai tananyag egy részét, készítené diplomamunkáját. Ez feltételezi a „tanüzemek" és a főiskola szoros együttműködését, igényli a főhatóságok támogatását. A négyéves (8 féléves) képzés adna megfelelő keretet (időt) a minőségi váltásnak, a színvonalemelésnek, hogy elméletileg felkészült, technológiában, kivitelezésben, üzemeltetésben magabiztos, gyakorlatias, konvertálható szaktudású, teljes értékű üzemmérnökök kerüljenek ki a főiskoláról. Az új tanterv a gazdasági és szakmai igényekhez igazodva egységes vízgazdálkodási és környezeti alapképzettséget biztosít. Ezt szolgálja az is, hogy erősödik az alaptárgyakon belül a környezetvédelem ökológiai és műszaki vonatkozásainak integrációja, s megkülönböztetett figyelmet kap a települési infrastruktúra. Mindezt gazdagítja a fakultatív tárgyak bőséges kínálata. Az új tanterv megfelelő kereteket ad a specializálódáshoz, az adaptációs készség, a vállalkozó, a menedzseri magatartás konstans elemeinek kialakításához. Nagy figyelemmel kezeli a számítógépes kultúra, a műveltséget erősítő alkalmazható gazdasági-társadalmi ismeretek és a használható nyelvtudás elsajátításának tárgyait. A változó képzési cél, a növekvő oktatási idő egyben az európai oktatási rendszerhez való csatlakozás lehetősége és feltétele is. i. r. Vízgazdálkodási Főiskola, Baja Sugovica part, Baja
