Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

A KVM kutatási-fejlesztési koncepciójának

kidolgozása

I.

A K-(—F munka szervezeti keretének kialakítása

Az 1987. évi VII. Törvénnyel létrehozott Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a környezetvédelem és a vízgazdálkodás központi irányító szerve.

Az irányítási hatáskör magában foglalja a népgazdaság egészére kiterjedően a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási irányító, összehangoló és ellenőrző tevékenységet. Ennek keretében a KVM célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló kutatási, műszaki fejlesztési, műszaki szabályozási, ágazati minőségügyi és az iparjogvédelmi tevékenység irányítása, koordinálása, felügyelete és ellenőrzése a Kutatási Főosztály feladata.

A Minisztérium és ezen belül a Kutatási Főosztály megalakítása a korábbiaknál lényegesen magosabb szintű szervezeti feltételeket teremtett a K+F feladatok végzéséhez is.

II.

А VII. ötéves tervi központi K+F program

A környezetvédelem és a vízgazdálkodás VII. ötéves tervi kutatási és műszaki fejlesztési koncepcióit és központi feladatait a tervidőszakot megelőzően a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogelődei, a volt OVH és OKTH dolgozták ki és hagyták jóvá.

А VII. ötéves tervi K+F koncepciók alapvetően a következő ágazati prioritásokra és célkitűzésekre épültek:

Ágazati K+F prioritások

— az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztése,

— a vízi infrastruktúrában elmaradt hazai települések gyorsított fejlesztésének megalapozása,

— a mikroelektronika széles körű alkalmazásának kutatása és fejlesztése,

— a természeti értékek és erőforrások védelmére irányuló kutatások,

— a biológiai kutatások és biotechnológiai eljárások bevezetéséhez és elterjesztéséhez szükséges kutatások és fejlesztések.

Ágazati fő K+F célkitűzések:

— a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet-, valamint a vízgazdálkodás kölcsönhatásainak feltárása,

— a környezet- és vízgazdálkodás tudományos megalapozása, a nagytérségi, komplex környezetvédelmi és vízgazdálkodási beavatkozások hatásainak feltárása,

— a vizek tisztaságának fokozottabb megőrzésére szolgáló műszaki-technológiai eljárások fejlesztése,

— a vízkészletek racionálisabb felhasználásának megalapozása,

— a felszín alatti vízkészletek biztonságba helyezéséhez szükséges kutatások,

— a környezeti rendszerek védelmével! és tervezésével összefüggő biológiai kutatások,

— a környezeti hatásokat észlelő rendszerek és módszerek fejlesztése,

— a levegőtisztaság védelmét, a zaj- és rezgésvédelmet, valamint a hulladékgazdálkodást megalapozó kutatások és fejlesztések,

— a védett természeti területek és értékek komplex feltárása,

— a fokozódó urbanizáció okozta káros környezeti hatások vizsgálata, e hatások csökkentését és megelőzését megalapozó kutatások.

A célkitűzések megvalósítása mintegy 300 szerződés keretében folyik. Bár a tervidőszakból még két év hátra van, úgy ítélhető meg, hogy az eredmények nagymértékben hozzájárultak, illetőleg hozzájárulnak célkitűzéseink megvalósításához.

Ugyanakkor a K+F munkában érdekeltek előtt az is nyilvánvaló, hogy a hatékonyságot számos gond, probléma hátrányosan befolyásolja. Ezekre a Vili. ötéves tervidőszak K+F koncepciójánál történik utalás, hiszen az új koncepciónak célul kell tűznie az ismert hiányosságok megszüntetését.

Az 1989—1990-es évek K+F programja

Az 1989—1990-es évdk központi K+F programja a VII. ötéves terv programjának keretei között valósul meg. Jóllehet e programban természetszerűen nem érvényesülhet még kellően a volt OKTH- és OVH-tervek teljes integrációja, és a KVM megalakulása következtében megváltozott feladatkör, mégis figyelembe kell venni, hogy a három éve folyó K+F munkák jelentős befektetett anyagi eszközt és szellemi energiát tartalmaznak, s befejezés esetén számos értékes eredményt ígérnék. Előrehaladottságuk, detenmináltságuk miatt ma már minden jelentősebb változtatásnál mérlegelni kell a szakmai, anyagi és erkölcsi veszteségeket.

1989—90-lben tehát — a szerződések módosításával, új szerződések indításával — meg kell tenni minden ésszerűen megvailásítható lépést a magasabb követelményeik teljesítése érdekében, de csak annyi és akkora lépést, mely nem jár a várható eredményeknél nagyobb kárral. Ez az időszak tehát átmenetet jelent a volt OKTiH és OVH K+F stratégiái, illetve a kidolgozandó Vili. ötéves tervi KVM K+F stratégiája között.

III.

A következő időszak K+F koncepciójának néhány alapvető kérdésköre a KVM-ben

A K+F koncepció készítésének fő célja a KVM tárgyidőszaki K+F tevékenysége fő irányainak kijelölése és a távolabbi célkitűzések megvalósításának megalapozása. A KVM középtávú célkitűzéséit összefoglaló koncepciók, tervek, környezetpolitikai elvek kidolgozása az 1989-es év feladata,, vagyis a K+F koncepció kialakításával párhuzamosan folyik, így a két munka párhuzamosan készül, s az összhang kialakítása elengedhetetlen.

Az 1988. év tapasztalatai, a K+F tevékenységben érdekeltek észrevételei, és főleg az észlelt hiányosságok alapján néhány alapelv kimondható.

1. Szükség van a K+F munka irányításának (a K+F tervezésének, szervezésének, finanszírozásának) korszerűsítésére. Országos gond, hogy a technikai fejlődés követelményeinek és az egyre rugalmasabb gazdasági mechanizmus által támasztott követelményeknek a jelenlegi K+F irányítás nem tud megfelelni.

A K+F irányításnál és annak továbbfejlesztésénél determinációt jelent, hogy a K+F alrendszer a népgazdaságnak,, mint rendszernek a része, így csak azzal összefüggésben korszerűsíthető. A K+F szféra „önmagában" történő átszervezése csupán egyes elemeiben lehet sikeres.

Bár a K+F színvonala messze nemcsak a tevékenységre biztosított pénzösszegektől függ, mégis jelentős tényező, hogy e tevékenységre nemzeti jövedelmünk igen alacsony hányadát fordítjuk. Ezen belül is — különösen a műszaki fejlesztés vonatkozásában — feltűnő a környezetvédelem és a vízgazdálkodás alacsony hányada: az 1989. évre a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból előirányzott részesedésünk előreláthatóan annak mindössze 0,6%-a.

Ezek a körülmények meglehetősen megnehezítik egy igazán hatékony központi K+F koncepció kidolgozását.

2. A lehetőség mértékéig érvényesíteni kell, hogy az irányító és összehangoló feladatkör a környezetvédelem és a vízgazdálkodás egészére terjedjen ki. Sokat hangoztatott elv,, hogy a KVM K+F koncepcióját össze kell hangolni a környezetvédelemben és a vízgazdálkodásban leginkább érdekelt tárcák (IpM, SZEM, MÉM, KHÉM stb.) K+F koncepcióval. Tapasztalataink szerint e téren igen sok kihasználatlan' lehetőség van, és ezek megragadása az eredményes működés egyik alapfeltétele.

20