Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 7. szám

hosszú ideig biztosítva van a veszélyes hulladékok előírt tá­rolása, szállítása. A rend rendet szül. Ha minden vezető a sa'ját területén rendet tart, akkor sokkal 'kisebb a valószínű­sége környezetszennyeződés bekövetkezésének. A kisebb hiá­nyosságok időbeni kijavítása kevesebbe kerül, mint valami­lyen esetleges kór elhárítása vaigy káros folyamat visszafor­dítása. A környezetvédelem figyelmet igényel. E téren pedig ne­veléssel, oktatással, magyarázattal tehetünk sokat. Ha a munkavállalók tisztában vannak a környezetszennyeződés káros következményeivel, ha ismerik a környezetszennyeződés megelőzésének, elhárításának módját, akkor jelentős javu­lást lehet elérni a vállalat környezetvédelmi fegyelmének megszilárdításában. Minden újonnan belépő dolgozót a munka- és tűzvédelmi oktatás mellett ki kell oktatni munkaterületének környezetvé­delmi teendőire is. Ez az oktatásra fordított idő bőven meg fog térülni környezetünk tisztaságában. Ne felejtsük: a környezetvédelem nemcsak vezetők, meg­bízottak feladata, hanem mindenkinek közös ügye. Közös erővel pedig sokkal könnyebb eredményeket elérni. Környezetvédelem az úszómüveken Az úszóműveknél nagyon sok függ attól, hogy a hajó ka­pitánya mennyire ügyel a> rendre, tisztaságra, a környezet­­védelmi szabályok betartására. A javítóműhelyek értékelése szerint kialakult az úszóművek tisztasági sorrendje. Legtisz­tábbak a vontatók, önjáró uszályok (ún. Z-ha,jók), elevátorok, majd a sorban a kotrók, uszályok, lakóhaják következnek. Vállalati utasítás írja elő, hogy javításra csak tiszta hajó jöhet be a hajójavítóba. Sajnos, ennek nem tudnak mindig érvényt szerezni. Felvetődhet a kérdés, miért fontos a rend, a tisztaság a környezetvédelem szempontjából. A válasz egyszerű, ahol rend és tisztaság van, ott a tapasztalatok szerint ügyelnek a veszélyes hulladék kezelésére, ott sokkal kisebb valószínű­séggel következik be véletlen szennyeződés. Az úszóművek mindegyikén a fáradtolajat gyűjtő hordók alá tálcát kellene rendszeresíteni, ami csökkentené az olaj­cserénél a véletlen szennyezés lehetőségét. Ilyen előírás van a csehszlovák és jugoszláv úszóműveken, érdemes lenne át­venni a jó tapasztalatokat. A környezetvédelmi megbízottak szerint szándékos szeny­­nyezés veszélyes hulladékokkal nem történik az úszóművek­ről. Ezt igazolja, hogy a folyamrendőrségtől nem keresik meg a vállalatot büntetés ügyében. Véletlen szennyeződés azonban történik. Elsüllyedt kishajó is okozott máir szennyeződést, vagy simmering gyűrű elrom­lása miatt olaj kerülhet a Dunába. Olajfoilt a hajó mellett, mégha ritkán is fordul elő, sok mindenről árulkodhat. A kommunális szilárd hulladékot gyűjtik az úszóműveken, de a szennyvíz nagyobb részét a folyók sodorvonalába ürí­tik, csak néhány esetben távolítják el szippantó kocsival. Gyakorlatilag nem is tehetnek másképpen, mert kevés he­lyen van szennyvíztisztító telep, legfeljebb mechanikai tisz­títást végeznek. A szennyvíztisztítás országos probléma, jó volna többet tenni e téren. A Budapesti Kavicstermelési üzemigazgatóság kezelésé­ben lévő FK 261-es veszélyes hulladékot és szennyvizet gyűj­tő uszályt mindig és feltétlenül üzemképes állapotban kell tartani. Legyen képes a fenékvíz szeparálására és a szenny­víz összegyűjtésére is. A környezetvédelem témakörébe tartozik még a légszeny­­nyeződés mértékének csökkentése is. Fokozott gondot kell fordítani az úszóművek hajtóművei kipufogó dobjainak álla­potára, hogy minél kevesebb káros égéstermék kerüljön a levegőbe. Ez egyúttal a zaj mértékét is csökkenti, ami a dol­gozók egészségvédelme érdekében bír jelentőséggel. Környezetvédelem a hajójavító műhelyeknél és más telepeken A hajójavító műhelyeknek környezetvédelmi szempontból hármas funkciójuk van. Egyrészt az előírásoknak megfele­lően keli kezelni a munka közben keletkező veszélyes hulla­dékokat, másrészt gyűjteni, tárolni, majd le kell adniuk az úszóművek veszélyes hulladékait, végül harmadszor környe­zetvédelmi szempontból is biztonságos javításokat kell vé­gezni. Az első funkció teljesítésére a különböző műhelyrészlegek el vannak látva a fáradto'laj (mosóolaj), olajosrongy és a kommunális szennyeződés gyűjtésére alkalmas tárolókkal. In­nen a veszélyes hulladék az úszóművek veszélyes hulladékai­val együtt kerül elszállításra. A második funkció az úszóművek veszélyes hulladékainak gyűjtése. A fáradtolaj gyűjtésére a hajójavító üzemigazgató­ságokon tartályok vannak rendszeresítve, ahonnan az AFOR szállítja el a fáradtolajat. A harmadik funkció olyan minőségű javítások végzése, amely minimálisra csökkenti a környezetszennyeződés való­színűségét a már üzemelő úszóműveknél. Jóllehet a FOKA úszóművel meglehetősen régóta üzemelnek, a hajójavító mű­helyek törekszenek e szempontból is jó munkát végezni. Az átvett veszélyes hulladékokról az utasításoknak meg­felelően nyilvántartási naplót vezetnek. Bizonylatok alapján történik a veszélyes hulladékok átvétele és szállítólevéllel az elszállítása. A használt akkumulátorok selejtezés utáni nyilvántartása kartonon történik. A szállítólevelet a kartonnal egyezően da­rabszám szerint töltik ki, majd a MÉH szállítja el. A veszé­lyes hulladékok vállalati összesített anyagmérlege elkészül ugyan, de annak pontossága vitatható, ha nem mindegyik üzemigazgatóságon van nyilvántartás. A veszélyes hulladékokon kívül szólni kell még a kommu­nális szennyvizek eltávolításáról is. Az vagy a városi csator­nahálózatba kerül, ha van, vagy zárt tartályba, mint a sze­gedi üzemegység telephelyén. A Szállítási és Értékesítési üzemigazgatóság telepeket tart fenn a homokos kavics értékesítésére. A telepeken a nagy gépkocsiforgalom miatt jelentős a porszennyeződés. Ezt lo­csolással kívánják csökkenteni, amihez lajtos kocsi vagy ki­mustrált öntözőkocsi is megfelelne. Budapesten az Arasztó utcai telepen a Közterületfenntartó Vállalat locsoló kocsijá­val már megoldották a pormentesítést, de szükség lenne erre a Meder utcában, Lábatlanban, mert a telep a község kö­zepén van, Százhalombattán, mert ott üdülőterületen talál­ható a telep. Összefoglalás Ez év első felében igazgatói utasításra vizsgálat tárta fel a környezetvédelmi feladatokat a Folyamszaibályozó és Ka­vicskotró Vállalatnál. A vizsgálat azzal a felhívással zárult, hogy a dolgozók tekintsék 1989. második felét a környezet­­védelmi hiányosságok kijavítási idejének, akkor 1990-ben csak egy meglévő jó helyzetet kell szinten tartani. A vizsgálat által feltárt hiányosságok kijavítására főmér­nöki utasítást adtak ki, lebontva az egyes üzemigazgató­ságokra az elvégzendő feladatokat. A környezetvédelmi meg­bízottak számára Tájékoztató jelent meg feladataik hatéko­nyabb végzésére. A beruházás jellegű környezetvédelmi te­endők elvégzésére pedig pénzügyi fedezetet biztosítottak. Ma már nagyobb rendet tartanak, jobban őrzik a tisztaságot mind a telepeken, mind az úszóműveken. A vállalat vezetői úgy gondolják, hogy ma még kisebb költségkihatással lehet kiküszöbölni a hiányosságokat, és az emberek nevelésével pedig könnyen lehet javulást elérni a vállalat környezetvédelmi fegyelmének megszilárdításában. Dr. Miklós Károly Új vízminőség-vizsgáló szondarendszer bemutatója Szolnokon Új vízminőség-vizsgáló szondarendszert mutatott be Szol­nokon a budapesti Agroinnovációs Közös Vállalat a halgaz­daságok, a vízügyi igazgatóságok és a vízügyi vállalatok szakembereinek. A szonda egy vízre telepíthető úszó bója, amelyen keresz­tül egyszerre 16-féle mérés végezhető el. Az adatokat pedig rádióadója segítségével akár 10—15 kilométerre is továb­bíthatja. Az adatokat egy Commodore 64 típusú számítógép dolgozza fel. A központi vevőrendszerhez egyszerre 256 úszó bója csat­lakoztatható. Az új eljárással — amely egyben szabadalom is — gyorsabban és kevesebb költséggel végezhető el az el­lenőrző vizsgálat. 18

Next

/
Thumbnails
Contents