Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
Á hazai eredetű és a külföldről származó légszennyezettség helyzete Magyarországon1 A környezeti levegő szennyezettségének mértéke hazánk egyes területein jelentős. Az ott élő lakosság egészségének védelme szempontjából sürgős és hathatós intézkedéseket igényel. A légszennyező anyagokat kibocsátó források sokfélesége, a szennyezőanyagokat szállító légmozgások változékonysága, a keletkezett kár hatások területi megosztottsága, továbbá a levegő minőségének javulását eredményező energetikai, technológiai megoldások nemzetgazdasági szinten is jelentős költségigénye komplex döntéselőkészítést igényel. Ennek megvalósítása nem egyszerű feladat. Célszerűnek látszik az eddigi ez irányú hazai és külföldi vizsgálatok eredményei alapján a nagyszámú hatótényező objektív figyelembevételére a jövőben rendszeranalitikai közelítést alkalmazni és a levegőkörnyezetet érintő kérdések vizsgálatánál költség/haszon elemzéseket végezni. Ez másszóval objektív tényezők figyelembevételén alapuló hazai levegőkörnyezet-gazdálkodás mielőbbi kidolgozását igényli. Ezzel Magyarország mozaikként illeszkedne az iparilag fejlettebb EGK-országok levegőminőség-tszabályozási rendszeréhez. Ez egyszersmind levegőkörnyezeti és gazdasági erőforrásaink együttes figyelembevételét is lehetővé tenné. Ezt a közelítést az országhatárokat nem ismerő légszennyezettség jellege is feltétlen indokolja. Vizsgáljuk meg a továbbiakban, hogy a levegőkörnyezetgazdálkodás fentiekben vázolt eszköztárát a hazai légszenynyezeftségnek már a jelenlegi helyzetére alkalmazva milyen következtetésekre j utlhatu nk. a) A levegő- és a csapadékminőség helyzete Az objektív közelítésű levegőkörnyezet-gazdálkodás alapkérdése a környezeti állapot adott helyzetének, illetve trendjének ismerete. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni a levegő- és a csapadékminőiség jelenlegi hazai helyzetét. A városi, a regionális és a kontinentális légszennyezettség mérését talajközelbe telepített folyamatosan vagy szakaszosan üzemelő monitor hálózatok végzik. Településeink kb. 300 pontján a levegőminőség (kéndioxid, nitrogén-dioxid, korom stb.) rendszeres mérését a SZEM felügyeletével és az OKI szakmai irányításával végzik. Településeken kívüli területeken a regionális háttérszennyezettség mérését 4 levegőkémiai és 10 csapadékkémiai állomás működtetésével az OMSZ/KLFI látja el. Mért komponensek: csapadékvíz, szulfát, nitrát, ammonium, kalcium, nátrium, magnézium, klorid, pH, vezetőképesség: aeroszolrészecskék szulfát- és ammániumtartalma; kén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentráció. A kontinentális háttérszennyezettség mérése az EGB koordinációjában 24 ország 90 mérőállomásán történik. Településeken kívüli területeken a háttérszennyezettség részletesebb területi megoszlása csak regionális (Fe'keténé Nárai Katalin: A légköri savas vegyületek országos léptékű transzmissziója, MTA, Kandidátusi értekezés, 1987) vagy kontinentális transzmissziós modell segítségével határozható meg. A háttérállomások mérései többek között ezen modellek verifikálására szolgálnak. A fentiekben részletezett levegő- és csapadékminőségi monitorrendszer, továbbá nagy sebességű számítógépre kidolgozott transzmissziós modell segítségével a környezeti levegő kén- és nitrogén-dioxid koncentrációjának, valamint a talajra kerülő kén- és nitrogén depozíciónak a területi megoszlását az 1. és 2. ábrák szemléltetik. A fenti ábrák alapján megállapítható: — az ország légköri kén-oxidakkal legszennyezettebb területei északkelet-délnyugati irányban helyezkednek el, — a szennyezett települések, a regionális háttérszennyezettségből szigetként emelkednek ki, — az évi átlagos koncentráció pl. kén-dioxid esetében a fűtési szezonban előforduló jelentős csúcsértékeket takar, * * Elhangzott a Légszennyezettség Európában, környezeti hatások, szabályozási stratégiák és döntési lehetőségek c. konferencián. NorrtäIje, Stockholm, 1988. szeptember 24—október 1. — bár svéd kutatók által megállapított 20 ug SO2 m-3, illetve a 30 /ид NO2 m-3 kritikus levegőminőségi határértékeket meghaladó koncentrációjú területek (az 1/a, 1/b ábrákon fekete színnel fedve) az ország kis részén fordulnak elő, itt él az ország lakosságának döntő réisze. Ezen területeken lévő nagy forgalmú utak mentén például a gépjárműszennyezés a megengedett rövid idejű határértékeket (nitrogén-dioxid, ólom, szénhidrogének) már évek óta sokszorosan meghaladja, — a regionális izokoncentráció, illetve izodepozíció görbék jól szemléltetik az északnyugatról transzportálódó légszennyezettség hatását. b) Alacsony és magas források emisszió-katasztere A Kvl becsléseket végzett 1981., 1985. és 1990. évekre az SO2 és az NO2 emisszió megyénkénti megoszlására. Az országosan összesített értékeket felbontották erőművi, kisfogyasztói és közlekedési forrás kategóriákra. Ezzel párhuzamosan a Környezetgazdálkodási Célprogram keretében megindult Magyarország regionális léptékű emisszió-kataszterének kidolgozása 8 légszennyező anyagra, 20X20 km2-es területi felbontással. Már az eddigi eredmények is világosan mutatják, hogy: — Magyarországon a regionális léptékű emisszió-sűrűség az EGK országokban az erősen iparosodott területek emiszszió értékeinek kb. a fele, illetve egyihairmada, — a kén- és nitrogén-oxidok városi léptékű emisszió sűrűsége a belterületeken, forgalmas utak mentén jelentősen megnő. A kidolgozásra kerülő emisszió-kataszterek a levegőkörnyezet-gazdálkodás alapinformációját fogják képezni, továbbá javaslatot tesznek, illetve metodikát adnak az emiszszió adatgyűjtés második generációs modelljének kialakításához. c) Kontinentális és regionális léptékű transzmissziós modellek A transzmissziós modellek, bár a rendkívül bonyolult légköri folyamatok (elszállítódás, hígulás, kikerülés, átalakulás) erősen közelítő jellegű szimulálását jelentik csak, mégis az egyetlen eszközt biztosítják a következőkhöz: — két távoli méirőpont közötti területre adatok interpolálása, — számos forrás hatására kialakuló (mérhető) koncentrációhoz az egyedi hozzájárulások mértékének megállapítása. A légszennyezettség transzmissziójának kontinentális léptékű modellezését a moszkvai, illetve az oslói EMEP-központok végzik. A regionális léptékű modellezést az OMSZ/ KLFI látja el. A két léptékben eddig végzett modellezés eredményei alapján a következők állapíthatók meg: — a modellszámítások jelenleg kén-oxidokra vonatkoznak, de kutatásokat folytatnak a nitrogén-oxidok, ammónia és foto-oxidánsok transzmissziójának komputer-szimulációjára is, — a modellek feltételezik, hogy pl. 50%-os emissziócsökkentés 50%-kal csökkentené a depozíciót (linearitás). Ezen feltevést a mérések adatai azonban nem igazolják, — a nitrogén-oxidok, szénhidrogének, fotokémiai oxidánsok egymással olyan mértékű kölcsönhatásban vannak, hogy csak az egyik komponens (pl. NO,) csökkentési stratégiájának kialakítása a többitől függetlenül, az ózonképződés szempontjából például előnyösnek semmiképpen nem nevezhető, — számos városunkban jelentős mértékű nitrogén-oxid terhelés alakul ki a helyi források (elsősorban a korszerűtlen gépjárművek kibocsátásai) hatására. Ezen NO, szennyezettséghez külföldi források csak kis 'mértékben (kb. 10%ban) járulnak hozzá. Városokon kívüli területeken az NO, légköri koncentrációja a normákhoz képest alacsony. Ez az alacsony koncentráció viszont főként (kb. 80°/o-ban) külföldről származik, 11
