Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
Környezetpolitika is társadalomkutatás Az MTA Szociológiai Kutató Intézete és a KVM Tájékoztatási Főosztálya március 21—22-én ,,Környezetpolitika és társadalomkutatás" címmel tudományos konferenciát szervezett. A rendezvény keretében előadás hangzott el arról, miként kezeli az ökológiai problémákat a magyar sajtó, mik az ökológiai mozgalom célkitűzései, hogyan épülnek be a környezetvédelmi aktivitás elemei a közgondolkodásba, mik a környezeti kockázatokkal kapcsolatos lakossági reakciók tényezői A konferencián szó volt a konkrét helyi környezeti konfliktusok szerveződésének mechanizmusáról, tanulságairól, az ökológiai politikai mozgalmak és a keleteurópai politikai mozgás kapcsolatáról, az „alternatívok a'ltemativájárói" is. A konferencia vitái négy szekcióban zajlottak le. Az elnöki tisztséget az egyes szekciókban Tímár Pál, Persányi Miklós, Szirmai Viktória és Kis István látták el. Vízierőmű a tó megmentője Földünkön kevés olyan festői szépségű vidék található, miht a Pamir nehezen megközelíthető, 3240 méteres magasságban fekvő területe: a Száréz-tó vidéke. A hegyek között mintegy 50 kilométer hosszúságban elterülő tó nagyszerű halászati és csónakázási lehetőségeket, part menti táborozásokat, csodálatos tisztaságú levegőt és szépségű környezetet biztosít. Biztonságos-e a látszólagos természeti harmónia? Hiszen a Pamir a földrengésveszélyes övezetbe tartozik. A Száréz vizét jelenleg az 1911. évi földrengés következtében keletkezett természetes zárógát fogja vissza. Mi történhet, ha az óriási nyomás hatására ez a gát átszakad? A félelem megalapozott: a jobb oldali part fölött egy 1 köbkilométeres gigantikus méretű földcsuszamlás veszélyével fenyegető hordalék halmozódott fel. Ugyanakkor nem kizárt a földrengés veszélye sem. A szakemberek szerint a katasztrófa bekövetkezésének 'mindkét esetben igen kicsi a valószínűsége. A zárógát kialakítása során a természet pontosan a hidrotechnikai előírásoknak megfelelően működött, a gát alapvetően kőtömbökből és nem szilárdságot csökkentő agyagból vagy homokból áll. A környező hegyvonulatok a Richter-skála szerinti 6—7-es erősségű rengések során sem mozdulnak el. Mi történik erősebb földmozgások esetén? A számítások szerint, ha mégis bekövetkezne a földcsuszamlás, akkor 5—6 percen keresztül mintegy 60 millió köbméter víz zúdulna alá. A rohanó hullámok nagysága elérheti a 80 métert. Ha a természetes gát képes is lenne felfogni ezt a hatalmas nyomást, a víz akkor is komoly károkat akozhat. A katasztrófa lehetséges bekövetkezésének megelőzésére hosszú évek óta folynak kutatások. Egyesek szerint célszerű a természetes gát magasságának megnövelése (hogy a víz ne csapjon át — bár az sem biztos, hogy a természetes zárógát kibírja a víz nyomását), mások szerint csökkenteni kell a zárógát magasságát és egyben a tó vízszintjét is (ezzel csökkenthető a kicsapódó víz mennyisége és az esetleges kórok mértéke). A többi terv is alapvetően csak a bekövetkezett katasztrófa következményeinek csökkentésére irányult. Végül is sikerült megtalálni a megfelelő megoldást. Ennek alapeleme egy olyan vízierőmű megépítése, amelynek segítségével megoldható a tó vízszintjének folyamatos, mesterséges szabályozása. Ebben az esetben veszélyhelyzetben a zsilipek megnyitásával nehézség nélkül elvezethető a felesleges vízmennyiség, biztosítható normális körülmények között a villamosenergia-termelés (előzetes számítások szerint évi 8,5 milliárd kilowattóra). A tervezett vízierőmű fejlesztési munkálatai folyamatban vannak. Természetesen a nehezen megközelíthető utakat és építőipari bázist nélkülöző körzetben a megvalósítás igen költséges. A kifizetődőséget azonban a jövőben a növekvő villamosáram-termelés és a tó környékének növekvő hazai és külföldi turizmusa biztosítja. Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztősig címe: Budapest, 1051 Arany János u. 25. Bp., Pl. 351. 1394. Telefon: 327-739. KIADJA A PALLAS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT, Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073. Felelős kiadó: NÉMETH JENŐ vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám ára: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiák 279. Tele«: 226207). Anzeigen—Anvertisements—Publicité MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Ш magyar 2 vízgazdálkodás A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS vízgazdálkodási minisztérium lapja TARTALOM Környezetünk védelme három nemzetközi tanácskozás tükrében 1 Környezetvédelem a pedagógusképzésben I. 2 Enviirotech Vienna 1989 3 Tájékoztató a KVM 1988. évi nemzetközi együttműködési tevékenységéről és az 1989. évi nemzetközi együttműködési feladatairól 4 Évente 15 milliárd fát kellene ültetni 10 A HNF környezetvédelmi bizottságának ülése 10 A hazai eredetű és a külföldről származó légszennyezettség helyzete Magyarországon 11 A Hajdúsági Iparművek ipari szennyvíztisztítója 14 A Hévízi-tó és a nyírádi bauxitbányászat 17 A KVM kutatási-fejlesztési koncepciójának kidolgozása 20 A vezetők kiválasztásának és alkalmazásának új módszerei 22 A beruházások és a környezetgazdálkodás egyes összefüggései I. 23 Személyzeti politika 28 Ágazati lapokban olvastuk B/lll. Cikkeink szerzői: Dr. Juhász Endre, Szokács László, dr. Kiss Győző—dr. Szepesi Dezső, Benedekfy Vilmos—Körtvélyesi Mihály—Vörös Vidor, Szabó Mátyás, Fullajtár Olivér—Kovács Ferencné—dr. Boldizsár Antal, dr. Szabó Gábor—dr. Tamás Lajos, Kovács András—Gombás Ernő— Ecseri József. Címképen: Ipari szennyvíztisztító vezérlőterme Hátsó boritón: Vízminőségi kárelhárítás Készült о Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat nyomdájában, Budapest VII., Kazinczy u. 3 b B9 937 — Felelős vezető: Várvédy Gábor HU ISSN 0139—1372
