Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 3. szám
„A Dunának mely múlt, jelen s jövendő...” Gondolatok a dunai hajózás jövőjéről Napjainkban mintha a korábbinál erőteljesebben fordulna az érdeklődés a Duna és a vele kapcsolatos különböző kérdések felé. Ez örvendetes, hiszen a Magyarországon keresztülfolyó hatalmas folyam a természet olyan adománya, melynek ésszerű és sokrétű — komplex — hasznosítása mind a jelen, mind a jövő szempontjából rendkívül fontos. Érthető, hogy ilyen összetett kérdések felmerülése esetén a hazai és a külföldi szakértők egyaránt támogatják a lehetőségek széles körű kihasználását. Az a közlekedésföldrajzi adottság, miszerint a Duna már időtlen idők óta a különböző part menti országok közötti természetadta közlekedési infrastruktúra, amely már most is nyolc országot köt össze egymással közvetlen vízi úttá I, köztudott, miiként az is, hogy egészen közel van az idő — nevezetesen 1992 — amidőn a Német Szövetségi Köztársaság megvalósítja az ún. „ezeréves álmot”, s megnyitja a Duna és a Rajna között a Duna—Majna-csatornát. Ezzel egy 3505 km hosszú, egész Európát átszelő, — de egyúttal öszszekötő ■— nagyhajózásra alkalmas víziút jön létre, amelyhez Nyugat-Európa rendkívül sűrű és intenzív hajózást felmutató belvízi úthálózata is csatlakozik. A létrejövő Duna—Majna—Rajna víziút ismertetése már számos helyen megjelent a hazai szakirodalomban is; itt csak arra kívánok utalni, hogy a Duna—Majna-csatornában a mindenkor biztosított vízmélység legalább 2,5 m lesz; a Dunán legalább 3,0 m vízmélység biztosítandó, míg a Rajnán már meg is van ez a vízmélység. A víziút egyéb nautikái paraméterei olyanok, amelyek biztosítják az ENSZ—EGB (Egyesült Nemzetek Szervezete—Európai Gazdasági Bizottsága) által a IV. osztályba sorolt, 1350 tonna hordképességű önjáró hajók, vagy tolt bárkák zavartalan közlekedését. A három említett víziút adatai és a szállított áruk mennyiségére vonatkozó értékek — a Duna Bizottság legutóbbi összesítő Tájékoztatója alapján — 1986-ban az alábbiak voltak: kivitelben 259 300 000 000 forintot behozatalban 277 300 000 000 forintot összesen: 536 600 000 000 forintot, vagyis a teljes magyar külkereskedelmi áruforgalom 62,36 %-át tette ki. Érdemes áttekinteni a következő táblázatot, ahol a magyar kivitelt és behozatalt dunai országonként részleteztem, megadva azt is, mennyi tonna került ebből a hatalmas értéket képviselő árumennyiségből dunai úton elszállításra. A Központi Statisztikai Hivatal Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvei csak az áruk értékmeghatározásánál tartalmaznak egységes (dollárról és rubelről forintra átszámított) adatokat, míg az exportált és/vagy importált termékek tömegei tonnában nem jelentkeznek. Jóllehet a forint és a tonna közvetlenül össze nem hasonlítható, azonban — legalább a nagyságrendek „érzékelése" érdekében — teljességgel kiírtam mind a forintértékeket, mind a tonnákat. így a számhelyek „száma" egybevethető. KIVITEL Forint Dunai víziúton szállított tonna Virtuális Ft/1 tonna H^SU 140 900 000 000 784 400 179 628 H + R 8 300 000 000 — — H-cBG 6 200 000 000 33 800 183 432 H-»YU 11 300 000 000 96 000 117 708 H-* *CS 24 200 000 000 1 000 24 200 000 H-+-A 32 900 000 000 443 400 74 199 H->-D 35 500 000 000 366 700 96 809 összesen: 259 300 000 000 1 725 300 — Víziút Szállított áru tonnában o' о °Hossz Fajlagos km* szá Hítás Üü tonna/1 víziútkm BEHOZATAL Forint Dunai víziúton szállított tonna Virtuális Ft/1 tonna Duna 91 577 000 1,000 2 414,72 1,000 37 924 1,000 Majna 21 906 000 0,239 389,84 0,161 56 192 1,482 Rajna 285 744 000 3,120 885,79 0,367 322 587 8,506 E néhány számból világosan látható, hogy korántsem beszélhetünk a Dunának mint víziútnak kellő (kihasználásáról, jóllehet a számottevőbb nemzetközi és belföldi (kabotázs) áruszállításoknak már régóta meg lettek volna a feltételei. Ugyanis, ha csak a Magyarországból kivitt (exportált) és ide behozott (importált) külkereskedelmi termékek forintra átszámított értékét vesszük figyelembe, a következő áttekintést kapjuk az 1986. évről: A teljes külkereskedelmi forgalom értéke** SU-H 136 700 000 000 1 268 900 107 731 R->-H 7 900 000 000 60 600 130 363 BG-*H 6 000 000 000 3 500 1 714 286 YU-H 11 400 000 000 14 600 780 822 CS-H 22 100 000 000 4 800 4 604 167 A->-H 38 700 000 000 16 000 241 875 D+H 55 500 000 000 11 000 5 045 455 összesen: 278 300 000 000 1 379 400 _ Kivitel és behozatal mindösszesen: 537 600 000 000 forint Dunán szállított áruk mindösszesen (magyar kivitel és behozatal együtt) 3 104 700 tonna vagyis 1 tonna Dunán elszállított árura virtuálisan 173 157 forint külkereskedelmi termékérték jut. kivitelben 420 303 100 000 forint behozatalban 439 690 700 000 forint összesen: 859 993 800 000 forint volt. Ebből csak a hét dunai országgal bonyolított külkereskedelmi áruforgalom értéke — forintra átszámítva — * Duna: Sulinától (0 folyamkilométer) Kelheimig (2414,72 fkm) = 2414,72 km. Majna: a folyó rajnai torkolatától a Regnitzig (334,00 fkm), valamint a Duna—Majna-csatorna 5,84 km-es szakaszáig = 389,84 km. Rajna: Rheinfeldentől (149,71 fkm) az Északi-tengeri torkolatáig (1035,50 fkm) = 885,79 km. ** Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, 1986., Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1987. (9. oldal). Az 1 725 300 tonna kivitt áruból 662 400 tonnát (38,39%), míg a behozott 1 379 400 tonna áruból 605 100 tonnát (43,87%) szállítottak magyar lobogó alatt. Megjegyzem, ez kevesebb, mint a külkereskedelmi kötéseknél a szállításoknál szokásos 50—50%-os megosztás. Felmerült még 162 100 tonna áru szállítása magyar lobogó alatt külföldi kikötők között, így tehát a Dunán a hazai hajózás nemzetközi áruszállítása összesen 1 429 600 tonnát tett ki, amihez 7 360 500 tonna kabotázs-szállítás járult. így a magyar lobogó alatt végzett összes szállítás a Dunán 1986- ban 8 790 100 tonnával jelentkezett. A magyar lobogó alatt végzett dunai nemzetközi (exportimport) áruszállításokkal kapcsolatban érdemes a külkeres-
