Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 7. szám

bá az egyes fajok aktív védelmét megalapozó kétoldalié együttműködések, elsősorban a szomszédos országokkal. Hasonló elveken alapul a vadon élő állatvilág védelmi programja is. Célkitűzéseink között kiemelt helyet kaptak az egyes fajok és élőhelyeik megmentésére indított, összehan­golt, a szakmai közvéleményt és a társadalmat egyaránt moz­gósító gyakorlati védelmi programok. Természetvédelmünk legjelentősebb ilyen vonatkozású ak­ciója a túzokvédelem érdekében történik. Dévaványám 1975 óta működik a túzokmentő állomás, amelynek feladata a mezőgazdasági munkák során veszélybe került fészekaljak mentése, a mentett tojások keltetése, a fiókák felnevelése és visszatelepítése. A Magyar Madártani Egyesület, a hivatalos természetvéde­lem támogatását élvezve, alig 5 év alatt stabilizálni, majd erősíteni tudta az 1970-es éveik végén kipusztulástól fenyege­tett kerecsensólyom állományt és a rétisas hazai populá­cióját. A jövőben az Ilyen jellegű direkt védelmi programok szá­mát növelni kell és ki keilil terjeszteni a madarakon kívül más állatcsoportokra, így pl. az úttesteken keresztül nagy tömeg­ben vándorló kétéltűek, vagy a denevérek nyári tartózkodási helyeinek védelmére, illetve a veszélyeztetett növényfajok­ra is. A környezeti ártalmakkal terhelt, erőteljesen igénybe vett felszínek (mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított terüle­tek, beépített területek) alatt húzódó barlangok környezeti jelzőrendszerként (indikátorként) működnek. Páratlan termé­szeti adottságaink ezen újszerű hasznosításával, az elmúlt 2—3 évben kialakított kutatási program felgyorsításával, a barlangok védelmével párhuzamosan jelentős eredmények érhetők el a karsztvízvédelem, a települési környezet védel­me terén egyaránt. A barlangokban tárolt és általuk közvetített karsztvizek Magyarország lakossági ivóvízszükségletének kielégítésében fontos szerepet játszanak. A barlangok csaknem por- és kór­okozómentes levegőjének gyógyászati hasznosítása — a iégzőszervi bántalm akban szenvedők rendkívül magas szá­ma és a felszíni levegő súlyos szennyezettsége miatt — po­tenciális erőforrásunk. E sajátos, viszonylag zárt, a felszínnel közvetetten összeköttetésben lévő felszín alatti természetes képződmények tényleges védelme csak a felszíni védőzónák kijelölésével és aktív védelmükkel lehetséges. A barlangok bárminemű (idegenforgalmi, gyógyászati, víz­nyerési stb.) hasznosítása nem történhet képződményei, vi­zei, levegője, élővilága védelmének rovására. A védelmi programok érvényesítése — adott esetekben — csak kutatási programok megvalósítása után lehetséges. A védett területeiken kialakult hazai és külföldi turizmus védelmi szempontból általában negatív hatású (taposás, za­varás, szakemberek elvonása az érdemi munkától stb.). Ugyanakkor az utazási irodák a védett területekre szervezett turizmusból jelentős bevételre tesznek szert, amelynek tö­redéke sem kerül vissza a természetvédelembe. Ezt a gyakor­latot meg kell szüntetni. 3. Összefoglalva az elkövetkező néhány év konkrét feladatait — Be kell fejezni az arra érdemes területek védetté nyil­vánítását. Ausztriával közösen nemzeti parkot kell szer­vezni a Fertő-tó térségében, ki kell alakítani 1990 vé­géig további 11 tájvédelmi körzetet és 20 országos je­lentőségű természetvédelmi területet (3. sz. melléklet). — Az elkövetkező öt évben el kell készíteni valamennyi vé­dett terület természetvédelmi fenntartási és fejlesztési tervét. A védetté nyilvánításkor azonban elkészülő ún. alapterv meghatározza a legfontosabb tennivalókat. A A területen folyó 'kutatások eredményeit is tartalmazó részletes fejlesztési és fenntartási terv már helyrajzi számonkénti bontásban rögzíti a kezelési feladatokat. — Mintegy további 80 ezer ha területet kell a KVM szer­veinek a kezelésébe adni. Ezek a „Nemzetközi jelen­tőségű vadvizek Jegyzéké"-be felvett területek (az ún. Ramsari Egyezményhez tartozó területek), UNESCO bioszféra rezervátum magterületek, veszélyeztetett, fo­kozottan védett növény- vagy állatfajok élőhelyei, lösz­puszta gyepek, sziklagyepek, homokpusztai gyepek, szikes gyepek, lápok, mocsarak, fokozottan védett bar­langok víznyelőinek környéke stb. — Tovább kell folytatni a kipusztulással veszélyeztetett nö­vény- és állatfajok megmentésére irányuló védelmi programokat. — A korábbi évtizedekben végzett élőhelyrombolások, kö­zöttük főként a lecsapolások káros hatásainak mérsék­lésére, elsősorban mocsarak, lápok helyreállítására, va­lamint több terület vízrendezésére van szükség (pl. a Fertő-tó térségében, a Kiskunsági Nemzeti 'Pork terüle­tén, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben), valamint a vízi madarak számára új élőhelyeket kell kialakítani (pl. a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Pusztaszeri Tájvé­delmi Körzetben, Marcali térségében). — A természeti értékek minél pontosabb felmérése, a ve­szélyeztetettség értékelése, az erre alapuló számítógé­pes természetvédelmi információs alrendszer kiépítése és működtetése is az elkövetkező öt év feladata. — A természetes, vagy ahhoz még közelálló életközössé­get (erdőket, gyepeket, nádasokat stb.) kezelő vala­mennyi tulajdonosnak, kezelőnek, használónak olyan természetkímélő gazdálkodást (módokat, technológiá­kat) kell folytatniuk, amelyek biztosítják az egyes élet­­közösségek — ökológiai stabilitását, — fajgazdagságát, — és az egyes növény- és állatfajok genetikai változa­tosságát, valamint a természetes kiválasztódást. — A védett természeti területeken gazdálkodókat — a ter­mészetvédelmi szempontból elrendelt hasznosítási kor­látozások következtében fellépő jövedelemcsökkenés kompenzálása céljából — indokolt esetben szükséges megfelelő támogatásban és kedvezményben részesíteni (mentesség a földadó megfizetése alól, nyereségadó­kedvezmény, árkiegészítés, környezethasználati járu­lék). Ez egyúttal ösztönzőleg is hat a védett természeti értékek fennmaradását biztosító és segítő gazdálkodás kialakítására és folytatására. — Ha a védett természeti értékek fenntartása csak olyan szigorú gazdálkodási korlátozások mellett biztosítható, amely nem teszi lehetővé az adott területen az ered­ményes gazdálkodást, e területet a művelés alól ki kell vonni. Amennyiben a kivonás természetvédelmi szem­pontból indokolt esetben történik, az mentesüljön a földvédelmi járulék megfizetése alól. y. A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA, ANYAGI HELYZETÜNK ÉS LEHETŐSÉGÜNK A környezeti problémák gyökeres megszüntetésének nincs alternatívája, hiszen ezek valódi megoldások hiányában visszatérnek. Halmozódnak és csak a politika más területei­vel (gazdaság-, életszínvonal-, szociá!-, kultúrpolitika stb.) integrálva oldhatók meg. A természetvédelem túlnő egy szervezet, egy minisztérium, vagy akár egy-egy mozgalom határain. Nem lehet eredmé­nyes tevékenységet végezni a társadalom cselekvő részvétele nélkül. Hazánkban is sorra alakulnak a különböző társadal­mi szervezetek, amelyek részben vagy egészben célként a ter­mészet megóvását tűzik maguk elé. Mind aktívabb tevékeny­ségük azt sugallja, hogy a társadalom részéről nemcsak megértésre, hanem támogatásra is találnak a természetvé­delem állami kezdeményezései. E folyamat felerősödésétől várható, hogy az újonnan ala­kuló pártok többsége a természet védelmét is felveszi prog­ramjai közé. 4

Next

/
Thumbnails
Contents