Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
gyártó üzemek létrehozására is. Igen fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi együttműködés terjedjen ki a közös környezeti gondok megoldását elősegítő korszerű technológiák és a megfelelő nemzetközi pénzügyi eszközök biztosítására is. A magyar delegáció — alapos előkészítés után — a konferencián sokirányú és aktív tevékenységet folytatott, összetételével — amennyiben öt magyar főhatóság képviseltette magát — reprezentálta a megtárgyalandó kérdések sokrétűségét, valamint a hazánkban zajló társadalmi folyamatokat is. A delegációba ugyanis a KVM meghívta a független környezetvédő mozgalmak, valamint az érdekelt ellenzéki pártok képviselőit is. Ez a lépés a konferencián rendkívül pozitív visszhangot váltott ki, mert a bécsi utótalálkozó erre vonatkozó felhívásának konkrét magyarországi gyakorlati megvalósulását bizonyította és egyben a legcsattanósabb válasz volt mindazok számára, akik még ma is kétkedéssel szemlélik (vagy nem tűrik el országukban) az ilyen jellegű szervezetek és mozgalmak működését. Tervezzük, hogy a szófiai találkozó következtetéseit és ajánlásait magyar nyelven minden érdeklődő rendelkezésére bocsátjuk. Megkezdjük a találkozó benyújtott anyagainak és javaslatainak részletes elemzését is, hiszen ezekből mindhárom területen igen sok hazai és nemzetközi teendőnk származik. Meggyőződésünk, hogy a szófiai találkozó előkészítése, maga a találkozó és az előttünk álló tennivaló megoldása hozzájárul a magyar és egyben az európai régió környezeti állapotának javításához. Dr. Zákonyi János Elment egy Igaz Ember. A miértre hiába keresünk feleletet — választ adni nem tudunk. Ajtaja nyitva, asztalán a határidőnaplók...; a legfelsőn az utolsó dátum, melyben még együtt állapodtunk meg. A szék üres . . . Szomorú és keserű dolog, ha közeli, szeretett és tisztelt munkatárs, barát távozása késztet a múlt felé fordulásra. Észrevétlenül volt főnökünk, hiszen közvetlensége, embersége felülemelkedett az ilyen relációkon. A tekintélyelv távol állt tőle — viták, érvek révén rendezte a mindennapok teendőit — türelemmel és derűvel. Nagy formátumú, széles ívű életutat járt végig. Azon kevesek egyike volt, aki a vízgazdálkodás problémáit öszszefüggésében ismerte, hiszen a szűk szakmai problémák kutatásától, tervezési feladatokon át érkezett ágazati szintű teendők átfogó irányításáig. 1951-ben — érettségi után — a Földmérő és Talajvizsgáló Irodánál kezdett dolgozni, ahol laboratóriumi munkával, geoelektromos terepmérésekkel, talajszilárdítással foglalkozott. Az FTI-nél töltött 6 év alatt végezte el a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol a vízépítő szakon szerzett oklevelet. Ezt követően, 1957-ben került a Vízügyi Tervező Iroda Előmunkálati Osztályára. Azóta vízügyi dolgozó ... A VIZITERV-nél elsősorban a síkvidéki és dombvidéki tározók előmunkálatait, talajmechanikai és hidrológiai feltárásait végezte. Később — mint irányító tervező — völgyzárógátak és vízkivételi művek létesítésével foglalkozott, de részt vett a nemzetközi vízkészletmegosztási tervek készítésében, valamint az Országos Vízgazdálkodási Keretterv munkálataiban is. Széles látókörét, felkészültségét ismerték fel, mikor 1964-ben áthelyezték az Országos Vízügyi Hivatalhoz. Hűsége, vízgazdálkodás-szeretete azóta is ott tartotta. Korábbi, gyakorlati ismereteit hasznosította, mikor koordinatív feladatokat teljesített a VIZIG-ek talajmechanikai laboratóriumainak és műszaki tervezési osztályainak megszervezésében. 1965 márciusában új, izgalmas, szemléletformáló munkakörbe került. 1966-ig Breinich Miklós elnökhelyettes műszaki titkára, majd ezt követően 1972-ig az OVH elnöke mellett volt a Műszaki Titkárság vezetője. 1972-től 1974-ig az OVH Komplex Fejlesztési Osztályát vezette. E szervezeti egység feladata volt a nagytérségi vízgazdálkodás, a távlati tervezés, a vízügyi nagylétesítmények, a vízgazdálkodási rendszerek elvi irányítása mellett a nemzetközi vízügyi koncepciók kialakítása is. 1974-től az OVH Beruházási önálló Osztályának munkáját irányította. Itt, az előzőekben vázolt komplex fejlesztési feladatok mellett a beruházások szervezésének teendőit is meg kellett oldania. 1976 és 1988 között főosztályvezetőhelyettesi beosztásban a Nagylétesítményi Osztályt vezette. E szervezeti egység feladatköre nagy átfedéssel megegyezett a korábbi munkaköreivel, így az osztály feladata volt a folyók komplex hasznosítása, illetve a regionális átvezetések, nagyműtárgyak megvalósításának előkészítése. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérum megalakítását követően megbízást kapott a Vízkészletgazdálkodási Főosztály, illetve — a belső átszervezést követően — a Vízgazdálkodási Főosztály vezetésére. Tevékenységét az utolsó napig a lendület, a kitartás jellemezte. Tanult, tanított, publikált. 1966-ban műtárgyépítő tagozaton szakmérnöki oklevelet, 1967-ben műszaki doktori címet szerzett. A hatvanas években talajmechanikai tanfolyamokat vezetett; a Mérnöki Továbbképző Intézetnél partállékonysági, tározótervezési, környezetvédelmi témakörben tartott előadásokat; 1964—66 között a bajai Vízgazdálkodási Főiskola hallgatói számára a „Talajmechanika” c. tárgyat oktatta. 1967—76 között a Budapesti Műszaki Egyetemen folyamatosan részt vett a „Vízgazdálkodás" c. tárgy tanításában. Első — 1958-as — publikációja óta több mint 100 cikk, tanulmány jelzi szakmai munkásságát. Kitüntetései száma, rangja: a több Munka Érdemrend, a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, a Kiváló Munkáért tükrözik hazai elismerését. Tiszteletreméltó, környezetét meghatározó életút volt az övé, melynek lezárulásába nehéz belenyugodnunk. Laci I Az ajtód nyitva volt — mindig, mindenkinek; mintha azt mondtad volna: „tessék Hölgyek és Urak, mert türelemmel és szeretettel is bírom . . .” Ugratás és cukkolás számba ment, ha a küszöbödön állva, az előszoba felé fordulva megkérdeztem: „Nem tetszik tudni, hogyan lehetne bekéredzkedni a Főnök Úrhoz?” Te is nevettél, mert mindnyájunk előtt nyilvánvaló volt: akkor megyünk be Hozzád, amikor akarunk, s Barátunk, ránk vigyázó Kollégánk voltál. De mondd, — ha az ajtó nyitva is — most hogyan megyünk be Hozzád? Hogyan mutatom meg Neked a nekrológodat — mert a fontos irományokat mindig megbeszéltük...? Egyetértenél-e azzal, hogy az ágazat hivatalos, szakmai lapjába személyes hangú, Emberről szóló megemlékezést írok? Mentségemül: jó szakember sok van; a vízgazdálkodás kérdéseit horizontálisan és vertikálisan is ismerő, széles látókörű, képzett szakember kevesebb; de ha az nyílt, közvetlen derűs Ember, a közelségét ajándéknak kell tekintenünk. Szeretettel és szomorúsággal emlékezünk Rád. Dr. Németh Miklós 9
