Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 8. szám
nuf rendelkezésre. Mégis, 1939 és 1944 között 219 kisebb területet helyeztek védelem allé. Mint a magyar természet véd elem történetében már többször, a Világiháborút követően ismét újjá kellett szervezni a természetvédelem Irányító szerveit, s újra össze kellett írni a meglevő már védett, illetve védelemre érdemes természeti objektumokat. 1945 után az első terület, a Bátorl'igeti ősláp védetté nyilvánítására 1950-ben került sor. Alapos tudományos . feltárást követően a védelemre tervezett területet állalmi tulajdonba vették, így a teljes háborítatlanságot biztosítani lehetett. Ezt követően a védetté nyilvánítások új lendületet kaptak. A Tihanyi Tájvédelmi Körzet ‘létrehozása, a Kis-Balaton, a Sashegy és a Velencei-tó egy részének védetté nyilvánítása e munka legfontosabb állomásai. Az országban végbemenő nagyarányú változások azonban már . korszerűbb, hatékonyabb természetvédelmi munkát követeltek. A magyarországi természetvédelmi (munka hőskora 1961- ben zárult le a természetvédelemről intézkedő új törvényerejű rendelet kihirdetésével. Ennek legfontosabb szervezeti intézkedése, hogy a természetvédelem (irányítása az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTVH) (létrehozásával —, amely közvetlenül a Minisztertanács alá tartozott — önállósodott, kivált a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó álilamerdészetből. Szaibályozták a védetté nyilvánítás és a természetvédelmi kezelés ügyvitelét, s kimondták — szintén egyedülálló módon —, hogy a barlangok külön (határozat nélkül védelem alatt állnak. Az OTVH védetté nyilvánítási és kezelési tevékenységét az ország pénzügyi lehetőségei a 60-as években jelentősen behatárolták. Ugyanakkor számos könyv jelent meg természeti értékeinkről, egyre ‘nagyobb teret kap az oktatás, a propaganda. A természetvédelem egyre inkább közüggyé vált. Nemzeti park — mint nemzetközileg is jegyzett, legmagasabb védelmi kategória — (létesítésére azonban csak egy újabb joigszalbálymódosítás után (1971-től) nyílt lehetőség. 1973-tól a Hortobágyi Nemzeti Park alapításától a természetvédelmi területek, a tájvédelmi (körzetek és a nemzeti parkok szaporodó száma jelzi a magyar természetvédelem növekvő bázisát. Időközben szervezeti változások is bekövetkeztek. Az emberi környezet védelméről szóló, 1976-ban megalkotott törvény alapján szükségessé vált a környezet- és természetvédelmi feladatok megoldását egy szervezet keretében végrehajtani. így alakult meg 1977-ben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Ezt tíz évvel később (1987-ben) összevonták a volt Országos Vízügyi Hivatallal és létrehozták a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. A természetvédelem területi feladatait a nemzeti park igazgatósálgoik és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok látják el. A természetvédelmet 1982-ben újabb törvényerejű rendelettel szabályozták. 14 Az elmúlt ötven évben a magyar természetvédelem nagy utat tett meg. Védett az ország területének 6,3%-a- A területtel védett értékek mellett természetvédelmi oltalom alatt áll valamennyi bonding, közülük fokozott védelemben részesül 108. A védett fajok körét fokozatosam bővítették. 1974-től védett összesen 96 emlős, hüllő, kétéltű és halfaj. 1982-ben először mondták ki gerinctelenek (154 faj) védelmét. 1988-ban a vadon élő védett állatfajok száma 619-re emelkedett. A magasabbrendű növényfajok közül 1982-ben, illetve 1988-ban 415 fajt nyilvánítottak védetté (a részletes adatokat az 1. sz. táblázat tartalmazza). Természetesen a védett vadon élő növény- és állatfajoknak megállapították az eszmei értékét Í(S. A magyar természetvédelem hírnevét öregbíti a nemzetközi természetvédelmi szervezetek munkájában való aktív részvételünk, s a természetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményeikhez történt csatlakozásunk. Naponta tapasztaljuk, hogy nem lehet eredményes természetvédelmi munkát végezni a társadalom aktív, segítő részvétele nélkül. A természetvédelem állami szervei mellett a pártok, társadalmi szervezetek jelentős feladata annak elősegítése, hogy a természet védelmében a (lakosság öntevékenyen részt vegyen. Nagyobb súlyt kellene arra is fektetni, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismeretek elsajátítását már az alapfokú közoktatási intézményekben megkezdjék és a természetvédelem alapvető feladatait az ismeretterjesztés, a tájékoztatás útján megismerjék, hogy mindennapjaikat, cselekedeteiket egy minimális ökológiai gondolkodásmód hassa át. S hogy e téren is értünk el eredményeket, igazolja ezt a megyei (fővárosi) tanácsok által védetté nyilvánított több mint 800 helyi jelentőségű természetvédelmi terület, természeti (emlék. Az elmúlt ötven év alatt kereken 1200 területet helyeztek védelem alá. Ezek (közül mintegy kétszázat különböző okok miatt (beolvadt más, nagyobb területeikbe, tönkrement stb.) (töröltek a természetvédelmi törzskönyvből. Ilyen körülmények között került sor az ezredik meglevő természetvédelmi terül et ikiaJak ításá ra. Ez a mályvád—bányaréti östölgyes, amelyet 63 más területtel — fasorral, facsoporttal, egyedi fával, természeti emlékkel együtt — ez év júniusában nyilvánított védetté a (Békés Megyei Tanács. A régi Körös-árterület őstölgyes maradványai i között még látható húszegynéhány ©reg tölgy — közöttük 160—200 évesek is — íratlan emlékei a bennünket körbevevő valamikori környezetnek. Az ötvenéves évfordulón nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a debreceni Nagyerdőben az eredeti védett területről a termőhelyi változások miatt le kellett mondani. A leggondosabb védelem mellett is pusztulnak el természeti értékek. Mindez újabb feladatokat A csillagvirág (Scilla vindobonensis) a kikel az öreg tölgyek alján (Fotó: Végh Mihály) A nagyerdei tölgyek télen (Fotó: Dr. Juhász Lajos)
