Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám
Eredményes öntözésirányítás 1989-ben TN. ONTOZOUIZZEL ES ANÉLKÜL EnnT kukorica (fao-SOD) к-5 DO 240. О Cnn/nD 250 200 150 100 50 О Ч; 14 , SI fi Yv k tn DU E У.1 ÍOO /\a.K... 30 ч К M' 50 iJj_ L : : i : v j ; : :i í ^ : ; . ■ • V ; = < ; £ эрг .na J . Jun .Jul. aug.sze. „Béke” Mg. Tsz. kukoricatáblájának vízmérlege. Kisláng, 1989. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke 1984-ben egy igen aktuálissá váló probléma megoldásaként kezdte meg operatív öntözésirányítási szolgáltatását. A módszer lényegileg ökológiai elveken nyugszik, s az öntözött kultúra naprakész vízigényének ismeretében határozza meg a konkrét öntözővízigényt. A számítógépes vízmérleg-szimuláció eredményeinek ismeretében a korszerű — víztakarékos és környezetkímélő — öntözésvégrehajtás működtethető az öntöző gazdaságokban. A szolgáltatás keretében a módszert igénylő üzemek és a tanszék között a vegetációs periódusban rendszeres a kapcsolattartás. A gazdaságok tíz naponként közlik a helyben mért csapadékot és az adott időtartam alatt kijuttatott öntözővíz mennyiségét. A telexen beérkezett adatokat a tanszék kiegészíti az OMSZ regionális klímaadataival, melyek figyelembevétele a növényi vízfogyasztás és vízigény szempontjából meghatározó. Az adatok számítógépbe kerülnek, ahol speciális program segítségével a konkrét helyre, táblára és növényre készül vízmérleg. Ennek legfontosabb eredményeit jelzi vissza az egyetem a gazdaságok felé. A szolgáltatás szakmai értéke mellett érzékelhető egy pszichikai aktivizáló hatás is. Gödöllőről tíznaponként érkezik a telex, benne az öntözésvégrehajtást megalapozó adatokkal. Az elmúlt vegetációs periódusban az operatív öntözésirányítási szolgáltatás területi rekordot döntve folytatódott. Az öntözőüzemek 1989-ben már több mint 10 000 ha területen hasznosították a módszert. A dinamikus területi fejlődés a tavalyi tenyészidőben két komponensű: 1. Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer 13 üzeme számára — a módszer alkalmasságának tesztelésére — központilag rendelte meg az öntözési szolgáltatást. 2. A jobb reklám és szervezőmunka eredményeként is több üzem jelentkezett hasznosítóként. A területi fejlődés mellett érzékelhető a módszer szakmai presztízsének növekedése is. Törzsüzemeinkben — így pl. a Héki AG-ban — készségszintre emelkedett és a szó pozitív értelmében rutinszerűvé vált az üzem és tanszék közötti kapcsolattartás. Új számítógép (IBM XT) beszerzésével a viszszajelzések gyorsabbá, a tenyészidő végi kiértékelések pontosabbá és szemléletesebbé váltak. Az eltelt, 1989-es tenyészidőt klimatikus oldalról a csapadékbőség jellemezte. Egyik új üzemünkben, Vásárosnaményban április 1. és október 1. között 496,1 mm csapadék hullott, ami alig marad el a helyi sokéves átlagtól. A vásárosnaményi nem egyedi példa, hisz több üzemben is mértek 400 mm felett nyári félévi csapadékot. A helyi csapadékok eloszlásában az egyes gazdaságok között igen lényeges különbségek mutatkoztak. Általános viszont, hogy a szolgáltatást igénylő üzemek többségénél július második fele és augusztus első dekádja meglehetősen csapadékszegénynek bizonyult. Az elkészült vízmérlegek jól jelzik, hogy az őszi kalászosok és a rövid tenyészidejű növények vízigényét a természetes csapadék 1989-ben igen jól kielégítette. Az 1989-es tenyészidő eredményeinek ismertetésekor valóban a bőség zavarával kell megküzdenünk, hiszen meglehetősen sok jó terméseredmény és példa értékű vízmérleg született. Ezek sorában az egyik legszemléletesebb a Kislángi „Béke" Mgtsz egyik kukoricatáblájának vízmérleg-dragromja (1. ábra). A mellékelt diagram vízszintes tengelyén a tenyészidő, a függőlegeseken pedig a talaj diszponibilis víztartóképességének százalékos és mm/m-ben kifejezett értékei szerepelnek. A görbe tehát a talaj hasznos vízkészletének tenyészidei változásáról ad képet. Az első öntözés időpontjából a görbe ketté válik. A felső, halványabb szakasz az öntözött tábla DV változását jelzi, az alsó, vastagabb pedig az öntözés nélküli verziót szimulálja és jeleníti meg. A vízszintes tengelyen vastag oszlop formájában a természetes csapadék mennyiségét és eloszlását, szaggatott vonalként a kijuttatott öntözővizet tudja a tisztelt olvasó beazonosítani. Az öntözésirányítási szolgáltatásunk szakmai célkitűzése, hogy a tábla diszponibilis víztartalma a tenyészidő egyetlen napján se csökkenjen a korlátozó, 50% alatti értéktartományba. Ezt a grafikonon a legalsó, a vízszintes tengellyel párhuzamos szaggatott vonal jelzi. A mellékelt ábrából kitűnik, hogy öntözés hiányában, augusztus jelentős részében az 50%-os DV érték alatt futott volna az aktuális talajnedvesség görbe, az alkalmazott öntözésekkel viszont remekül sikerült a talajnedvességet a 80% körüli DV szinten a tenyészidő egészében megtartani. A jó vízmérlegnek megfelelően kimagasló a termés is, hiszen e táblán 12,8 t kukoricát takarítottak be Kislángon hektáronként. Az IKR üzemei közül a Mohácsi „Új Barázda” Mgtsz-ben 13,6 t/ha termést értek el a módszer felhasználásával. Az öntözött kukoricatábláink termés adatsorát szemlélve — örvendetes módon — alig akad 10 t/ha alatti érték. A javaslataink alapján öntözött táblákon az öntözetlenhez képest 40%-os terméstöbbletet sikerült realizálni, például Detken és Sükösdön. A többi öntözött növénykultúra esetében is hasonlóak az eredmények. Cukorrépából Tiszaföldváron 63,7 t/ha-t, Tiszavasváriban 54,5 t/ha-t takarítottak be. Nagyrédén az öntözött málna 15,5 tonnát, a szamóca 13,9 tonnát termett hektáronként. Az 1989-es vegetációs periódusban öntözésirányítási módszerünk sikerrel teljesítette a mezőgazdasági gyakorlat szolgálatában töltött hatodik munkaévét. A jövőben a számítógépes program gyakorlati tapasztalatok alapján történő korszerűsítésével igyekszünk tovább pontosítani az adatszolgáltatást, megfelelve ezzel a modern öntözőüzemek igényének. A vízdíj elkerülhetetlen emelése a jövőben még vonzóbbá teheti ezt a víztakarékos és hatékony öntözésirányítási módszert. Csepregi Tibor 21
