Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

Szocialista országok 15. Madárgyűrűző Kon­ferenciája SZU KGST: „Növény- és állatfajok visszatelepíté­se” szimpózium LNK KGST: „Egységes vízvizsgálati módszer" -szimpózium SZU Október Magyar—NDK Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Bizottság ülése NDK KVM—osztrák Környezeti, Ifjúsági és Csa­ládügyi Minisztérium közötti konzultáció az együttműködés időszerű kérdéseiről MNK KVM—brazil öntözésügyi Minisztérium kö­zötti tárgyalások vízügyi export fejleszté­séről MNK Környezetvédelmi Tanácskozás (EBEK utó­rendezvény) ajánlások és irányelvek kidol­gozása a környezetvédelem új és fontos területein való együttműködésre Tapasztalatcsere a BECHTEL cégnél és meg­beszélés az USA Környezetvédelmi Hiva­tal vezetőivel Magyar—szvojet környezetvédelmi kormámy­­meg.hatalmazottak I. ülése KGST 1991—1995. évi környezetvédelmi együttműködési munkaprogram előkészí­tése KGST—ifion szimpózium: környezetvédelmi -jogalkotás BNK USA SZU SZU Finnország December KVM—lengyel Környezetvédelmi és Termé­szeti Erőforrás-védelmi Minisztériuma kö­zötti tárgyalás az együttműködés időszerű kérdéseiről LNK II. félévben: Magyar—Csehszlovák: — BNV-vel kapcsolatos tárgyalások — Kormányközi Környezeti Egyezmény alá­írása CSSZK—MNK November Magyar—Román Közös Vízügyi Műszaki Bi­zottság IV. ülésszaka MNK Az eseménynaptár nem tartalmazza -a határvízi egyezmé­nyek, a két- és többoldalú együttműködések, illetve a nem­zetközi szervezetek munkatervei alapján megvalósuló egyéb programokat. A természeti környezet nehéz esztendeje Évente 15 milliárd fát kellene ültetni A Föld természeti -környezete nehéz évet élt át tavaly; aszályok, árvizek, légszennyezés fojtogatta az élővilágot. A kormányoknak immár inkább csak évek, nem pedig évtizedek állnak ren­delkezésére, hogy a természet pusztu­lását megállítsák, illetve visszafordítsák — állapítja meg az amerikai World­­wa-toh kutatóintézet minap közzétett je­lentésében. Az ózonréteg pusztulása, az éghajlati változások, az óceánok -szennyezése nem állíthatók meg nemzeti kereteken belül, a -környezetvédelmi problémák im-má-r globálisak. A harmadik világban a túl gyors népszaporulat fékezése; az üvegházhatás mérséklése; az élelmi­szer-szükséglet kielégítése — összehan­golt -akciókat igényel. A tava lyi év rekord meleg esztendő volt, ebben az -évszázadba-n cs-alk öt év­ben -mértek megközelítően ilyen -magas átlaghőmérsékletet. Az észak-amerikai és -kínai -aszály miatt az idén két hó­napi mennyiségre csökkennek le a vi­lág -gabonatartaíékai. Ha nem pusztít ismét szárazság nagy területeken, ak­kor -is nehéz -lesz újratöltet a -készle­teket, kielégíteni a Föld évente 84 -mil­lió fővel gyarapodó népességének élel­miszer-szükségletét. Az erdőségek pótlására, illetve az üvegházhatás fékezésére, a talajerózió gátlására évente 15 milliárd fát kel­lene ültetni. A gépkocsik 100 kilométe­renkénti üzemanyag-fogyasztását öt li­ter körüli mennyiségben -kellene maxi­málni — javasolja az intézet jelentésé­ben. Csatlakozzunk-e a nítrogén-oxid-egyezményhez ? A HNF környezetvédelmi bizottságának ülése Csatlakozzon-e hazánk is a nitrogén-oxid-kibocsátás be­fagyasztását vállaló nemzetközi egyezményhez? — erről ta­nácskozott a Hazafias Népfront országos elnökségének kör­nyezetvédelmi bizottsága. A HNF ОТ székházában megren­dezett vitán elhangzott: tavaly 25 — közöttük öt szocialista — ország írta alá ezt az egyezményt Szófiában. Korszerű műszaki megoldásokkal elérhető, hogy az újabb hőerőművek üzembe helyezése, a gépkocsiforgalom növekedése ellené­re se jusson összességében több nitrogén-oxid a levegőbe. Az ajánlás szerint a csatlakozó országokban a következő évtized közepén a nitrogén-oxid-kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet. Magyarországon a számítások szerint körülbelül 280—300 ezer tonna nitrogén-oxid jut a levegőbe évente: 130 ezer tonna a közlekedésből, 70—70 ezer tonna a hőerőművekből, illetve az ipari és lakossági tüzelésből származik, s mintegy 20 ezer tonna a technológiai folyamatokból. Az országunk légterébe érkező, s az innen távozó nitrogén-oxid mennyisé­ge nagyjából azonos. A vitában a mielőbbi csatlakozást támogató észrevételek mellett néhányon kétségeiknek is hangot adtak. Milyen for­rásból támogatható a nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentése? — kérdezték. A feltételek tisztázása nélkül felelőtlenség vál­lalni ezt a kötelezettséget. A megállapodás aláírása ese­tén a kormány gondoskodjék az anyagi háttér megteremté­séről is. Tény, hogy a nitrogén-oxid-kibocsátás 1987-es szintjének befagyasztásához sok milliárd forintos műszaki fejlesztések­re, konvertibilis importra lenne szükség a hőerőműveknél. Ugyancsak számottevő kiadást igényelne az autók kipufogó­gázát szűrő katalizátorok széles körű alkalmazása. A KVM képviselője a tanácskozáson elmondta, hogy biztató ered­ményeket hozott a gépkocsikra szerelhető egyszerűsített ki­vitelű katalizátorok hazai fejlesztése. Szó volt arról is, hogy nemcsak a gépkocsik kipufogógázával jut nagy meny­­nyiségű nitrogén-oxid az emberek közvetlen környezetébe, legalább ilyen, ha nem jóval nagyobb veszély az egészségre a zárt lakásokban használt gáztűzhelyek, bojlerek lángja. A vitában végül a bizottság úgy határozott, hogy a meg­valósítási feltételek részletesebb tisztázása esetén támogat­ják az egyezmény aláírását, s kérik e vélemény figyelembe­vételét a minisztertanácsi döntésnél. A környezetvédelmi bizottság ezután a negyedik országos környezetvédelmi tanácskozás összehívásáról döntött, s tájé­koztatót hallgatott meg a bős-nagymarosi vízierőmű-rend­­szer építését ellenőrző társadalmi bizottság munkájáról. 10

Next

/
Thumbnails
Contents