Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 8. szám
Hajdú-Bihar megye környezeti állapota Tiszántúlon, Hajdú-Biba-r megyében, környezetvédelem és vízgazdálkodás terén a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság -látja el az első fokú hatósági jogkört. A működési területe ugyan egy-egy Helyen túllép a megye területén, de a jellemző területe Hajdú-Bihar megye, amelyre jellemző a mezőgazda-sági termelés és a -mezőgazdasági termék ipari -feldolgozása. Az iparosodás lemaradása miatt Hajdú-Bihar megye n-e-m tartozik az o-rszálg szennyezett területei közé, azonban az ipari létesítmények és közúti forgalom környékén, környezeti romlás jelei fellelhetők. Hajdú-Bihar megye területe 6200 km2, népessége valamivel több 500 ezernél. A települések egymástól való távolsága 5—10 kim között van, valamennyi település burkolt úton megközelíthető, elektromos áramellátás, telefon és vezetékes ivóvízellátás van. A környezet minőségét különböző környezeti hatások befolyásolják. A hulladékok káros hatásai A megyében 860 ezer t szilárd kommunális hulladék keletkezik, amelyet 76 lerakóhelyen -gyűjtenek és kezelnek. Az utóbbi -időben a hulladék mennyisége nő, ebben -is az üveg-, műanyag mennyisége. Távlatban -regionális 3—4 település részére közös szeméttelep -létesítését fogják megoldani a kezelés és újrahasznosítás fejlesztésének érdekében. A -megyében a csatornázás, szennyvíztisztítás -elmaradt a vízellátástól, ezért a folyékony hulladék -mennyisége nagy, eléri az 1 m3/fő mennyiséget évente. 18 közüzemi szennyvíztisztító tel-e-p -üzeméi a megyében, aihöl ugyancsak keletkezik szennyvíziszap és az -ezzel kapcsolatos elhelyezési I g-ény. Legnagyobb mennyiségű szennyvíziszap Debrecen városában keletkezik 500 m3/nap, a miit -mezőgazda-sági terü leten hasznosítóinak. A (hasznosítást -hátráltatja az a -tény, -hogy ha a városi bőrgyárból kikerülő króm a 100 mg/száirazonyag/kg értéket meghaladja, az iszap -nem helyezhető -el a mezőgazdaságban.-Az évezred végéig a folyékony hulladék 20%-os növekedése várható. Hajdú-Biba-r megyében a különböző veszélyes hulladékok mennyisége (közeli 100 ezer -t/év. A veszélyes hulladékok környezetbe jutását az 56/1981. (XI. 19.) MT sz. -rendelet életbelépése mérsékelte. Lépések -történnek az újrahasznosításra* végeznek ártalmatlanítást és gyakorlatilag megoldott az -átmeneti -tárolás helyzete. Króm újrahasznosítási regenerálást végez a Hajdúsági Bőrgyár, emulzióbontást a Magyar Gördülőcsapágy Művek, bérégetést a Szék- és Kárpitos-ipari Vállalat és a derecskéi ÁFÉSZ téglagyára-. Több vállalat rendelkezik -sa-ját átmeneti tárolóval, 105 tagvállalattal működik a Hajdúsági Környezetvédelmi GT, amely jelentős szaktanácsadó és félviláigosító tevékenységet folytat. A zajok hatásai Zajterhelés szempontjából a megye -területén -csak az ipari létesítmények és közlekedési vonalaik mellett va-n túllépés. Ipa-ri létesítmények mentén pl. Alföldi Nyomda Debrecenben jelent zajforrást, közlekedés szempontjából Debrecen, Polgár, Sá-ránd, Derecske települések útmenti lakóházainál. Ipari létesítmények technológiai vizsgálata -mellett a zajforrások akusztikai szempontú telepítését kell -szabályozni. 'Közlekedésben a Debrecen - Kisá-Uomásról -induló vonatok kihelyezése, vai-ami-nt az M 4-es autópálya megépítése hozhat javulást. A lakosságot -foglalkoztatja és zavarja a szovjet katonai repülőtér zajterhelése. A táj potenciális értékei és az azt veszélyeztető emberi tevékenység Hajdú-Bihar megye erdősültsége 9,8%, az országos 17%-ot figyelembe véve alacsony. Az erdők nagy része -mesterséges telepítésű. Nagy jelentőségű a debreceni Nagyerdő Debrecen város mikroklímája szempontjából, .fái azonban védelemre szorulnak egyrészt a talajvíz szintjének csökkenése, más-részt a s-ava-s -hatás miatt. Az erdők kezelése 60%-ban az erdőgazdaság, 30%-ban a termelőszövetkezeteik -kezelésében vannak. Az ipar, közlekedés, településfejlesztés erdőpusztító -hatásait fásításokkal pótolják. A védett környezeti elemek állapotának alakulása A levegő minőségi állapota Hajdú-Biha-r megye területének levegője a kevésbé szenyez-ett rég-iában helyezkedik él. A szennyezettség nagyrészt természetes m-e-cha-nika-i jellegű, -a-z alföldi szél okozta por. A terület ipa-rosodoittsáiga közepes. A iie-vegőszennyezettség helyhez kötött: BIOGAL Gyógyszergyár, ATEV debreceni üzeme, MGM -öntöde üzem-e, Hajdúsági Cukorgyár, Kaiba, ELZETT Fém-tömegcikk Vállalat, Berettyóújfalu. A korábbi évek adatai alapján a megyékben 6300 t széndioxid, 1865 t nitragén-oxid, 20 300 t szén-monoxid, 3200 t szilárd szennyeződés került a levegőbe. A legnagyobb szennyeződést a tüzeléstechnoJóg-ia által okozott -szennyező anyagok jelentik a fenti anyagokból. Az eddig nyilvántartott (légszennyező forrás a területen 447 volt. A vizek állapota Természetes felszíni vízfo-rrásokban a megye igen szegény. A Rom-ániáiból érkező Berettyó -folyó, Ér-csatorna jelentős, ezenkívül a -belvizeket elvezető Hortobágy-főcsatorna és m-eHékcsatarnái jelentenek némi vízimennyiséget. Vízhasználat szempontjából a Tiszáiból a tisza-löki öntözőrendszeren keresztül átvezetett vizek biztosítják a vízigények kielégítését. A Hortobágy-főcsatorna .rendszerébe vezetik a terület szennyvizeinek 90%-át, ez a szennyezés érezteti is a hatását. A Berettyó .folyó és Ér-csatorna vizének minősége másodosztályúnak felel- -meg. A területem jelentős -mennyiségű, jó minőségű rétegvíz található a-z alsó pleisztocén réteg-ben, amelyet vas- és mangántalanítá-s után ivóvízként -lehet használni. A -réteg-vízkincs védelmére Debrecen vá-ro-s vízellátásának mintegy ha-rmad részét a Keleti-főcsatorna vizéből tisztítják. A talajvíz helyenként szennyezett, a szennyvizeik szikkasztásának hatására kb. 2%-os -igénybevétele van a készletnek. Évente 10—12 alkalom-mail rendkívüli felszíni vízszennyezés jelentkezik a területen, többnyire olajszármazékoktól, 90%-ba-n a hatá-ron túlról. Az utóbbi időben az eutro-fizáció hatásá-ra -elszaporodott úszó vízinövények okoznak problémát a vízhasználatban. A termőföld állapota Hajdú-Biha-r megye mezőgazda-ságija-g művelt területe 496 ezer ha, -igen jó -minőségű termőtalaj okkal. Az 1985— 1989. év között 1091 ha-rail nőtt a szántóterület. A területünk -talajának 40%-át a sava-nyosodás jellemzi. A ta-la-j kémhatásának és vízgazdálkodásának optimalizálására mésztrágyázá-st végeznek és a meg-felelő mel-ioná-ciós tervek elkészültek. A műtrágyák á-rá-naik növekedése miatt a szerves trágyázás nagyobb teret nyert, -sőt a hígtrá-gyal-evek -hasznosítása -is több gazdaságban oldódik meg. Ugyancsak a műtrágya árnövekedése miatt a folyékony műtrágya használata nő, mert ezáltal (kevesebb a veszteség és a környezetszennyezés. 12
