Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
kok hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a természet és elemeinek tűrőképességét, mivel ezen hulladékok — minősége hasonló volt a természeti körfolyamatok komponenseihez, így e folyamatokban különösebb zavart nem okoztak; — mennyiségük nem akadályozta a természet körfolyamataiba való — viszonylag rövid idő alatt történő — beépülésüket és annak esetében nem idézte elő e folyamatok megzavarását. A tudományos-technikai forradalom során bekövetkezett termelésbővülés, az újabb és újabb — elsősorban szintetikus anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe fokozatosan tarthatatlanná tette. A ma már egyre inkább létünket fenyegető környezetkárosodás — beleértve a jelenleg ismert természeti erőforrások kimerülését is — jelentős része a hulladékokból származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel az evolúció során kialakult anyagcsere körfolyamat. Ma már bizonyított tény, hogy a hulladékok — a természeti elemek toleranciájának meghaladásával — káros hatást idéznek elő a védett környezeti elemekben, de magában az emberben is (pl. toxikus anyagok bekerülése a táplálékláncba, a felszíni és felszín alatti vizekbe). Ezt felismerve, a hulladékok káros hatása elleni védekezés az elmúlt évtizedben világszerte, így hazánkban is a környezet védelmének központi kérdésévé vált. A hulladékok káros hatása elleni védelem fogalmi meghatározását a 12. sz. táblázat ismerteti. 12. táblázat A HULLADÉKOK KAROS HATÁSA ELLENI VÉDELEM Mindazon — jogi. — műszaki és — gazdasági szabályozási, valamint — hulladékgazdálkodási tevékenységek összessége, amelyek a hulladékok — keletkezésének, továbbá — a környezetre gyakorolt káros hatásuk mértékének csökkentésére, illetve megakadályozására, valamint — hasznosítására irányulnak. A hulladékok környezetkárosító hatásának felismerése mellett egyre nyilvánvalóbbá vált a hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban és az anyaggazdálkodásban. A hulladékokra vonatkozó adatok jól mutatják, hogy Magyarországon a gazdaság méretéhez képest igen sok hulladék keletkezik, amely az említett káros környezeti hatások mellett — az adott társadalmi cél elérése érdekében több anyagfelhasználást tesz szükségessé; — az indokoltnál nagyobb ütemben apasztja a természeti erőforrá sokat; — a nagyobb nyersanyagigény drágítja a termelést, rontja a versenyképességet; — a nagyrészt importból származó nyersanyagok szükségesnél nagyobb mértékű felhasználása súlyosbítja a népgazdaság terheit és végül — a keletkező többlet hulladékok kezelése indokolatlanul növeli az előállítók, „a hulladéktermelők" és végső fokon a népgazdaság kiadásait. Mindezek alapján látható, hogy a hulladékok káros hatása elleni védelem, illetve annak megvalósulását szolgáló hulladékgazdálkodás, mint a környezetvédelem megelőző tevékenysége, kulcsszerepet játszik a környezet minőségének, a természeti erőforrások védelmében, és eredményesen segítheti a gazdaság hatékonyságát. 5. A hulladékgazdálkodás és eszközei Az előző fejezetben felvázolt gondok nagymértékben megoldhatók, illetve csökkenthetők egy ésszerű, átfogó hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával. Elemei: a) a hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése; b) a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása ; c) a nem hasznosítható hulladékok káros környezetszenynyezés nélküli átmeneti tárolása és ártalmatlanítása. Tehát a hulladékok káros hatása elleni védelem gyakorlati megvalósítása a hulladékgazdálkodás, amely a hulladékok teljes életciklusára vonatkozik. A környezetvédelmi és gazdasági optimum a hulladékgazdálkodás elemeinek párhuzamos, illetve együttes alkalmazásával érhető el. Átfogó hulladékgazdálkodási programmal csak a veszélyes hulladékok káros hatása elleni védelem rendelkezik. Ennek ellenére tekintsük át a hulladékok főbb típusainak hulladékgazdálkodási helyzetét és érintsük a legfontosabb teendőket. 5.1 A hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése A nagy mennyiségű és veszélyes hulladékot eredményező gyártástechnológiákban a hulladékok keletkezésének megelőzése és csökkentése új, korszerű hulladékszegény technológiák, anyag- és energiatakarékos eljáirások bevezetésével, a felhasznált anyagok gondos megválasztásával érhető el. A hulladékkeletkezés csökkentésére való törekvéseket, a környezetbarát termékek és technológiák bevezetését hátráltatja, hogy azokat Magyarországon ma még általában sem a piac, sem a gazdasági környezet nem értékeli kellőképpen, a ráfordított többletköltségek a termelőknek nem térülnek meg. Ui. a hulladékszegény technológiák, a könyezetbarát termékek kialakítása, az erre vonatkozó hazai és nemzetközi tapasztalatok átvétele a vállalatoknak általában nem kifizetődő, mert a környezetvédelmi beruházásokat a termék árában nem vehetik figyelembe. Amennyiben erre lehetőség nyílik, a magasabb ár, a kereslet, üzemen belül az új technológia megtanulásával együttjáró személyi jövedelemkiesés, a meglévő technológia biztonsága esetenként a termelőt továbbra is a hagyományos termékek felé irányítja. A tartózkodás érthető, de a jövőt tekintve nem elfogadható. A gyakorlati hulladékgazdálkodás, ezen belül a hulladékok keletkezésének csökkentése azt igényli a termelőtől, hogy mérlegszerűen vegye számba a technológiai rendszerbe belépő és onnan távozó összes anyagfajtát. Ez az elvárt tudatosság a termelés szférájában már eddig is több esetben eredményesen segítette a gazdasági és környezetvédelmi érdekeket. Gondolok itt pl. a textil, a papír, a bőr, a fémek szabásának számítógépes szabására, vagy az olyan technológiákra, ahol az eljárás valamelyik szakaszában kilépő anyagokat visszavezetik a folyamat korábbi szakaszába (pl. vegyipari vagy gyógyszeripari oldószerek, kicsorgott műanyag ömledék stb.). Gazdasági és környezetvédelmi érdek az is, hogy a keletkező hulladék ne, vagy minél kevésbé legyen veszélyes. Ez gyakran elérhető kevésbé toxikus alapanyagok vagy oldószerek alkalmazásával. A lakossági fogyasztásban a hulladékkeletkezés mérséklését a forgalomba hozott termékek minőségének, összetételének javításával, fogyasztási szokásaink módosításával érhetjük el. Az őseinktől örökölt és generációkon át használt használati tárgyakat felváltották a csak egyszeri használatra vagy csak egy-egy idényre alkalmas cikkek. Ez a jelenség és következményei a tartós használati eszközök divatjának viszszatérését sürgetik. A települési szilárd hulladékok mennyiségének és a társadalmat terhelő kezelési költségek növekedését eredményezi, amikor számos üvegpalackot kivonnak a betétdíjas göngyölegek köréből vagy üvegpalackokat műanyag flakonokkal váltják fel stb. Az említett ellentmondások feloldására célszerű volna a különböző támogatások és hitelek mellett a környezetvédelmi beruházásokat, hulladékcsökkenést eredményező technológiák bevezetését, vagy a környezetbarát termékeket adókedvezményben részesíteni. 5.2. A keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása A termelési hulladékokat a további kezelés elősegítése érdekében lehetőleg anyagféleségek szerint szétválasztva kell gyűjteni és tárolni. Veszélyes hulladékok esetében az anyag-8
