Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 5. szám
nem látható.) A városháza ad otthont a tartományi kormánynak és parlamentnek. Tornya 112 méter magas (idegenvezetővel belül is látogatható). Mellette van a Tőzsde Palota. A 12-es ponton a halász kikötő látható. Kikötői rakterülete 8,4 kilométer. Szárazföldi úton összeköttetésben van — a korábban már említett — északi autópályával. Ez a halász kikötő bonyolítja az ország halforgalmának meghatározó részét. ADALÉKOK HAMBURGRÓL Hamburg 753 km2 területéből 62 km2 vízfelület, 51 km2 park és zöldövezet. Lakosainak száma 1 592 000. Kikötői forgalma jelenleg harmadik legnagyobb a világon. Hatvan kikötői medencéjében 1985-ben 62 millió tonna áru fordult meg. A kikötő mintegy 100 kilométerre van a tengertől, az Elba folyóba ágyazódva. A városból 700 hajó távozik havonta a világ 1100 kikötője irányába. Néhány — a város nevéhez csatlakozó — elsőség vagy ,,leg”: 1558-ban itt alapították az első tőzsdét; 1665- ben pedig az első kereskedelmi kamarát. Itt kötötték az első tengerhajózási biztosítást. Itt van a világ legnagyobb kereskedelmi szakkönyvtára is. Ugyanitt alapították a Hamburg—Amerika Linie-t (HAPAG), amely jelentős ideig a világ legnagyobb hajózási társasága volt, s itt székelt az első világháborúig. Hamburg New York után a világ második legnagyobb konzuli városa, közel nyolcvan konzuli képviselet székhelye. Ipari termelését tekintve az NSZK- ban a legnagyobb, elsősorban a gép-, elektronikai, a vegyi, a gumiipar és az ásványolaj-feldolgozás a legjelentősebb. Tudományos, kulturális életéből: itt alapították az első német operaházat 1678-ban, s itt dolgoznak a legnagyobb könyv- (Grüner und Jahr, a Springer) és lap- (Spiegel, Stern) kiadók. Itt született két világhírű zeneszerző; 1809-ben Felix Mendellson, s 1833-ban pedig Johannes Brahms. Híresek egyetemei, múzeumai — ez utóbbiak közül az Altona Muzeum és a Várostörténeti Múzeum. Világgazdasági kutatóintézete is van. Hamburgnak a víziforgalombani szerepe „nemcsak" úgy nyilvánul meg, hogy nagyon jelentős tengeri kikötő. Ezen túlmenően nagyon jelentős a folyami hajózáshoz kötődő kapcsolata. (Elba — s a hozzá tartozó csatornák — s ezáltal újabb folyókkal való öszszeköttetése révén — biztosítják a szinte egész országot érintő1 vízi közlekedés lehetőségét.) Ugyancsak a hajózáshoz kapcsolódó a környéken lévő tengeri kikötőkkel — Bréma, Lübeck, Kiel stb. —■ meglévő speciális összeköttetése is. Mindkét „vízi kapcsolat" — jellege folytán — önálló elemzés tárgyát képezheti. Hamburg 1189. május 7-én (a tenger napján) kapott városi előjogokat Barbarossa Frigyes császártól. Nemrég ünnepelték ennek 800. centenáriumi évfordulóját. Kettinger Gyula Könyvújdonság Benedek P. íszerk.): Biotechnológia a környezetvédelemben A biotechnológia a biokémia, a mikrobiológia és a vegyipari eljárások összehangolt alkalmazása és felhasználása abból a célból, hogy a mikroorganizmusokban, a sejt- és szövettenyészetekben, illetve ezek egyes részeiben rejlő lehetőségeket műszakilag kiaknázza. A könyv elsősorban a környezetvédelemben alkalmazott biológiai módszerek elvi alapjait tisztázza, ezenkívül gyakorlati útbaigazítást ad mérnökök, szakmérnökhallgatók és üzemi szakemberek számára, A könyv nagy figyelmet fordít a mikrobiológiai és a biokémiai alapelvek egységes kifejtésére. Az alapelveket a gyakorlati alkalmazás követi reaktortechnikai ismérveivel és főbb tervezési paraméterek kiszámításálhoz szükséges információkkal együtt. Mindezeket egyszerű ábrák és táblázatok teszik szemléletessé. Tájékoztat a könyv a biotechnológiai eljárásokban alkalmazott legfontosabb műveletekről (abszorpció, adszorpció, ülepítés stb.) részletesebb ismertetésük nélkül, de a vonatkozó legújabb szakirodalomra való hivatkozással. A könyv az egyes biotechnológiai megoldások egészségügyi vonatkozásairól sem feledkezik meg. Ezek között szerepel napjaink egyik legnyugtalanítóbb kérdése: a nitrátszennyeződés. Külön fejezet foglalkozik az ivóvíztisztítási biotechnológiával, nevezetesen a biológiai nitráteltávolítással ivóvízből. A könyv igyekszik felhasználni a témakörrel kapcsolatos legújabb nemzetközi és hazai kutatások eredményeit. A könyvet a VITUKI jelenlegi és volt munkatársai írták; Dr. Benedek Pál oki. építőmérnök, a műszaki tudományok doktora, Dr. Major Veronika oki. gépészmérnök, Dr. Réczey Gusztáv oki. vegyészmérnök, Dr. Takács Imre oki. biológus-mérnök. A könyv lektorai: Dr. Jobbágy Andrea, oki. vegyészmérnök, Dr. Somlyódy László oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Dr. Szabó István Mihály egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora. A könyv fő fejezetei: 1. Bevezetés a környezetvédelmi technológiába 2. Biokémiai és mikrobiológiai alapok 3. Reakciókinetikai alapok 4. Szennyvíztisztítási biotechnológiák 5. Ivóvíztisztítási biotechnológiák 6. Szilárd hulladékok biotechnológiája 7. Biológiai gáztisztítás 8. Járulékos ismeretek (oxigén-transzport, ülepítés, fluid izáció, fizikai-kémiai adszorpció;, gázmosók, műszerezés, automatizálás). Műszaki Könyvkiadó, 1990. 283 oldal, 290,— Ft. Dr. Déri József Víztiszta ivóvizet! Francia miniszterek nyilatkozata szerint a francia fogyasztók számíthatnak arra, hogy az élelmezés drágább lesz, ha végrehajtják az országos víztisztasági programot. Az utóbbi időben az országot sorozatos „vízpánikok" sújtották; a világhírű Perier ásványvízvállalat és két másik cég is kénytelen volt visszavonni palackozott termékeit a kiskereskedelmi hálózatból, mert azok szennyezettnek bizonyultak. Ezenkívül települések tucatjaiban a polgárok kénytelenek voltak a csapvizet felforralva használni, mert az nitráttal vagy baktériumokkal volt szennyezett. Nallet szerint az élelmiszerárak várhatóan emelkednek, ha korlátozzák a növényvédő szerek és a műtrágyák használatát. Hasonlóképpen nyilatkozott Brice Lalonde környezetvédelmi miniszter is, aki elsősorban a gazdákat okolja az ország vizének rossz minőségéért. Legutóbb már felhívta a gazdálkodókat, hogy az iparhoz hasonlóan vállalják bírság fizetését a talajba juttatott szennyezések után, még annak árán is, hogy emiatt drágulnak az agrártermékek. 22
