Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
bá az egyes fajok aktív védelmét megalapozó kétoldalié együttműködések, elsősorban a szomszédos országokkal. Hasonló elveken alapul a vadon élő állatvilág védelmi programja is. Célkitűzéseink között kiemelt helyet kaptak az egyes fajok és élőhelyeik megmentésére indított, összehangolt, a szakmai közvéleményt és a társadalmat egyaránt mozgósító gyakorlati védelmi programok. Természetvédelmünk legjelentősebb ilyen vonatkozású akciója a túzokvédelem érdekében történik. Dévaványám 1975 óta működik a túzokmentő állomás, amelynek feladata a mezőgazdasági munkák során veszélybe került fészekaljak mentése, a mentett tojások keltetése, a fiókák felnevelése és visszatelepítése. A Magyar Madártani Egyesület, a hivatalos természetvédelem támogatását élvezve, alig 5 év alatt stabilizálni, majd erősíteni tudta az 1970-es éveik végén kipusztulástól fenyegetett kerecsensólyom állományt és a rétisas hazai populációját. A jövőben az Ilyen jellegű direkt védelmi programok számát növelni kell és ki keilil terjeszteni a madarakon kívül más állatcsoportokra, így pl. az úttesteken keresztül nagy tömegben vándorló kétéltűek, vagy a denevérek nyári tartózkodási helyeinek védelmére, illetve a veszélyeztetett növényfajokra is. A környezeti ártalmakkal terhelt, erőteljesen igénybe vett felszínek (mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított területek, beépített területek) alatt húzódó barlangok környezeti jelzőrendszerként (indikátorként) működnek. Páratlan természeti adottságaink ezen újszerű hasznosításával, az elmúlt 2—3 évben kialakított kutatási program felgyorsításával, a barlangok védelmével párhuzamosan jelentős eredmények érhetők el a karsztvízvédelem, a települési környezet védelme terén egyaránt. A barlangokban tárolt és általuk közvetített karsztvizek Magyarország lakossági ivóvízszükségletének kielégítésében fontos szerepet játszanak. A barlangok csaknem por- és kórokozómentes levegőjének gyógyászati hasznosítása — a iégzőszervi bántalm akban szenvedők rendkívül magas száma és a felszíni levegő súlyos szennyezettsége miatt — potenciális erőforrásunk. E sajátos, viszonylag zárt, a felszínnel közvetetten összeköttetésben lévő felszín alatti természetes képződmények tényleges védelme csak a felszíni védőzónák kijelölésével és aktív védelmükkel lehetséges. A barlangok bárminemű (idegenforgalmi, gyógyászati, víznyerési stb.) hasznosítása nem történhet képződményei, vizei, levegője, élővilága védelmének rovására. A védelmi programok érvényesítése — adott esetekben — csak kutatási programok megvalósítása után lehetséges. A védett területeiken kialakult hazai és külföldi turizmus védelmi szempontból általában negatív hatású (taposás, zavarás, szakemberek elvonása az érdemi munkától stb.). Ugyanakkor az utazási irodák a védett területekre szervezett turizmusból jelentős bevételre tesznek szert, amelynek töredéke sem kerül vissza a természetvédelembe. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. 3. Összefoglalva az elkövetkező néhány év konkrét feladatait — Be kell fejezni az arra érdemes területek védetté nyilvánítását. Ausztriával közösen nemzeti parkot kell szervezni a Fertő-tó térségében, ki kell alakítani 1990 végéig további 11 tájvédelmi körzetet és 20 országos jelentőségű természetvédelmi területet (3. sz. melléklet). — Az elkövetkező öt évben el kell készíteni valamennyi védett terület természetvédelmi fenntartási és fejlesztési tervét. A védetté nyilvánításkor azonban elkészülő ún. alapterv meghatározza a legfontosabb tennivalókat. A A területen folyó 'kutatások eredményeit is tartalmazó részletes fejlesztési és fenntartási terv már helyrajzi számonkénti bontásban rögzíti a kezelési feladatokat. — Mintegy további 80 ezer ha területet kell a KVM szerveinek a kezelésébe adni. Ezek a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek Jegyzéké"-be felvett területek (az ún. Ramsari Egyezményhez tartozó területek), UNESCO bioszféra rezervátum magterületek, veszélyeztetett, fokozottan védett növény- vagy állatfajok élőhelyei, löszpuszta gyepek, sziklagyepek, homokpusztai gyepek, szikes gyepek, lápok, mocsarak, fokozottan védett barlangok víznyelőinek környéke stb. — Tovább kell folytatni a kipusztulással veszélyeztetett növény- és állatfajok megmentésére irányuló védelmi programokat. — A korábbi évtizedekben végzett élőhelyrombolások, közöttük főként a lecsapolások káros hatásainak mérséklésére, elsősorban mocsarak, lápok helyreállítására, valamint több terület vízrendezésére van szükség (pl. a Fertő-tó térségében, a Kiskunsági Nemzeti 'Pork területén, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben), valamint a vízi madarak számára új élőhelyeket kell kialakítani (pl. a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, Marcali térségében). — A természeti értékek minél pontosabb felmérése, a veszélyeztetettség értékelése, az erre alapuló számítógépes természetvédelmi információs alrendszer kiépítése és működtetése is az elkövetkező öt év feladata. — A természetes, vagy ahhoz még közelálló életközösséget (erdőket, gyepeket, nádasokat stb.) kezelő valamennyi tulajdonosnak, kezelőnek, használónak olyan természetkímélő gazdálkodást (módokat, technológiákat) kell folytatniuk, amelyek biztosítják az egyes életközösségek — ökológiai stabilitását, — fajgazdagságát, — és az egyes növény- és állatfajok genetikai változatosságát, valamint a természetes kiválasztódást. — A védett természeti területeken gazdálkodókat — a természetvédelmi szempontból elrendelt hasznosítási korlátozások következtében fellépő jövedelemcsökkenés kompenzálása céljából — indokolt esetben szükséges megfelelő támogatásban és kedvezményben részesíteni (mentesség a földadó megfizetése alól, nyereségadókedvezmény, árkiegészítés, környezethasználati járulék). Ez egyúttal ösztönzőleg is hat a védett természeti értékek fennmaradását biztosító és segítő gazdálkodás kialakítására és folytatására. — Ha a védett természeti értékek fenntartása csak olyan szigorú gazdálkodási korlátozások mellett biztosítható, amely nem teszi lehetővé az adott területen az eredményes gazdálkodást, e területet a művelés alól ki kell vonni. Amennyiben a kivonás természetvédelmi szempontból indokolt esetben történik, az mentesüljön a földvédelmi járulék megfizetése alól. y. A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA, ANYAGI HELYZETÜNK ÉS LEHETŐSÉGÜNK A környezeti problémák gyökeres megszüntetésének nincs alternatívája, hiszen ezek valódi megoldások hiányában visszatérnek. Halmozódnak és csak a politika más területeivel (gazdaság-, életszínvonal-, szociá!-, kultúrpolitika stb.) integrálva oldhatók meg. A természetvédelem túlnő egy szervezet, egy minisztérium, vagy akár egy-egy mozgalom határain. Nem lehet eredményes tevékenységet végezni a társadalom cselekvő részvétele nélkül. Hazánkban is sorra alakulnak a különböző társadalmi szervezetek, amelyek részben vagy egészben célként a természet megóvását tűzik maguk elé. Mind aktívabb tevékenységük azt sugallja, hogy a társadalom részéről nemcsak megértésre, hanem támogatásra is találnak a természetvédelem állami kezdeményezései. E folyamat felerősödésétől várható, hogy az újonnan alakuló pártok többsége a természet védelmét is felveszi programjai közé. 4
