Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
3. táblázat Az alábbi hitelcéloknál, a hitel- és kölcsönkamatok alábbi hányadának megfelelő összegű vállalkozási adókedvezmény vehető igénybe adózott eredményből fizetett költségként elszámolt kamat esetén (a kamat %-ában) — A konvertálható export árualapok bővítését szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó hitelek, a hitelfeltételek szerint. 50 17 — Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek. 38 12 — A víztakarékossági és vízminőségvédelmi, környezetvédelmi beruházások. 33 11 — Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel konvertálható export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze. 38 12 — Konvertibilis export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitelek, csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennáló hitel kamatával. 38 12 Forrás: 32:89 „A gazdasági társaságot, ha: b) árbevételének több mint fele termékelőállításból . . . származik és az alapítói vagyon meghaladja a 25 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a termék . . . értékesítésének a megkezdésétől számított első öt évben 60 %-os, a hatodik évtől 40%-os, c) a b) pontban meghatározott feltételek fennállnak és . . . különösen fontos tevékenységet folytat, a számított adóból a termék... értékesítésétől számított első öt évben 100%-os, a hatodik évtől 60%-os mértékű —■ adóvisszatartás formájában igényelhető — adókedvezmény illeti meg.” (32:2) Az említett fontos tevékenység témánkat érintő vonatkozásai a következők: „— az anyagkihozatalt javító hulladékszegény technológiák eszközeinek előállítása, — nagy tömegben előforduló melléktermékeket és hulladékokat (például erdőgazdasági, növénytermesztési, állattenyésztési) hasznosító eljárások berendezéseinek gyártása.” (32:75) A fejlett tőkés országok egyes érdekelt vállalkozói hazai partnerekkel remélhetően szívesen hoznak létre hazánkban a fenti céloknak megfelelő üzemeket, már csak a KGST- piacra való betörés reményében is. További megfontolás tárgyát kell hogy képezze a gyorsított amortizáció kedvezményezettségének kiterjesztése legalább a legkorszerűbb és legnagyobb értékű környezetgazdálkodási célokat szolgáló állóeszközökre. Súlyos gondot jelent, hogy nem érvényesül eléggé a szabályozás személyi felelősséget érintő, elrettentő hatása. Igaz ugyan, hogy az új szabálysértési kódex rendelkezései szerint a természetes személyek környezetvédelmi szabálysértései öt-tízezer forintos pénzbüntetéssel sújthatok, ám ezek az összegek igen csekélynek tűnnek a vállalati vezetők prémiumaihoz képest, ennélfogva visszatartó erejük erősen megkérdőjelezhető. Több mint vitatható továbbá, hogy ezek a szerény mértékű pénzbüntetések arányban vannak-e a környezetrombolás társadalmi veszélyességével? 4. Esetttanulmány Baranya megye példáján Baranya megye az ország azon megyéi közé tartozik, amelyekben a káros környezeti hatások halmozottan jelentkeznek. Ismeretes, hogy Baranya megyében az ipar gerincét a bányászati tevékenység alkotja. A Mecseki Ércbányászati Vállalat meddőhányóinak állapota egyre több aggodalomra ad okot. A Mecseki Szénbányák Vállalat — az ismert jövedelmezőségi okok miatt — rekultivációs kötelezettségeinek csak részben tűd eleget tenni. A Beremendi Cementművek Szársomlyó-hegyi tevékenysége országos vitát váltott ki. Az aprófalvas települési jellegből következik, hogy számos olyan község van a megyében, ahol nincsen egészséges ivóvíz, így oda valamilyen módon vizet kell szállítani. Nem tekinthető véletlennek, hogy: ,,A Duna mentén, a Közép-Dunántúlon, Pécs térségében (kiemelés a szerzőktől) és a Sajó völgyében elsődleges feladat az ivóvízbázisok védelme." (3:1315) Ugyancsak nem véletlen, hogy Baranya azon kevés megyék közé tartozik, amelyik az igen jelentős levegőszennyezettség miatt Tanácsi Környezetvédelmi Alappal rendelkezik. A fentiek ismeretében érthető, ha a lakosság tiltakozik az ellen, hogy a Paksi Atomerőmű Ófalu határában radioaktív hulladék temetőt létesítsen, s az elől is elzárkózik, hogy Garé—Szalánta—Bosta községek körzetében olyan végleges veszélyeshulladék-lerakótelep létesüljön, amely több más megye ilyen irányú szükségleteit is kielégítené. Mielőtt továbbmennénk, szükségesnek tartjuk az érvényben lévő tervtörvényt idézni: „A központi környezetvédelmi beavatkozásokat a károsodással halmozottan terhelt térségekre kell koncentrálni.” (3:1315) Meg kell mondani, hogy a fentieknek 1988. év végéig Baranyát tekintve nem sok foganatja volt. 4.1. A veszélyes hulladékokkal összefüggő tervekről Becslések szerint ma Magyarországon évente kb. 100 millió t hulladék keletkezik, amiből 63 millió t a mezőgazdaságból, 29 millió t az iparból származik, 8 millió t pedig az építőipar terméke. (9) A fenti mennyiség alig több mint 1 %-a — azaz 1,3 millió t — az, amely az 56/1981. (XI. 18.) MT sz. rendelet alapján veszélyes hulladéknak minősül.* A rendelet hatálya az emberre és a környezetre veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok keletkezésének ellenőrzésével és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Elgondolkoztató, hogy: „Nem terjed ki a rendelet hatálya a radioaktív hulladékokra, a kommunális eredetű hulladékokra ... és a környezetszennyező anyaggá vált veszélyes hulladékokra." (17:1022) A továbbiakban anélkül, hogy a hulladékmentes, illetve hulladékszegény technológiák, valamint a hulladékhasznosítás kérdéseit tárgyalnánk, a „veszélyes” hulladékok ártalmatlanításának problematikáját elemezzük. Elöljáróban megjegyezzük, hogy az Állami Tervbizottság határozatai, valamint az OKTH—Egészségügyi Minisztérium által 1982-ben összeállított „Hulladékgazdálkodási Koncepció és Követelményrendszer” előírásai ellenére az elmúlt tervidőszakban az országban alig történt e téren előrelépés. Az Állami Tervbizottság a VII. ötéves terv időszakában két égető — a dorogi egység és Rudabányán a II. égető egység — építését, továbbá három állandó lerakó — az aszódi, a vál—vértesacsai, garéi — létesítését, továbbá három másik * Más források szerint (6:28) 1,8 millió t-ról kell gondoskodni. 20
