Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
Környezetünk problémái felszínre kerülésének fő oka, hogy megfeledkeztünk a természetről, illetőleg arról, hogy forrásai nem ki menthetetlenek. Kérdéses, hogy a fokozódó védelmi tevékenység képes-e kiegyenlíteni a károsodásokat. Alapvető ezért a természetvédelmi problémák természeti erőforrások biztosításaként történő feldolgozása és elsődleges figyelembevétele az aktuális gazdasági érdeket kielégítő döntések tervezésekor, vagy végrehajtása során. A kedvezőtlenebb gazdaságii körülmények közepette is feltétlenül biztosítani kelI a természetvédelmi kutatásokra, atapfelmérésekre (amelyek a jövőbeni összehasonlítás és ezzel a károsodás, illetve védelmi erőfeszítések eredményességének mérését teszik lehetővé) fordítható pénzügyi forrásokat. Hazánkban éves szinten a természetvédelemre mintegy 150 millió Ft kerül felhasználásra, amely a védetté nyilvánítás területnövelő szakaszában a feladatokkal arányos, azok ellátását biztosító összeg. A természetvédelem napjainkban kezdődő új korszaka, amikor a fő hangsúly áttevődik a védett területek intenzív kezelésére, az egyes növény- és állatfajok állományának fenntartására, fejlesztésére, illetve egyes területeken az élőhely-rekonstrukciók végrehajtására, az eddig rendelkezésre álló pénzeszközök növelésére lenne szükség. Ez az összeg az ország költségvetésében jelentéktelen, ezért a kedvezőtlen gazdasági körülmények között is biztosítható. Az eddigi, viszonylag szűkös keret lehetővé tette, hogy természetvédelmi szempontból Európa élvonalához tartozzunk. Néhány 10 millió Ft-tal való ráfordítás növelés e helyzetünket hosszú távon is stabilizálná! Készítette: a KVM Természetvédelmi Főosztálya jo< I t í í } t £ j I i___i___i___I__I—i______i___Ilii 1939-4= 1949-61 1962-71 1973-78 1979-84 1985-88 Védetté nyilvánítás időszakai Védetté nyilvánítások alakulása 1. sz. melléklet 1. A TERMÉSZETVÉDELEM ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 1989. március 31-i állapot 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK 1.1. Országos jelentőségű védett természeti terület száma (területe (ha) nemzeti parkok 4 141 151 tájvédelmi körzetek 39 357 827 természetvédelmi területek 119 29 589 összesen 162 528 567 Helyi jelentőségű védett természeti területek száma területe (ha) összesen: 833 38 330 VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK száma területe (ha) Mindösszesen: 995 566 897 2. TERÜLET NÉLKÜL VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Védett Ebből fokozottan védett 2.1. Védett növényfajok száma 415 31 2.2. Védett állatfajok száma 619 46 2.2.1. Gerinctelen fajok száma 180 — 2.2.2. Gerinces fajok száma 439 46 2.2.2.1. Halfajok száma 26 — 2.2.2.2. Kétéltű fajok száma 16 — 2.2.2.3. Hüllőfajok száma 15 2 2.2.2.4. Madárfajok száma 327 38 2.2.2.5. Emlősfajok száma 55 6 2.3. Barlangok 2426 108 2. sz. melléklet FOKOZOTTAN VÉDETT BARLANGOK A barlang neve Település, megye A védetté nyHv. éve Abafig éti-barlang Abaliget, Baranya m. 1982 Acheron-kútbarlang Cserszegtomaj, Zala m. 1988 Álba Regia-barlang Isztimér, Fejér m. 1982 Almási-zsomboly Bódvaszilas, BAZ m. 1982 A ng ya I -forrá si - bari. Tata, Komárom megye 1982 Anna-barlang Miskolc, BAZ megye 1982 Baleki na-barlang Miskolc, BAZ megye 1988 Bail la-barlang Répáshuta, BAZ megye 1982 Bara dia-barlangrendszer 1982 — Baradla-barlang Aggtelek-Jósvafő BAZ m. — Baradla Alsó- bg. Jósvafő, BAZ megye Bátori-barlang Budapest 1982 Beremendi-kristálybg. Beremend, Baranya m. 1988 Béke-barlang Aggtelek, BAZ megye 1982 Bolhási-víznyelőbarl. Miskolc, BAZ megye 1982 Bongó-zsomboly Borókás-tebri 2. sz. Bakonynána, Veszprém m. 1988 víznyelőbarlang Borókás-tebri 4. sz. Miskolc, BAZ megye 1982 víznyelőbarlang Miskolc, BAZ megye 1988 Budai Vár-barlang Budapest 1982 Büdös-pest Miskolc, BAZ megye 1982 Csákvári-barlang Csákvár, Fejér megye 1982 Csengő-zsom boly Olaszfalu, Veszprém m. 1988 5
