Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
1. táblázat gyázásra való átállás is. A szakosított hígtrágyás állattartó telepek szennyezései megszűntek. A nagyüzemi gyümölcsösöket javarészt füvesítették. A vonaleróziót a vízfolyások mentén nagyrészt visszaszorítottuk. Mindenki ismeri a bauxitbányászat káros hatását a Hévízi-tóra. A bányászat 1990-től elrendelt beszüntetése a fogyó karsztvizek nyomán előállt héví^hozam csökkenést (600 l/sról 290 l/s alá!) és a járulékos károkat megállítja. Majd a javulás is elindul. A karsztvizek védelmében korlátozzuk azok felhasználását. Védjük őket a szennyezésektől. A hulladék és szemét elhelyezéseket is ennek megfelelően kezeljük. Itt persze egyéb környezet- és tájvédelmi meggondolásokat is érvényesítünk. Ugyanígy a kőbányáknál, rekultivációknál stb. is. A táj- és környezetrombolás felszámolására a térségben 17 bányát szüntettek meg. Elkészültek a korszerű területfelhasználás és -rendezés tervei is. Munkával, tudatformálással szeretnénk elérni vizeink, főleg a Balaton tisztaságát, hogy unokáink is, vendégeink is élvezhessék. A HÍDVÉGI-TÓ II. Megnevezés Mértékegység ütem Uzemvízszint (üvsz.) mB 106,5 105,8 Legnagyobb vízszint (LNV) mB 107,1 106,3 Vízfelület üvsz-nél km2 18 50,9 Víztérfogat üvsz-nél 106 m3 21 64 Víztérfogat LNV-nél 106 m3 35 77 Átlagos tartózkodási idő nap 30 90 Kisajátítás ha 2376 6292 ebből szántó ha 178 571 gyep ha 1723 2336 erdő ha 348 328 Talajvízszint ellenőrző kút db 50 100 Belvizes terület km2 15 34 Létesítési költség 106 Ft 644 2515 Becsült üzemköltség 106 Ft/év 34 53 2. táblázat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8 9. 10, 11. 12. 13. 14. •15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. Q ÖP PÖ4—P ÖN NO3 —N L ÖP PO.—0 ÖN NO3-N 1 0S m3 mega gram m 'százai ék A H F A H F A H F A H F A H F A H F (A-H) A / 100 1985. VII—XII. 75 69 98t 5 075 659 914 72 26 40 35 14 21 474 247 385 191 44 71 87 64 59 48 77 1986. I—XII. 214 227 305 12 552 3 822 4 276 92 45 69 46 18 29 1130 925 1139 531 400 350 70 51 61 18 25 1987. I—XII. 268 309 371 36 302 6 409 9 958 124 76 82 64 27 36 1273 952 1125 681 289 370 82 38 57 25 57 1988. 1—XII. 156 173 245 7 494 6614 7 545 82 40 56 45 4 13 654 510 656 408 127 226 12 52 91 22 69 61 423 17 504 22 693 370 187 247 190 63 99 3531 2634 3305 1811 860 1017 72 50 67 25 52 Megjegyzés; A = Zolaapdti H = Balatonhídvég F =Fenékpuszta A 20—25. oszlopok a Hídvégi tóban visszamaradt anyagok százalékos értékeit mutatják (a biztonság javát szolgáló elhanyagolással). Q — vízhozam, L = lebegőanyag, ÖP — összes foszfor, PO4—P = foszfát—foszfor, ÖN — összes nitrogén, N0$—N = nitrát—nitrogén. Áz első eredmények az Aral-tó megmentéséért Sok év után először, 16 köbkilométer víz jutott el az Amu-Darjából és a Szir-Darjából az Arai-tóba. A kiszáradó víztárolóba jutó drága folyadékot egy nagyarányú viztakarékossági program végrehajtásával sikerült „előteremteni”. A program szovjet Közép- Azsia minden köztársaságát és Kazahsztánt érinti. Az Aral-tó és környezetének megmentése országos problémává vált. Az SZKP KB Politikai Bizottsága áttekintette a kormánynak az Aral-tó környezetére vonatkozó, az ökológiai helyzet gyökeres megváltoztatására irányuló javaslatát, melyet a tudósok véleményei alapján dolgoztak ki. Különös figyelmet fordítottak a vízkészletek racionális felhasználására, és arra, hogy a gyakorlatban is bevezessék a korszerű víztakarékos rendszereket a mezőgazdasági termelés során. 1988— 1990 között egy nagyszabású öntöző és víztároló-talajvíztelenítő rendszer rekonstrukcióját és modernizációját tervezik. Félbeszakítják egy hatalmas öntözőrendszer építését. Az elkövetkezendő három évben ugyanannyi vizet juttatnak az Arai-tóba, mint 1988-ban. A későbbiekben pedig olyan vízmegtakarítást kívánnak elérni, hogy az Amu- Darja és a Szir-Darja egyharmad része az Arai-tóba juthasson. A tudósok véleménye szerint ezek az intézkedések megállíthatják a tó elsekélyesedésének folyamatát. Ugyanakkor az ökológiai katasztrófa továbbra is fenyeget. (APN—MTI-Press) Az első eredmények ellenére továbbra is fenyeget az ökológiai katasztrófa (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) 24
