Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
tartani az érvényes nemzetközi egyezmények és a korábbi kötelezettségek végrehajtásának kérdéseit. — A nemzetközi együttműködés előkészítő-szervezési fázisa bon is súlypontozás szükséges. El kell egymástól különíteni a kormányzati érdekű együttműködési tevékenységihez kapcsolódó szervezési munkát és az egyes munkatérnek realizálása kapcsán, döntően az intézmények-ivá'llalatok munkájához kötődő nemzetközi együttműködési terheket. Fontosnak tartjuk a magyar és külföldi intézmények-vállalatok közvetlen kapcsolatainak kiépítését és fejlesztését. — A nemzetközi együttműködési tevékenység jobb megalapozása és végrehajtása érdekében célul tűzzük, hogy az egyes környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakterületeik fokozottabban „gazdáivá" váljanak területük nemzetközi együttműködési tevékenységének, s így az MKF munkájában a koordináció elemei erősödjenek. Indokolt, hogy a KVM főosztályok, hasonlóan az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztályihoz, alakítsák ki a saját szakterületüket érintő nemzetközi munkára vonatkozó közép- és rövidebb távú elképzeléseiket. Ez elősegíti, hogy a középtávú és éves nemzetközi programok átgondolt szakmai elképzelésekre támaszkodjanak. 19. 1989-ben kezdeményezéseket kívánunk tenni a KVM és intézményei nemzetközi tevékenysége és az egyéb minisztériumok és állami szervek nemzetközi munkája összhangjának fokozására. Intenzívebb dialógust célszerű kialakítani a környezetvédelemben és a vízgazdálkodásban érintett társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal is. Ennek érdekében a nemzetközi munkát még nyitottabbá és áttekinthetőbbé kell tenni. 20. A nemzetközi együttműködési feladatok ellátása, középtávú, valamint éves tervezése és a jobb hazai megalapozás igénye alapvetően szükségessé teszi a nemzetközi együttműködés hazai elemző-tervező hátterének fejlesztését. E munkáik elvégzésére a- KVM állaimigazgatási jellegű leterheltsége keretébten kevesebb a -lehetőség, viszont nélkülük a nemzetközi munka viszonylag sok spontán elemet tartalmazhat, az egyes kérdések átgondolása, összehangolása és különösen a hosszabb távú előretekintés hiányt szenvedhet. 21. Az eddigi tapasztalatok alapján korszerűsíteni kívánjuk a környezetvédelmi és vízgazdálkodási nemzetközi együttműködés rendjét. Ez azért is fontos, mert az együttműködési tapasztalatok felhasználásához, azok szervezett áramoltatásához elengedhetetlen az ügyintézés egységes szabályozása és a nemzetközi együttműködés fegyelmének fokozása. Az egyes relációikkal kapcsolatos tartalmi munkában ugyanakkor a partner országok és szervezetek sajátosságait figyelembe vevő egyedi megoldások a oélravezetőek. 22. A KVM főosztályok közötti szakterületi munkamegosztás fejlesztése mellett, nagyobb mértékben kell -élni az egyes relációkra és legfontosabb együttműködési témáikra létrehozandó teamek, munkacsoportok lehetőségeivel is. Ezzel párhuzamosan növelni szükséges a személyes megbízatások és felelősségek körét is. 23. A nemzetközi együttműködés személyi feltételei közül a továbbiakban is a nyelvtudás foikozás-át keli kiemelt feladatnak tekintenünk. A kiküldetések engedélyezése során a szakmai felkészültség mellett minden esetben követelmény a feladat teljesítéséhez szükséges nyelvtudás. 24. A rendelkezésre álló devizális és forinteszközök 1989- ben csak a legfontosabb nemzetközi kötelezettségek teljesítését teszik -lehetővé. Ezt is csak akkor, ha a legszigorúbb takarékosság érvényesül mind az egyes kiküldetésekhez szükséges létszám megállapítása1, mind pedig a kiküldetések és a hazai fogadások egyéb költségtényezői tekintetében. Budapest, 1989. március 7. Mellékletek: 2 db-Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály 1. sz. melléklet A KVM és a felügyelete alá tartozó vízügyi szervek 1988. évi vízügyi nemzetközi tevékenységének néhány jellemzője a számítógépes nemzetközi információrendszer eredménytáblái alapján* a) 1. A nemzetközi tevékenység terjedelme és relációs megoszlása Kiküldetéseik ö >. C О N t/> > Országok száma KIKÜLDETÉSEK Átlagos Q o~ *o О Q_ Ö c X *o О о” О a о c fő/út Szocialista 10 295 53 844 61 4121 51 4,88 2,86 Tőkés 20 217 39 456 33 2495 31 5,47 2,10 Fejlődő 11 45 8 77 6 1471 18 19,10** 1,71** összesen 41 557 100 1377 100 8087 100 5,87** 2,47** * Az információrendszer szolgáltatásai a megküldött és feldolgozásra alkalmas kiküldetési és hazai tárgyalási jelentésekre (4—5. nyomtatvány) alapozódnak. Ezek 1988-ban még nem fedték le a KVM teljes tevékenységi területét. A feldolgozott adatok elsősorban a nagyságrendek, az arányok és a tendenciák érzékeltetését célozzák. ** A tartós kiküldöttek adatai torzítóan hatnak. b) Hazai tárgyalások Külföldiek 222 alka-lomimal (526 fővel) tárgyaltaik Magyarországon; ebből 70% szocialista országból jött, 28% tőkés országból, 2% pedig fejlődő országból. (A hazai -tárgyalási jelentések beküldési fegyelme lazább, mint a külföldi kiküldetéseké — innen (is) -a két szám lényeges eltérése.) 2. A külföldi kiküldetések és a hazai tárgyalások megoszlása a tárgyalások célja szerint (foXnaip adatok alapján) Cél Kiküldetések % Hazai tárgyalások % 1. Határvízi együttműködés 16,3 21,5 2. Műszaki-tudományos együttműködés 40,3 53,6 3. Kereskedelmi 40,9 19,8 4. Egyéb 2,5 5,1 összesen 100,0 100,0 3. A külföldi kiküldetések és a hazai tárgyalások megoszlása szakterületek szerint (főXln,ap alapján) Szakterület Kiküldetések tárgyalások /o % 1. Arvízvéd., folyóhat. 9,6 20,3 2. Vízerőhasznosítás 1,3 2,6 3. Ivó- és ipari vizeik 8,0 11,6 4. Csatom., szennyvíztiszt. 6,6 9,0 5. Síik és dombv. vízrend. 1,9 7,5 6. Mezőguzd. vízhasznosítás 9,1 0,3 7. Vízkészletgazdálk. 1,4 4,7 8. Viz- és környezetvédelem 12,0 13,3 9. Vízrajz 5,2 8,3 10. Számiech-n., re-n-dszertechn., hírdoök. 1,7 3,0 11. Import 2,6 1,4 12. Export 20,6 11,0 13. Egyéb 20,0 7,0 , összesen 100,0 100,0 8
