Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
Д hulladékok káros hatása elleni védelem szerepe a környezetvédelemben I/ 1. Bevezetés A hulladékok káros hatása elleni védelem az egész világon egyre inkább legfontosabb gazdasági és környezetvédelmi tényezővé válik. A fejlett országokban a legkisebb hulladékmennyiség keletkezését tűzték ki célul. Ennek legfőbb eredménye, hogy alapvetően megváltozott a hulladékokkal kapcsolatos felfogás; a hulladék már nem az a szükséges rossz, amely az ember mindennapi életének, munkájának, gazdasági tevékenységének velejárója, amelynek káros hatásait legfeljebb mérsékelhetjük, hanem inkább a termelés, a szolgáltatás és a fogyasztás fejlesztési irányainak meghatározójává válik. A termelés környezeti terheinek felismerésével megváltozott a termékek korszerűségének kritériuma: a termelékeny és hatékony gyárthatóság, illetve a tartósság, az alkalmazhatóság és az ergonómia követelményei mellett ma már döntő tényező az is, hogy a termék sem gyártása, sem felhasználása (alkalmazása) során, sem pedig hulladékká válása után ne terhelje károsan a környezetet, beleértve a természeti erőforrásokat feleslegesen nem apasztó, takarékos, a másodlagos vagy újratermelhető nyersanyagokra, illetve energiahordozókra alapuló anyagfelhasználást is. Mindezek elősegítése érdekében új technológiákat dolgoznak ki és alkalmaznak, amelyek kevesebb, a környezetre kevésbé káros, könnyebben kezelhető, illetve hasznosítható hulladékot eredményeznek. Kialakulóban van egy hulladékgazdálkodási értékrend, amelyben első helyen állnak a hulladékszegény technológiák, a környezetbarát termékek, majd a keletkező hulladék anyag- és energiatakarékossági, valamint környezetvédelmi érdekekből történő hasznosítása és csak ezek után következik a hulladékok ártalmatlanítása. 2. Fontosabb fogalmi meghatározások A hulladékok káros hatása elleni védelem fontosabb fogalmi meghatározásainak megértését segíti elő a környezeti hatások elnevezései rendszerének megismerése (1. sz. táblázat). Ezt követően tekintsük át a hulladékok káros hatása elleni védelem fontosabb meghatározásait. 1. táblázat KÖRNYEZETI HATÁSOK A környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül veszélyeztető vagy károsító jelenségek, negatív környezeti hatások: A szennyeződés: antropogén ökológiai tényező, amely valamely környezeti elemnek fizikai, kémiai, biológiai anyagokkal, tényezőkkel való szennyezettségét okozza (légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés). Az ártalom: jellegzetes negatív környezeti hatás, amely elsősorban és közvetlenül az emberre veszélyes. (Zajártalom.) A károsítás: következtében a környezeti elem természetes tulajdonsága hátrányosan megváltozik, rongálódik, vagy elpusztul, illetve e változások folytán az emberi életkörülmények romlanak (termőtalaj vagy víz szennyezése mérgező hulladékokkal). * * A BME Mérnöktovábbképző Intézetének mérnöktovábbképző tanfolyamán 1989. január 11-én elhangzott előadás alapján. A természeti erők kártételeit a természet önpusztító erejének működése hozza létre (erózió, defláció, sivatagosodás, mocsarasodás). 2.1. Hulladék A fogalom meghatározhatóságát nehezíti az, hogy az emberi tevékenységek sokfélesége következtében a hulladékok anyagi jellemzői is végtelenül sokfélék, ezért nehéz olyan — mindenki által elfogadható — rendező elveket találni, amelyek a használható csoportosítást lehetővé teszik. A feladat összetettségére utal az is, hogy a hulladékok káros hatása elleni védelem a környezetvédelemnek egyik legfiatalabb és lényegében jogilag szabályozatlan területe. Ennek megfelelően terminológiája sem szabványosított. Ezért a fogalmakat mindezek figyelembevételével elsődlegesen egyéni ismereteim alapján határoztam meg és a jelentkező nehézségek elkerülésére a kérdés gazdasági-technológiai oldalát közelítettem meg. (2. sz. táblázat) 2. táblázat HULLADÉK Az ember — mindennapi élete, — munkája, — gazdasági tevékenysége során keletkező — a keletkezés helyén feleslegessé vált, — ott közvetlenül fel nem hasznájható, — különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek — kezeléséről külön kell gondoskodni. Védett környezeti közegbe kerülése: környezetszennyezés. MELLÉKTERMÉK az az anyag, amelyet soros anyaghasználat jelleggel közvetlenül felhasználnak vagy értékesítenek. MÁSODNYERSANYAG, MÁSODLAGOS ENERGIAHORDOZÓ az a hulladék, amely a felhasználás helyére abban a formában került, ahogyan azt hasznosítják. A terminológia csak az említett megközelítés esetén fogadható el. Ui. mint ismeretes, a hulladékok az anyagi rendszereknek egy sajátos csoportját alkotják. Amíg az anyagi rendszereknek egyes csoportjai szerkezeti-mechanikai, fizikai, kémiai stb. anyagi jellemzőkkel egyértelműen meghatározhatók, addig abban, hogy egy ar./'g, tárgy stb. hulladéknak minősül-e vagy sem, az anyagi jellemzőkkel azonos súlyú szerepet játszanak a társadalmi, gazdasági tényezők is. Ahhoz, hogy az adott anyagot, tárgyat, maradványt stb. az ember, a társadalom hulladéknak tartja-e vagy sem, függ az emberek anyagi helyzetétől, a társadalmi, a műszaki és a gazdasági fejlettség szintjétől. 2.2. A hulladékok főbb típusai A gyakorlati munkában szükség van arra, hogy az ismertetett (2. sz. táblázat) általános fogalmi meghatározással összefoglalt különböző részekből álló hulladéktömeg bizonyos törvényszerűséget mutató rendszer egészét, szerkezeti vázát bemutassuk (3., 4., 5., 6. sz. táblázat). 4
