Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
Környezetvédelmi feladatok a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál Sokan nem is gondolnak rá, hogy a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat elnevezésének első szava környezetvédelmi feladatokat foglal magában. Régen a kis folyók és a nagy folyamok, meglehetősen rakoncátlanul, széles földsávot vettek igénybe lefolyásuk biztosítására, szennyezve ezzel több ezer négyzetkilométer egyébként jól termő területet, elmocsarasítva azokat, emberi életvitelire alkalmatlan környezetet alakítottak ki. Még megvannak azok a térképek, amelyek a Duna, Tisza vízzel borított mocsaras területeit tüntetik fel. Ma már ez csak a múlt, és a gróf Széchenyi István á'ltal kezdeményezett folyószabályozások után a volt mocsarak helyén értékes termőterületek gazdagítják hazánk földjét. Olyan környezet alakult ki, amely méltó az emberhez és alkalmas a civilizált társadalom számára. Folyószabályozási és ezáltal környezetvédelmi tevékenységével a vállalat a múlt században kezdett munkák folytatójának bizonyul és ezért sem engedhető meg, hogy akár a legkisebb mértékben is károsítsa környezetét. Miért kell kihangsúlyozni, hogy a legkisebb mértékben sem szabad környezetkárosodást okozni? Azért, mert ma már olyan mértékű a környezet szennyeződése, hogy a megújuló életfenntartó elemek (víz, levegő, termőtalaj) reprodukciós képessége veszélybe kerül. Régen a folyók öntisztulása alapján kialakult ökölszabály szerint annyi szennyvizet lehetett a folyóba engedni, hogy legalább az ötszázszoros hígítás meglegyen. Ma már ez az ötszázszoros hígítás nincs meg, és a szennyeződés változása miatt olyan környezeti idegen anyagok (veszélyes hulladékok) kerülnek vizeinkbe, amelyek jelentős környezetkárosodást okoznak. A környezetvédelem leghatásosabb módja, ha környezetünkbe vagy semmi, vagy legalábbis csak minimális szenynyezőanyagot engedünk bejutni. De ez a legolcsóbb módja is a környezetvédelemnek, hisz eltávolítani vagy semlegesíteni a szennyeződést a vízből, talajból mindig többe kerül, mint biztonságosan tárolni ott, a'hol az kárt nem okoz. Környezetvédelmi jogszabályokból eredő teendők Hazánkban a környezetvédelemmel meglehetős késéssel kezdtek foglalkozni a nagyvilág eziráinyú felismeréséhez képest. Pedig az ötvenes évek iparosításai víz-, levegő-, talajvédelmet, egyszóval környezetvédelmet is igényeltek volna. De akkor csak a hangzatos szavak voltak a fontosak. A vezetékes ivóvízellátás 50—60, jelenleg már 80%-ra történt felfejlődése óriási eredmény. De ott, ahol vezetékes ivóvízellátás van, csatornázni is kellene, az elfelejtődött. Vagy szennyvíztisztítás is kellene, de városaink zömében vagy nincs, vagy csak minimális mértékű. Mérgező anyagok, veszélyes hulladékok kerültek a talajba, vízbe, veszélyeztetve ezzel emberéleteket, és hány és há^ny falu van, ahol a csecsemők csak zacskós vizet ihatnak a szennyezett kútvíz káros hatásai miatt. Végre a hetvenes évek közepén az 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről megteremtette a környezetvédelem jogi alapját. A törvény a FOKA szempontjából egyik legfontosabb 19. §-a kimondja (1) Nem szabad üzemben tartani olyan gépeket, vizijárműveket, úszómunkagépeket és úszómüveket, amelyek a vizeket fertőzik, vagy károsan szennyezik. Tehát nem lehet olajfolt a műtárgyak körül. Úgy kell karbantartani a gépeket, hogy meghibásodás, különösen szenynyeződést okozó meghibásodás ne forduljon elő. Ezért fontos a tervszerű megelőző karbantartások határidejének beta rtása. A törvény meghatározza a felelősséget is a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A 43. § szerint „aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát, vagy károsodását idézi elő, köteles azokat korlátozni vagy megszüntetni”. Ez gyakorlatilag olyan technológia kialakítását jelenti, hogy minimális legyen a szennyeződés lehetősége és meglegyen a szennyeződést megszüntető anyag, felszerelés. A Minisztertanács 1981. XI. 18-án bocsátotta ki az 56 81 MT. számú rendeletét a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységéről. E rendelet fontos a vállalat számára, mert a termielés folyamán az alábbi veszélyes hulladékok keletkeznek: fáradtolaj, olajos fenékvíz, savak, lúgok (akkumulátorokból), festék, hígító, olajos rongy. A rendelet intézkedik a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről, melynek gyakorlati megvalósítására anyagforgalmi diagramot és anyagmérleget kell készíteni, továbbá a veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról és szállításáról. Tekintve azt, hogy a vállalat minden üzemigazgatóságán keiletkezik veszélyes hulladék, azt átmenetileg tárolni, majd szállítani kell, ezért elengedhetetlen a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok irányítására ahhoz értő, felelős dolgozó, úgynevezett környezetvédelmi megbízott kijelölése és a műszaki és egyéb feltételek biztosítása. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium jogelődje az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 9001 85 (TK. 13.) OKTH számú közleménye rendelkezik a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával és átmeneti tárolásával, valamint hagyományos energiatermelő kazánokban és nyílt téren történő égetésével kapcsolatos környezetvédelmi követelményekről. Az üzemigazgatóságok számára a Közlemény több fejezete bír kiemelt jelentőséggel, így az üzemnapló adatairól vagy a veszélyes hulladékok átmeneti tárolását szolgáló létesítmények létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményekről. A törvény és a rendelet vállalati alkalmazásáról igazgatói utasítás rendelkezett. Majd azt követően igazgatóhelyettesi főmérnöki utasítások intézkedtek az üzemigazgatóságok számára kielégítő részletességgel. A fentiek alapján készültek el az üzemigazgatói rendelkezések a környezet védelmével kapcsolatos helyi feladatokról. Mint a fentiekből következik, a területen a dolgozóknak ismerni kell a környezetvédelmi teendőket. A környezetvédelem vállalati szervezete A vállalat környezetvédelmi szervezete megfelel a gazdasági szervezetnek, Minden önálló egységnek van egy környezetvédelmi megbízottja, akinek ez irányú tevékenységét a vállalati központ környezetvédelmi megbízottja irányítja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezetőknek nincs meg a felelősségük a környezetvédelem területén. Az igazgató és a főmérnök, mint egyéb területeken is, elsősorban a feltételek biztosításáért, a megbízottak kijelöléséért, a megfelelő rendelkezések kiadásáért felelnek. Nekik kell biztosítaniuk az anyagi eszközöket a környezetvédelmi beruházások fedezésére, ellenőrzéseket kell tartaniuk, be kell számoltatni az üzemigazgatókat termelési területük környezetének védelméről. Lényegében a környezetvédelmi megbízottak a gazdasági vezetők segítői az üzemigazgatóság vagy szervezeti egység környezetvédelmében, és egyben ellátják az adminisztrációs feladatokat is. De emellett minden dolgozó egyéni felelőssége is megvan. Elsősorban azzal, hogy tisztaságot, rendet tart a munkaterületén. ögyel arra, hogy veszélyes hulladék keletkezésekor véletlenül se szennyezze a környezetet, a vizet, levegőt, talajt. Felhívja vezetőinek figyelmét, ha környezetszennyeződést tapasztal. Tevékenyen részt vesz esetleges szennyeződés elhárításában. A környezetvédelem mindenütt pénzbe kerül. De rendszerint csak egyszer kell megteremteni a feltételeket, azután 17
