Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 6. szám

jobban szolgálva az egész országrész, sőt az egész nemzet szemszögéből alkosson, évtizedes távlatokra jelölve ki a jövő vízgazdálkodásának teendőjét.” Amit Dégen Imre ebben a gondolatban megfogalmazott, hűen tükrözte hitvallását arról a küldetésről, melyet — a megkezdett munka folytatásaként — ő és az általa irányí­tott vízimérnöki kar felvállalt. Tevékenységét mindig az ösz­­szefüggésekben és a hosszú távban való gondolkodás jelle­mezte. Erre inspirálta munkatársait is. Dégen Imre elévülhetetlen érdemének tekinthetjük, hogy mindig kellő időben felismerte azokat a súlyponti felada­tokat, melyek a vízügyi ágazatra hárultak és jó diplomáciai érzékkel következetesen kereste a szövetségeseket ezek si­keres megoldásához. Nagy jelentőséget tulajdonított a szer­vezésben rejlő erő tudatos felhasználásának, ami jelen­tős mértékben hozzájárult a tevékenységéhez fűződő ered­mények eléréséhez. Munkásságának tulajdonítható a ha­tékony árvízvédelmi rendszer kiépítése — beleértve a védj­­művek megerősítését, a védekezésnél alkalmazott technikai eszközök korszerűsítését, a hírközlő hálózat fejlesztését stb. —, a vízitársulato'k hálózatának a kor követelményeihez iga­zodó újjászervezése, a vízellátás fejlesztésének szorgalma­zása, a vízminőség-védelem alapjainak lerakása, az 1964. évi vízügyi törvény megalkotása, a vízügy nemzetközi kap­csolatainak új alapokra helyezése, a vízügyi szakemberkép­zés színvonalának emelése stb. A Budapesti Műszaki Egye­tem Vízgazdálkodási Tanszékének szinte alapító tagjaként c. egyetemi tanári minőségben oktatta egy évtizeden át a fia­tal mérnöknemzedéket a korszerű vízgazdálkodás sokrétű ^tudományára. Közben ő maga is szüntelenül tanult, s nagy ^tájékozottsággal rendelkezett a világ minden tájáról a víz­­gazdálkodás terén elért legújabb vívmányokról. Tovább folytathatnánk Dégen Imre életművének méltatá­sát, azonban mostani megemlékezésünknek nem lehet fel­adata egy alkotásokban bővelkedő élet részletes bemutatá­sa. így befejezésül csak arra vállalkozhatunk, hogy címsza­vakban foglaljuk össze egyéniségének azokat a markáns vo­násait, melyek alapját jelentették tartalmas, tevékeny élete számos sikerének. Dégen Imrére jellemző volt a magasfokú hivatástudat, a vízüggyel való mély elkötelezettség, a közjó szolgálata, az értékteremtő munka és a tisztességes emberi magatartás megbecsülése. Jellemző vonásai közé tartozott továbbá a gyors helyzetfelismerés és biztos reagálóképesség, az új iránti fogékonyság, a haladó hagyományok megbecsülése, a társadalmi összefogásban rejlő erő sorompóbaállítása, a csapatmunka jelentőségének felismerése és a gyakorlatban történő alkalmazása, a műszaki és gazdasági kérdések össz­hangban történő kezelésének következetes hangsúlyozása, □ sajtó- és propaganda-munka jelentőségének felismerése, a minőségi munka rendszeres megkövetelése és egyúttal annak erkölcsi megbecsülése, valamint anyagi elismerése. Dégen Imre élete tartalmas, tevékeny, eredményes élet volt. Nagy elismerést kiváltó munkásságából számos útmuta­tást kaphatunk vízgazdálkodásunk mai feladatainak meg­oldásához is. Éljünk ezzel a lehetőséggel. Dr. László Ferenc c. egyetemi tanár Dégen Imre, dolgozószobájában 7

Next

/
Thumbnails
Contents