Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
dolgozó szakágazatok, ahol a keletkező hulladékok helyben feldolgozhatok, sokkal kedvezőbb helyzetük miatt megfelelnek az előírásoknak. Nehezebb a helyzet a nagy tömegekkel dolgozó szakágazatokban, így: — a bányászatban, — a timföldgyártásban, — az alumíniumkohászatban. Ezekben a szakágazatokban eddig is nagy összegeket fordítottak a környezet védelmét szolgáló intézkedésekre, de további áldozatokat kell még vállalniuk a jövőben is. A MAT azon környezetvédelmi feladatai szakágazatonként, melyek a kielégítő környezetvédelmi feltételek megteremtését a jövőben lehetővé teszik; az alábbiakban foglalhatók össze: Bauxitbányászat Föld és táj védelme — károsítás megelőzése, csökkentése — keletkezett károk megszüntetése (rekultiváció) Felszíni és a felszín alatti vizek védelme — vízhasználatokban keletkezett károk — a Flévízi-tónál teendő védelmi intézkedések — Gaja vízellátó rendszer működtetése Levegő tisztaságának védelme — bauxit-tárolók porzásának megszüntetése-— bauxit-szállítóutak porzásának megszüntetése Timföldgyártás Föld és táj védelme — betelt vörösiszap tározók rekultivációja — keletkező vörösiszap tározása Felszíni és felszín alatti vizek védelme — üzemzavarokból eredő szennyeződés megszüntetésének megvalósítása — vörösiszap tározó tavak szigetelése Levegő tisztaságának védelme — pontszerű szennyezők hatásának csökkentése — diffúz szennyezők hatásának csökkentése Alumíniumkohászat Föld és táj védelme — hulladékok tárolásának megoldása Felszíni és felszín alatti vizek védelme — kádbontási hulladékok hasznosítása — szénsalak regenerálása Levegő tisztaságának védelme — kohócsarnoki gázok összegyűjtése — kohócsarnoki gázok tisztítása Félgyártmánygyártás Felszíni és felszín alatti vizek védelme — saját szennyvízkezelő építése — emulzió-bontó berendezés rekonstrukciója — szennyvízrendszer korszerűsítése Levegő tisztaságának védelme — klórgáztisztító bővítése — dízel targoncák katalizátorral való ellátása — hengerlési olajgőz csökkentése Készárugyártás Föld és táj védelme — a veszélyes hulladék elhelyezésének megoldása Felszíni és felszín alatti vizek védelme — a vállalatok ebben a tekintetben megfelelnek az elvá rásoknak Levegő tisztaságának védelme — szabadba jutó freon mennyiségének mérése és a szenynyezés megszüntetése Az 1981—85 időszakban a beruházások 2,1%-át fordították környezetvédelemre, ez a %-os érték minden bizonnyal növekedni fog a jövőben, egyrészt a beruházási volumen csökkenése, másrészt a környezetvédelmi költségek növelése következtében. Sirokiné Nagy Erika—Nagy Péter Egy még alig ismert segítőtársról A német nyelvterület „National Geographic Magazin”-jának szokás nevezni a hamburgi (a ,,Stern"-t is kiadó) Gruener-Jahr Verlag csodálatos, színes havi riportázs magazinját, az évtizedünk eleje óta megjelenő GEO-t. A nagy formátumú, igen jó papírra nyomott, kereken 200 oldalas magazin, 6—12 nagy, és számtalan kisebb témát alapos hozzáértéssel, eredeti riportok, tanulmányok formájában dolgoz fel, hozzávetőlegesen 400—500 eredeti színes képpel, ábrával. Alcíme: „Das neue Bild der Erde” (szabadon: a Földünk új szemszögből) is jelzi, hogy riportázsainak fő témája a Föld, a földrajz, a bolygónkon élő ember. De a „GEO" palettáján helyet kapnak olyan tudományos témák is, mint az eddig (1989. I. 1-ig) komputerrel kiszámított és printelt legnagyobb prímszám, ami a GEO 88 2 számának 13. oldalát tölti meg, a kapcsolódó rendkívül olvasmányos pr'mszám-történeten túl. A „GEO” sikere nyomán a kiadó 1988-ban hasonló, de egy-egy témakörre koncentrált „irány—GEO" közreadását határozta el, melynek GEOWissen (szabadon: Föld és tudomány) címet adta. Kivitelében, terjedelmében azonos a zöld borítójú „GEO”-val, de a megkülönböztethetőség érdekében borítója bíbor színű. (A GEO kódszáma C 2498E, egy-egy példány ára 10,50 DM. A „GEO-Wissen" 13,50-be kerül, kódja 83406.) A „GEO-Wissen" 2. számát a víznek szenteli, alcíme: Víz — élet—környezet. A 206 oldalas, albumnak is beillő kötetben 22 tanulmány és egy átfogó témabibliográfia foglalkozik szűkebb világunk legfontosabb nyersanyagával. Közöttük olyan megdöbbentő és szívfacsaró, eredeti és igazán exkluzív fotókból összeállított képriportokkal, amilyen 22 oldalon 18 színes fotóval, az „Élet forrása" című, vagy a 11 oldalas, „Mi, kútmérgezők” című, amiben egyedülálló, műholdas-komputeres színes kép is érzékelteti a La Manche csatorna és az Északi-tenger máris kétségbeejtő szennyezettségét. A „Varázslatos moleku!á"-ban összefoglalják mindazt, amit a tudomány ma tud a vízről. De — az ivóvízgondok, az erózió, az árvizek, a szennyezés gondjainak azonnali cselekvésre intő témái mellett — nem hiányzik a kötetből (magazinból) az örömet, felüdülést, enyhet, játékot kínáló víz sokoldalú megközelítése sem. A szakemberek számos, aligha ismert tényt és rengeteg impresszív színes képet — a „csak” olvasónak könnyedén emészthető, mégis szakszerű érdekességeket —, a víz ügyét szolgálóknak pedig, a még talán nem későn jövő agitációhoz számtalan argumentumot kínál a „GEO-Wissen”, amit őszintén ajánlunk még a nyelvet csak alapfokon ismerőknek is. A „GEO-Wissen”-hez hasonló a „GEO-Special" sorozat is, amelyben viszont egy-egy országot vagy tájat (legközelebb pl. Törökországot) ismertetik igen részletesen. Sz. J. Környezetvédelmi Egyesület Ipari Klub Megalakult a Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ipari Klubja, valamint a budapesti és környéki MKE-tagok csoportja. A műszaki érdeklődésű szakemberek elsőként a veszélyes hulladékok elhelyezésével foglalkoztak, a 225 budapesti tagnak rendszeres összejöveteli lehetőséget teremtő másik fórumon pedig főként a fővárosi és a Pest megyei környezetszennyezés került napirendre. Mindkét csoport havonta rendez majd összejöveteleket, hogy megvitassák a legfrissebb információkat, feladatokat határozzanak meg a jobbítás szándékával. A budapestiek például a közeljövőben állást foglalnak a világkiállítás környezetvédelmi vonatkozásairól. Az ipari klub egyelőre még további ülésein is a veszélyes hulladékok megfelelő elhelyezésével foglalkozik. 25
