Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

az UNESCO-t, valamint a WMO-t, a WHO-t és az IUCN-t tekintjük kiemeltnek. Az együttműködés témái közül nemzetközi információs és megfigyelői rendszerek megismerését tartj uk I e gfontosabibn a к.

8. Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közötti együttműködés keretében környezetvédelmi és vízgazdálkodási megállapodást készítünk elő. Ellátjuk az EGK közös belső piacának 1992-es létrejöttével kapcsolatos MT-íhatározatból és ennek országos cselekvési programjából! a KVM-re háruló feladatokat. Figyelemmel kísérjük az Európa Tanács környezetvédelmi tevékenységét is.

9. Az Európai Környezetpolitikai Intézettel kötött megállapodás alapján áttekintjük a nyugat-európai országok által eredményesen alkalmazott környezetpolitikai eszközöket. Közösen tanulmányozzuk a kelet—nyugati környezetvédelmi és vízügyi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit.

10. Részt veszünk a sokoldalú természetvédelmi együttműködésben, mivel a magyar természetvédelem adottságai erre a jelenleg ki haszná ltnál több tehetőséget biztosítanak.

— Nagyobb mértékben kell bekapcsolódnunk a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkájába és indokolt az IUCN kelet-európai programjában való közreműködés is.

— Szükséges az érvényben lévő nemzetközi természetvédelmi egyezmények következetesebb realizálása: így a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről, a vándorló állatfajok védelméről és a nemzetközi fontosságú vadvizeikről szóló egyezmények végrehajtása.

11. A nem kormányközi tudományos-szakmai szervezetek körében kiemelkedő fontosságú a Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA) 1993-ös budapesti kongresszusának előkészítése.

12. A kétoldalú kapcsolatok keretén belül elsősorban a magyar műszaki-tudományos, és gazdasági érdekeknek megfelelő együttműködésre kell koncentrálnunk.

— A szocialista országokkal folytatott kétoldalú együttműködés körében figyelemmel kell kísérnünk a Szovjetunióban végbemenő megújulási folyamat környezetvédelmi vonatkozásait, illetőleg a szovjet külpolitikának a környezettel kapcsolatos kezdeményezéseit. 1989. évi feladatunk a magyar—^szovjet kormányközi együttműködési megállapodás megkötése és tartalmas együttműködési program kialakítása.

— A szocialista MTE együttműködésben az NDK a második legfontosabb partnerünk. Elsősorban a gyakorlati műszaki-fejlesztési és tudományos együttműködési kérdések érdemelnek prioritást, így az ivóvíztisztítós és szennyvízkezelés iotenzif i'kálása, a- kéntelenítés, valamint a számítógépi programok cseréje emelhető ki. Ugyanakkor a megvalósítás kereskedelmi kérdései terén e relációban is lényeges fejlődést tartunk szükségesnek.

— Csehszlovák partnereink kezdeményezését (és az ottani átszervezéseket) figyelembe véve 1989-ben kormányközi környezetvédelmi együttműködési megállapodást készítünk elő. A megállapodás rendezettebb feltételeket fog biztosítani az eddig több csatornán folyó környezetvédelmi együttműködésnek. E relációban döntő fontosságú kérdés a BNV-vel kapcsolatos szennyvíztisztítási prog,romok, illetve az ezzel összefüggő kormányközi egyezmény realizálásának elősegítése.

— Minisztertanácsi határozat alapján a jövő évben javaslatot kell kidolgozni a magyar—román környezetvédelmi kapcsolatok fejlesztésére. Itt is döntően a Romániából Magyarország felé átlépő szennyezések nagyobb arányú kivédésére kell koncentrálni.

— A Kínai Népköztársasággal fenn kell tartani a vízgazdálkodási együttműködést, törekedve az elsősorban a gazdasági együttműködési tehetőségek kihasználására.

— A többi szocialista relációban (Lengyelország, Bulgária, Kuba, Mongólia, stb.) az eddig kialakult együttműködési kapcsolatokat jelenleg nem indokolt fejleszteni.

13. A fejlett tőkés országokkal folytatandó nemzetközi együttműködés alapvető célja a környezet- és vízgazdálkodás-politikai tapasztalatok megszerzése mellett a környezetvédelmi szempontból fejtett technológiák és gazdasági megoldások megismerése és hazai alkalmazásuk elősegítése. Fontos, hogy a hazai gazdasági szerkezetváltást ezekkel a tapasztalatokkal is elősegítsük.

— Mindkét fenti szempontból jelentős az 1988 decemberében aláírásra ikerült magyar—NSZK kormányközi környezetvédelmi és vízgazdálkodási egyezmény, tekintettel arra, hogy az NSZK vezető szerepet játszik mind a tőkés integrációban, mind az egyéb szervezetekben.

— Sajátosan fontos szerepet játszik nyugati kapcsolataink között Ausztria, elsősorban azért, mert a hagyományos magyar—osztrák vízügyi együttműködés igen jó példája az eltérő társadalmi rendszerű országok magasszintű együttműködésiének. Fontos feladat továbbá a környezetvédelmi államközi egyezmény végrehajtása és ennek keretében a közös Fertő-tavi Nemzeti Park létrehozása, valamint az esetleges viliágkiállítás környezetvédelmi feladatainak közös megoldása.

— Az egyéb fejtett országok közül fontosnak minősíthetők a holland, a brit, a svéd, a finn és a francié kapcsolatok. Törekszünk kihasználni az amerikai kapcsolati tehetőségeket is. Bekapcsolódunk a Svédországban újonnan létrehozott Nemzetközi Környezettechnológiai Intézet munkájába.

14. A fejtett tőkés országokkal folytatott nemzetközi együttműködésben kapcsolatainkat nemcsak állami szinten kívánjuk erősíteni, hanem az egyes hazai környezetvédelmi és vizügyi feladatok megoldásában érintett világcégekkel is.

15. A fejlődő országokkal eddig kialakított együttműködést döntően a külgazdasági érdekek, a vállalatok gazdasági tehetőségei és szándékai, valamint a felhalmozódott szellemi kapacitás figyelembevételével kívánjuk formálni. A kiválasztott területeken ösztönözzük a konkrét üzleti jellegű ka p eso latok k ié p ítését.

16. A nemzetközi szervezetek programjaiból megállapítható, hogy a környezeti haváriákra való félkészülés a nemzetközi együttműködés jelentős feladatává válik. Az ide történő bekapcsolódás hazai felkészültségünk fokozásán kívül fontos tehet a nemzetközileg is elismert magyar árvízvédelem és vízminőségi kárelhárítás tapasztalatainak nagyobb mértékű külföldi hasznosításában is.

17. Hangsúlyt kell fektetni arro, hogy a magyar környezetvédelemről és vízgazdálkodásról legfontosabb külföldi partnereink és a nemzetközi fórumok folyamatos tájékoztatást kapjanak. Ezért a hazai eredményekről és problémákról öszszeállitott kiadványokkal biztosítani kell a külföldi publicitást.

A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTASANAK MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI

18. A környezetvédelem és vízgazdálkodás erőinkhez képest igen nagy volumenű nemzetközi feladatait a jelenlegi körülmények között csak erőteljes differenciálással, a nemzetközi és szakmai együttműködési tehetőségek gondos szelektálásával lehet ellátni. Szükséges megőrizni ugyanakkor nemzetközi együttműködési tevékenységünk nyitottságát, az érdekeinknek megfelelő folyamatok fenntartását. Az együttműködés anyagi, személyi és szervezeti feltételeit ennek figyelembevételével kell biztosítani.

— Alapvető célkitűzés, hogy a nemzetközi együttműködés a hazai környezetpolitikai és vízgazdálkodási célokhoz szorosan kapcsolódjék. Ezen belül el kell érni, hogy a hazai kutatási és fejlesztési tevékenység, valamint a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés összehangolt, egységes rendszert alkosson, és így a nemzetközi együttműködésben meghozandó döntések mega'la p ozottalbbakká vá Ijónak.

— Új nemzetközi kötelezettségvállalást, nemzetközi egyezményt vagy ahhoz való csatlakozást csak a hazai megvalósítás anyagi, szellemi és szervezeti feltételeinek előzetes és alapos vizsgálata után szabad kezdeményezni. Ezzel párhuzamosan folyamatosan napirenden kell

7