Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 8. szám
A védett természeti területek, természeti értékek Területünkön (létesült 1973-ban hazánk legnagyobb összefüggő védett területe, a Hortobágyi Nemzeti Park, amely 53 000 ba. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes területét, valamint az újszentmargitai erdőt 381 ha területtel az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. A megyében összesen 73 586 ha védett terület van. Az élővilág állapota Jelentős értéket képviselnek a különleges élőhelyek és életközösségei, mint pl. a Pusztakócsi mocsaraik, Újszentmar gitai erdő',-rÁgota puszta, Hajdúbagos földikutya rezervátum stb. Területünkön 77 védett (és 6 fokozottan védett növény- és 400 védett állatfajt tartanaik nyilván. Növények közül kiemelésre érdemes a tavaszi csillagai - rág, az egyhajú virág, a tarka sáfrány, a magyar nőszirom. A védett állatok között túl'súüyíban a madarak szerepelnek, mintb sziki pacsirtái, székicsér, kanalas gém. Nagy erőfeszítések történnek a faijszegónyedés megakadályozására. Településkörnyezet állapota Hajdú-Bibar megye területén a talaj adottságok miatt hagyományos a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés. E tevékenység a lakosságot a településekhez köti, emiatt a kis települések sem néptelenednek el. A települések központi vízellátása megoldott, terv szerint kerül megoldásra a gázellátás. A csatornázottság lemaradása miatt a településeken szikkasztó aknák vannak, ami a talajvizet szennyezi, szintjét eméli. Az iparosodás alacsony volta miatt a terület szennyezettsége is alacsony szintű. Tájállapot Mivel a területen igen sok védett terület van, ezéken a területeken sok a védett érték. Az utóbbi időben a Nagyerdő terhelésének csökkentése érdekében a megye keleti részén levő Débrecenhez közeli erdők pihenő központtá való kialakítása volt a Cél. A kiépítés során a tájpotenciái pozitívan változott. Környezetálla pöt minősítése Hajdú-Bihar megye területének környezeti állapota jelenleg sehol sem közelíti meg a kritikus helyzetet. Ez az oka, hogy környezetvédelmi szükségintézkedésekre nincs szükség. A nagyobb környezeti szennyezéseket és zajterheléseket figyelemmel kísérjük, de beavatkozásra eddig nem volt szükség. Az Igazgatóságiurfk a továbbiakban is a vizsgált helyzetek méréseiből levonja a tapasztalatokat és a környezetállapot fenntartására, valamint a szükséges javításra vonatkor zóarn intézkedését megteszi. Tóth József Nagyerdőtől Bányarétig 50 év — 1000 védett természeti terület Magyarországon 1985-ben volt ötven éves a törvénnyel szabályozott természetvédelem: .1935-ben alkottak természetvédelmi törvényt. Idén ötven éve, 1939-ben került sor az első magyarországi terűiét védetté nyilvánításálra. A Debrecen város határában és birtokában levő Nagyerdő északkeleti sarkában akkor nyilvánítottak védetté egy 31 hektár kiterjedésű, .szillel, fehérnyárral elegyes, néhány 150 éves példánnyal ékesített 80—100 éves kocsányos tölgyes erdőrészietet. Ez a természetvédelmi terület kapta a hazánkban felfektetett első természetvédelmi törzskönyvben az egyes sorszámot, 1939. október 10-i kelettel. Egy, a múlt században megindult (folyamat fordulópontja ez a nap, a területek (élőhelyek) védelmének, az intézményes hazai természetvédelemnek a kezdete. A Kárpát-medence idillikus természeti (képe lényegesen, első ízben a török hódoltság korában, az ország középső harmadán változott meg. Ezt követően a mezőgazdaság átalakulása, a megművelt területek kiterjesztése csökkenti az Alföld természetes növénytakaróját, az erdő-sztyepp területeket. Az Alföld természetes képét, növény- és állatvilágát alapvetően változtatták meg a lecsapolási és folyamatszabályozási munkálatok. Az ősgyepek feltörésével az extenzív állattartás helyébe egyre Inkább az istállózó állattenyésztés lépett. (Fogyni kezdtek a hegyvidéki erdők is. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek növelése, a bányák faellátásának bizosítása és a hamuzsírszü'kségiet kielégítése céljából irtották az erdőt. A mezőgazdasági termőterületek növelése mellett az út- és vasútvonal építések, a külszíni bányászat (megjelenése a legfontosabb tájalakító beavatkozások. Mindezekkel együtt jár az élővilág megváltozása, a természetes flóra és fauna pusztulása. A természettudományok felismerése nyomán az élővilág fajokban és egyedekben való fogyásának megakadályozására, az ember természetes környezetének védelmére a természetvédelmi törekvések egyre hangsúlyosabbá váltak. Hasonló folyamat játszódott le a világ valamennyi országában, legszembetűnőbben és leggyorsabban talán Észak-Amerikában, a telepesek erőteljes nyugatra terjeszkedésével. Törvényszerű, hogy a villáig első nemzeti parkját (Yellowstone) is itt hozták létre 1872-ben. Európáiban 1909-bein alakultak az első nemzeti parkok Svédországban. A gyors változások hatására egyre többen szorgalmazzák Magyarországon is a természetvédelem tárgyainak a megóvását. Az első határozott lépésnek e tekintetben a múlt század végén alkotott vadászati és erdészeti törvényeket tekintjük, amelyek lehetővé tették bizonyos fajok és természeti emlékek védelmét. A mezőgazdaság, a vízhasználat és a halászat törvényes rendelkezései ugyan gazdasági célokat szolgáltaik, de azokon túlmutató hatásokat is elértek. 'Erre az időszakra esik a madárvédelemmel kapcsolatos első nemzetközi szerződés megkötése, és a madarak hasznosságainak megítélését célzó elméleti kutatásök beindítása, a Magyar Orniihtílógiai (Központ 1894. évi létrehozása. A fajok védelme érdiekében kifejtett tevékenység századunk első éveiben jutott el az általános természetvédelem gondolatáig. Ekkorra Ismerték fel, hogy a fajokat eredeti környezetükben, a természetben kell megőrizni. A lassan létrejövő társadalmi bázis szorgalmazta a földtani értékek védelmét, a természeti képek (a táj) védelmét, sőt a természeti tárgyaik védelmét javasolták összekapcsolni a történelmi nevezetességű várak, építészeti emlékek védelmével. A természetvédelem ügyét megnyugtató módon rendező törvény megalkotását azonban az első világiháború kitörése megakadályozta, A háború után újraszerveződő természetvédelmi mozgalom készítette elő a bevezetőben említett 1935. évi természetvédelmi törvényt. A természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, ügypártolók és természetbarátok ezt követően nagy lendülettel fogtak munkáihoz. Megalakult az Országos Természetvédelmi Tanács és 1939. október 10-én a természetvédelmi törzskönyvbe a Nagyerdő mellett további 34 terület és természeti emlék védettségét jegyezték 'be. A magántulajdonon alapuló társadalmi-gazdasági viszonyok, a rendkívüli háborús körülmények a közérdekű védelmi munka ellen hatottak. A törvény következetes végrehajtásához szükséges pénzeszközök sem álltak maradéktala-13
