Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
Ebben az időszakban az öntözési módonkénti megoszlás egyértelműen az esőztető öntözési mód javára billen, mivel felületi öntözés csak minimális területen fordul elő. Az esőztető módon belül a beépített félstabil öntözőtelepek a berendezett terület mintegy 1/5-ét teszik ki, a mobil öntözőberendezések vannak túlsúlyban. Állami célcsoportos beruházásként további esőztető öntözőfürtök építése kezdődik meg 1969-ben. Ekkor kezdik építeni az 1224 ha területű Harta ,,É”-i esőztető öntöző'fürtöt az akkori „Béke” és „Új Élet" Mgtsz, területén (ma „Erdei Ferenc” Mgtsz). Az öntözőfürtöt 1971-ben helyezték üzembe és öntözőberendezésként — szakítva az eddigi gyakorlattal — 40 db BAUER vontatható szárnyvezetékes öntözőberendezést állítanak üzembe, mely komoly áttörést jelent az addig alkalmazott kézi áttelepítésű szárnyvezetékkel szemben. Hazánkban itt kerül alkalmazásra elsőként korszerű, — a nehéz fizikai kézi munkát minimálisra csökkentő — öntözőberendezés. A magyarországi gépi áttelepítésű berendezések gyártásának az itteni tapasztalatok nagy lökést adtaik. 1974-ben valósult meg az 1040 ha-os Harta „D”-i esőztető öntözőfürt a hartai „Lenin” Mg. Tsz. területén, ahol korszerű öntözőberendezésként BAUER—REGENGIGANT öntözőberendezésből 12 db-ot üzemeltetnek. Ezen önjáró öntözőberendezések üzembeállítása további előrelépést jelentett az esőztető öntözés korszerűsítésében. A berendezések jelenleg is üzemelnek. Napjainkban a BAUER program beindításával a berendezések alkatrészellátása megoldható. 1987-ben a BAUER céggel közösen a legújabb öntözőberendezésekkel együtt mutattuk be a több mint 15 éve üzemelő berendezéseket. 1976- ban a szabadszállási „Lenin" Mgtsz és az Állampusztai Célgazdaság területén valósul meg az 1610 ha-os esőztető öntözőfürt, melyen KF—120-as, ALVSZ és VOLZSANKA öntözőberendezésekkel juttatják ki a területre az öntözővizet. 1977- ben a nemesnádudvari esőztető öntözőfürt megvalósításával a Hosszúhegy! Állami Gazdaság és a nemesnádudvari „Kossuth” Mgtsz, részére 567 ha, 90%-ban szőlő területen KPE csövek felhasználásával stabil öntözőtelepen biztosított az öntözési lehetőség. A vízkészletek korlátozott volta miatt a Homokhátságon előtérbe kerül a víztakarékos öntözési mód a csepegtető öntözés, melyet elsősorban gyümölcsösök öntözésére valósítanak meg. Kezdetben a „DÁNOS" rendszer (Dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz) majd a közelmúltban az izraeli RAM típusú csepegtető rendszer került megvalósításra. Az első csepegtető öntözőtelep 1975-ben épült meg kísérleti jelleggel Hartán. Majd egymás után létesültek Lajosmizsén, Izsákon, Kiskőrösön, és 1980-ban a csepegtető öntözéssel berendezett terület 153 ha. Napjainkban az 500 ha-t is meghaladja a csepegtető öntözésre berendezett terület. Az 1980-ban bevezetett 5/1979. (XII. 14.) OVH—ÁH, valamint az ezt módosító 6/1982. (VII. 13.) OVH—AH vízdíjrendelet a termelők körét arra késztette, hogy felülvizsgálják öntözőberendezéseik műszaki állapotát és az elöregedett és használhatatlan berendezéseiket selejtezzék, illetve azok vízjogi engedélyét visszavonassák. Ennek következtében 1980-ban több mint 8 ezer ha-ral csökkent a megye öntözésre berendezett területe. A berendezett területcsökkenés az országos tendenciának megfelelően folytatódik 1985-ig, majd 3 éven keresztül stagnál. Erőteljesebb növekedés mutatkozik 1988-ban, amikor közel 3000 ha-ral növekszik az öntözhető terület. Az 1980-as évek kezdetétől végbement változásokat a már említett okokon kívül befolyásolta az állami támogatás időszakos szüneteltetése, a gépárak növekedése is. A megye öntözésre berendezett területe öntözési módonként (1981—1988 között) > 'Ш fel ü 1 éti áltál. csep. esőztető fél stabil esőztető hord. be rend. összesen 1981 583 40 153 18 830 17 621 37 277 1982 583 40 153 19 646 16 098 36 520 1983 633 40 153 19071 14 764 34 661 1984 373 — 329 18 826 13 704 33 232 1985 373 — 329 19 005 12 666 32 374 1986 319 — 348 18 939 11 245 30 851 1987 333 3 452 18 939 12 194 31 921 1988 331 3 542 19441 14 517 34 834 Már az 1970-es évek végén világossá vált, hogy az öntőzés további fejlődése csak egy általános, de célirányos rekonstrukcióval érhető el. A megyében folyó főművi rekonstrukció az 1980-as évek elején indult be, mely nagy fontosságú az öntözés jövője szempontjából. E tevékenység részletes ismertetése a Magyar Vízgazdálkodás 1988. évi 2. számában jelent meg, „Alsó- Duna-völgyi öntözőrendszerek rekonstrukciója" címen. Az üzemi öntözőtelepek és öntözőberendezések rekonstrukciója szintén az 1980-as évek elején kezdődött meg. A gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések fokozottabb alkalmazása már az 1970-es évek közepén kezdődik, és mind jobban szorítják ki a kézi áttelepítésű szárnyvezetékeket. Az alkalmazott berendezések közül a legjellemzőbbek eleinte az ALVSZ, ÖBA, VOLZSANKA, RAIN—ROLL, CSSZV. 1986-tól kezdődően a termelési rendszerek lízing formájában hoznak be külföldi berendezéseket, melyek közül a legjellemzőbbek a megye területén a BAUER RAINSTAR és LINESTAR öntözőberendezések. Az öntözés rekonstrukciójának végrehajtása halaszthatatlan feladatot, mert még jelenleg is számottevő azon öntözőberendezések szórna, melyek műszaki állapota már nem tudja kielégíteni a követelményeket. Az üzemi öntözőkapacitás rekonstrukciójának úgy tűnik jelenleg legfőbb gátja az anyagi erőforrások hiánya. Mindent egybevetve azzal számolhatunk Bács-Kiskun megyében, hogy az elkövetkező években is folytatódik a lassú fejlődés, mely a megye öntözésre berendezett területét növelni fogja. Simó János Változások az ipari vízgazdálkodási szakképzésben* Az elmúlt időszakban több országos és iparági találkozón tárgyaltuk az ipari vízgazdálkodásban foglalkoztatott szakemberek oktatásának helyzetét. Mindezek a programok számunkra, s azt reméljük az egész szakma számára hasznosak voltak, feltárták az elmúlt tíz év munkájának hibáit, fogyatékosságait, szembesültek a modellek a napi * Elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság 1989. évi Vándorgyűlésén. gyakorlattal, de összevetésre kerülhettek a fejlett ipari országok hasonló gyakorlatával is. Az elmúlt tíz év nagyarányú változások hordozója volt, átalakult a gazdaságirányítás mechanizmusa és gyakorlata-, megváltozott a vállalat gazdasági környezete, belső struktúrája, mozgástere. A világban zajló globális folyamatok, az átalakuló értékhangsúlyok, a környezethez való viszony, az örvendetesen fokozódó állampolgári környezeti érzékenység, az ezzel összefüggő piaci hatások a vállalati attitűdöt nagymértékben befolyásolják. A felismeréseken túl a környezeti szabályozások is kényszerítik az ipart arra, hogy hatásos környezetgazdálkodást folytasson, és ennek keretében fejlessze az üzemi vízgazdálkodás és környezetvédelem objektív és szubjektív feltételeit. A változások konkrét megjelenése minisztériumunk megalakulása, s ezzel a két elődszervezet oktatási kompetenciájának átalakulása is. Ma a KVM miniszterének jogszabályban rögzített 12
