Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 6. szám
Mezőgazdasági üzemek: Az 1989—90-es hidrológiai év az utóbbi évtized legaszályosabb éve volt. Csaknem az egész ország területére kiterjedt, csupán Békéscsaba, Mezőhegyes, Baja, Lenti és Körmend térségében volt enyhébb a szárazság. Az öntözési idény zavartalan beindulása érdekében — a főművek üzemképességének garantálásán túl — legfontosabb kérdés a szabadárformába sorolt vízdíjak miatt (megszűnt az állami támogatás), a vízszolgáltatási szerződések rendezése volt. A vízszolgáltató szervezetek és az üzemek áralku során kötöttek szerződést. Olyan esetekben, amikor nem sikerült megegyezniük, a vízszolgáltató szervezetet versenytárgyalás során választották ki. A mezőgazdasági üzemek 1990. szeptember hó végéig 483 millió köbméter vizet használtak el — állami főműveken keresztül — öntözésre. Ez az utóbbi 12 év rekordfelhasználását jelentette. Az öntözésre berendezett 331 ezer hektárból 200 ezer hektáron öntöztek. Ugyancsak számottevő a főműves halastavi vízfelhasználás 253 millió köbméteres mennyisége is. A tájékoztatón szó esett a főigazgatóság egyik legsürgősebb feladatáról, a vízhiányos települések ellátásának felméréséről. Ennek ismeretében lehet programot, költségvetést készíteni annak érdekében, hogy megvalósuljon az önkormányzati törvény azon szakasza, mely szerint 1994-ig egészséges ivóvizet kell kapnia mindenkinek. A sajtótájékoztató keretében Perecsi Ferenc főigazgató tájékoztatást adott a vízügy átszervezésével kapcsolatos kérdésekről is, kérve a sajtó támogatását az ágazatra háruló feladatok megoldásához. L. F. Ezt olvastuk A közönséges víz az egyik legtitokzatosabb anyag a világon. Ismeretes például, hogy a mágnesessé tett víz gyorsítja a növények növekedését és jelentősen fokozza a termést; a szakemberek szerint különleges gyógyító tulajdonságai vannak az olvadékvíznek és az olyan víznek, amelyben ezüstionokat oldottak fel. Hát a népmesék élő vize? Mi ez: a fantázia pompás szüleménye vagy nagy rejtvény, amelyet valamikor megoldunk? Az e megoldás felé vezető úton tett első lépésékre gondolunk, amikor megismerkedünk E. Andronikasvili grúz akadémikusnak és honfitársának, G. MrevlisVilinek, a fizikai-matematikai tudományok doktorának nemrég tett felfedezésével. A Grúz SZSZK Tudományos Akadémiájának Fizikai Intézetében több éven keresztül végzett kísérletek után a két tudós arra a következtetésre jutott, hogy a biomakromolekulákban, a DNS (desoxyribonucleinsav) molekuláiban is, a víz még az abszolút nullához közeli hőmérsékleten sem változik jéggé. A DNS-t az élet fő molekulájának nevezik. Ez vízréteggel borított, kettős spirális. És most, mint a grúz tudósok kimutatták, hogy ez a viz nem fagy meg, még akkor sem, ha a molekulákat a —273 C-fokhoz közeli hőmérsékletre hűtik le. Ily módon tehát a viz a molekula körül sajátságos „bundát" képez, amely sohasem jegesedik el és megőrzi a meleget az élet molekulája számára. Érdekes, hogy a víztelenített kettős spirál azonnal elpusztul. Ha a molekulát „öntözzük" — vízzel töltjük meg a DNS-lánc szakaszai — nucleatidek — közötti térséget, akkor a víz megfagy. A víznek „integrálódnia" kell a DNS szerkezetébe. Csak ebben az esetben játssza az „élő víz” szerepét „az élet molekulája” számára. A grúz tudósoknak ez a felfedezése új érvet ad az élet Földön kívüli eredete híveinek, mivel magyarázatot nyújt arra, hogy a DNS-molekulák, amelyeknek nyomait megtalálják a meteoritokban, miért őrzik meg életképességükéit a kozmikus hideg viszonyai között. (APN) V. Szmik Háromezer négyzetkilométernyi terület — az Altáji körzet, tíz /megye — és a mintegy 20 milliós lakosság vízellátásának egyik legfontosabb forrása az Ob—Irtis vízgyűjtő medence legnagyobb folyója az Ob. A folyóval kapcsolatos ökológiai expedíció megszervezésének ötlete szalehardi újságíróktól származik. Ez nem véletlen, hiszen a Jamal—Nyenyec autonóm körzet zárja a vízfelhasználók sorát. Itt — jóval a Sarkkörön túl — ömlik az Ob négyezer kilométeres út megtétele után az Északi Jeges-tengerbe. A jamaliaik így a legalsó szakaszon „élvezhetik" a többi vízfelhasználó „tevékenységének összesített eredményeit". A riadalmat igen komoly indokok támasztják alá: a körzet iparosításának kezdete óta most élőször történt meg, hogy jelentősen romlottak a helyi őslakosök — nyenyecek, chantik, szelkupok — egészségi mutatói. 1961 óta az átlagéletkor 16 évvel csökkent és most 25 évvel alacsonyabb az országos átlagnál. A tüdőmegbetegedések száma 5—6-szorosa a körzet átlagának. Az általános és gyeremekhalálozás többszöröse, mint az Ob leisőbb folyásánál élőknél. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a többi part menti ország által küldött „koktél” összetételét sem. Ezért az „Ob— 90” expedícióban finn, norvég és kanadai kutatók és újságírók is részt vették. Szovjet részről a munkálatokban az SZTA tudósai és szakemberei vettek részt. Az expedíció vezetője Ljudmilla Mihajlova, a tyumenyi állami egyetem docense, az „ökológia és Világ” elnevezésű társaság elnöke volt. Ennek az átfogó társadalompolitikai és tudományos akciónak a szponzorai között szerepeltek észak tőzsgyökeres lakóinak szervezetei, így a „Jamalt az utódoknak”, a „Jamal nyeftyegazgeológia” termelési egyesülés, a Jamal védelmére alakult ökológiai alap, Tyumeny megye szakszervezeti tanácsa. — Az expedíció során gazdag anyag gyűlt össze a part menti szakaszok és a vízvédelmi zónák állapotáról — mondta Gennagyij Vazsov, az expedíció tudományos vezetőjének helyettese. A medence hidrokémiájáról, a víztartalékokról, az árterületekről, a kőolaj- és földgázlelőhelyek üzemeltetéséről összegyűjtött adatok feldolgozása folyamatban van. Útközben folyamatosan ellenőriztük a gamma-hátteret. Adatokat gyűjtöttünk a régió járványügyi helyzetéről. Meghatározásra került a városok „hozzájárulása" is a vízgyűjtő medence szennyezettségéhez. Elemzésre kerültek az ipari és háztartási szennyvizek. A nemzetközi csapat ér27
