Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
melynek védelme mellett a szennyezett területet kis kotróval a környéken található földanyag töltésszerű összetolásával teljesen körbezártuk. Tekintettel arra, hogy a műszaki baleset közúton történt, szükség volt a közúti forgalom átmeneti korlátozására. A félpályás útlezárás mellett a forgalmat a Közúti Igazgatóságtól kapott jelzőtáblák segítségével az osztagok biztonsággal irányították, hásonló esetekben azonban a megfelelő felszerelések beszerzése (forgalomirányító jelzőbóják, táblák, védőruha stb.) indokolt. A jelenlegi gyakorlat a káresemény bekövetkezésekor az, hogy a jelzést a tűzoltóság kapja, akik jól begyakorolt, ügyeleti szolgálatuk, személyzetük és felszereltségük révén elsőként érkeznek a helyszínre. Szakszerű a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő kárelhárításhoz azonban nem rendelkeznek gyors anyagmeghatározást biztosító műszerekkel. Az eredményes védekezéshez a két szervezet együttműködése elengedhetetlen. A tartálykocsiból a felvízi tápcsatornába beömlő gázolaj potenciálisan veszélyezteti a szabolcsveresmarti víztározót, amelyet 1990-ben fognak beüzemelni. A tározó elsősorban belvíz tározására szolgál, teljes feltöltöttség esetén több, mint 10 millió m3 vizet képes tározni. A műszaki baleset bekövetkezése esetén — ha ez a Belfő csatornából való feltöltés időszakában következik be — szükséges a szivattyútelep leállítása és a szennyező anyag tovaterjedésének megakadályozása. A gyakorlaton eredményesen próbáltuk ki, hogy a szivattyútelepen elhelyezett haváriakészlettel a vezető gépész és segédje 30 perc alatt kiépített egy lokalizálást jelentő merülőfalat. A jövőben ehhez minden feltétel — URH- összeköttetés, gépjármű, védelmi készlet, gyakorlati tapasztalat — biztosított. Igazgatóságunknál először alkalmaztuk gyakorlaton a BKT—10 típusú felfújható merülőfalat, amely kis vízsebességű vízfolyásokon eredményesen alkalmazható úszó szennyeződések lokalizálására. Az olaj és víz szétválasztására a nyergesújfalui Magyar Viszkózagyár 3 termékét, a MAVICELL—N, —C és —P jelzésű kísérleti anyagokat használtuk fel, amelyek véleményünk szerint elősegítik az olaj visszanyerését mind a hagyományos felszereléseknél, mind a gyűjtőberendezéseknél. A részt vevő szervezetek operatív munkáját segíti a jó hírközlés, ezért a munkatéren, illetve a központok között ezt teljes körűen kiépítettük. Az egységvezetők kézi rádiókkal tartották egymással a kapcsolatot. A gyakorlat résztvevői a szeptember 21-i bemutatón számoltak be felkészültségükről, melyen a meghívottak és az érdeklődők meggyőződhettek a programban szereplő feladatok összehangolt, szakszerű végrehajtásáról. A szakemberek és az érdeklődők a műszerbemutató keretében láthatták, hogy közel egy év alatt mennyit fejlődött a szolgálat műszerparkja. A bemutató után megtartott kiértékelőn a tapasztalatok mellett megfogalmaztuk azokat a teendőket, amelyeket az eredményes környezetvédelmi kárelhárítás érdekében a jövőben meg kell tennünk. Antal József—Molnár Béla Áranydiplomás mérnökök ajánlásai A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretén belül működő Aranyokleveles Mérnökök Köre a közelmúltban lefolytatott beszélgetés kapcsán tagjainak öt kérdést tett fel. A válaszokat kiadványban foglalták össze. Az 5. kérdés így szólt: „örökségként — a tapasztalataiból — mit adna át a fiatal mérnököknek?” Az e kérdésekre adott válaszokból az alábbiakban két aranydiplomás mérnöktől idézünk: Cábri Mihály: „Tanuljanak nyelveket, vállalkozzanak fejlődő országokban végzendő szakértői munkára. Szakmailag nagyon készüljenek fel, mert erős a külföldi konkurencia és ott csak kifogástalan munkát fogadnak el. Becsüljék meg a bennszülött munkatársakat, akkor őket is megbecsülik. A külföldi szolgálatban kerüljék el a többi magyarral szemben való intrikálást. Gyűjtsenek össze minél több jó külföldi tervet, tapasztalatot és azokról itthon szóban, írásban számoljanak be." Jakab Albert: ,,. . . A tapasztalat nagy kincs és óriási támasz a munkában. Aki nem tud vagy nem akar az átadott tapasztalatokból tanulni, annak saját kárán, sőt a nemzetgazdaság kárán kell áthaladni azokon a buktatókon, amik egyébként elkerülhetők lettek volna. Azt tartom, hogy minél többet tud valaki, annál inkább el kell ismernie, hogy milyen keveset tud. Maga az élet szolgáltatott olyan okulásokat, amelyekre bármilyen gondos gyakorlati oktatás sem térhet ki, mert különleges esetek adódnak. Hányszor fordul elő, hogy a kivitelezés során jönnek rá a tervezési hibákra és akkor megkérdezzük: hát ezt nem vettétek számításba, hogy már a tervezésnél figyelhettetek volna erre a körülményre? Az építész tervezési munkának van egy különleges tulajdonsága, ha mégegyszer ugyanazt a feladatot kapom, ma már másképpen oldanám meg. Ennek oka, a haladás és az ismeretek bővülése. Aki ezt magáról nem ismeri el, az elmarad és szűk látókörben él.” Л zöld világ ellenezte Nem épül víztározó a Kárpátokban Az ukrán Kárpátokban felépítendő mesterséges tenger csak negatív környezeti hatásokai: eredményez. Ezt állapította meg a Ivovi környezetvédelmi bizottság területi részlegében működő Zöld világ elnevezésű társadalmi szervezet. Határozott ellenzésének eredményeként elvetették a Sztrij folyón építendő hatalmas víztározó tervét. A társadalmi környezetvédők kijelentették, hogy a tervezett intézkedések következtében a kárpátoki táj ökológiai, kulturális és történeti távlatokban visszafordíthatatlan változásokat szenvedne. Jelentősen romlana az ivóvíz minősége, mivel a folyóvíz a víztározóban állóvízzé válna. — A hegyekben eredő és a Dnyeszterbe ömlő Sztrij valóban rendkívül szeszélyes és olykor veszélyessé válik — jegyezte meg a Zöld világ szervezet elnöke, Rosztyiszlav Bratuny író. — A folyó a hatalmas záporok és a hóolvadás idején gyakran megárad. De megfékezni csak összetett rendszabályokkal lehet. Ez azt jelenti, hogy meg kelil újítani partjait, kisebb gátakat kell építeni, s a hegyoldaliakon erdőt kell telepíteni. Nem az áradások következményeivel, hanem okaival szemben kell felvenni a harcot. (APN — MTI—Press) 16