Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
A fejlett természetvédelemmel rendelkező nyugati országok és a nemzetközi természetvédelmi szervezetek — különösen 1975-től, amikor a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN), majd később egyéb nemzetközi szervezetek tagjai lettünk, illetve a nemzetközi természetvédelmi egyezményekhez csatlakoztunk* — a természetvédelmi tevékenységünket nagyra értékelik. Különösen elismerik korszerű jogszabályainkat, a nemzeti parkok kialakításában elért eredményeinket, a barlang- és a madárvédelmet, egyes földtani értékek védelmiét, bemutatását és azt a tevékenységet, amit a nemzetközi szervezetekben folytatunk. Több nemzetközi szervezetben a szocialista országok közül csak mi veszünk részt cselekvőén a munkában. Ennek eredményeképpen ezek a szervezetek szívesen rendeznek kongresszusokat, közgyűléseket, tanulmányútokat és egyéb találkozókat Magyarországon (ICBP 1987. Visegrád, IWRB 1981. Debrecen, FNNP 1978. Debrecen). Neim ritka az sem, hogy a többi szocialista ország felé közvetítőnek kérnek fel bennünket, pl. Nemzetközi Madárvédelmi Tanács. A környezetvédelem igen költséges szakterületeivel ellentétben a természetvédelem terén a fejlett nyugati országok szintjén vagyunk, esetenként azokat is megelőzzük. E területen végzett tevékenységünket egyes országokban (pl. Ausztriában, Svédországban, Finnországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában és NSZK-bam) jobban elismerik, mint itthon. A szocialista országok közül kezdeményezéseink ellenére csak Észtországgal, Horvátországgal, a Vajdasággal és Szlovákiával sikerült tartós, őszinte és kölcsönösen előnyös kapcsolatot kialakítani. III. A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLŐDÉSI IRÁNYA, JELENLEGI HELYZETE A természetvédelem elvei, a kutatók és szakemberek szemlélete az elmúlt évtizedeik során jelentősen fejlődtek. Korábban, a természetvédelem kezdeti időszakában, a fajok és ezek populációinak védelme volt előtérben. Ezt követte később az élőhelyek védelme. Az utóbbi években pedig egyre hangsúlyosabb az a felismerés, hogy hatékony természetvédelem és fenntartás nem lehetséges az adott térség alapvető ökológiai folyamatainak feltárása, megértése nélkül, vagyis tulajdonképpen az ökológiai folyamatok teljességét kell fenntartanunk. Ezt hirdeti a Nemzetközi Természetvédelmi Unió és az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) természetvédelmi stratégiája is. Jelenleg természetvédelmi tevékenységünk az 1982-ben megjelent 4. sz. törvényerejű rendeletben megfogalmazottak alapján történik, amely várhatóan hosszabb távon korszerűen szolgálhatja a mai tudományos és társadalmi szinten igényelt eredményes természetvédelmi törekvéseket. Célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa. * Az alábbi egyezményekhez, szervezetekhez csatlakoztunk: ,,A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről" szóló Ramsari Egyezmény, „A vándorló vadon élő állatok védelméről” szóló Bonni Egyezmény, ,,A veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről" szóló ún. Washingtoni Egyezmény, „A világ kulturális és természeti örökségének védelméről” szóló Párizsi Egyezmény, Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP), Világ Természetvédelmi Alap (WWF), Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége (FNNPE). Az UNESCO az „Ember és Bioszféra" (MAB) program keretében 5 bioszféra rezervátumot tart nyilván Magyarországon. Az elmúlt két évtized fejlődésének jelentősebb állomásai: — a jelenleg védett 567 ezer ha, az ország területének kereken 6%-a (1. sz. melléklet); — terület nélkül védett 415 növényfaj és 619 állatfaj, közülük fokozott védelem alatt áll 31 növény-, illetve 46 állatfaj; — a fokozottan védett barlangok száma 108 (2. sz. melléklet) ; — fokozatosan kiépült a területi végrehajtó szervezet; — a természetvédelem jelentős társadalmi bázissal rendelkezik (Magyar Madártani Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat stb.); — földtani természetvédelmi értékek védelmével és bemutatásával kapcsolatban jelentős beruházások (pl. Szemlőhegyi barlang, Ipolytarnóc), valamint vizes élőhely rekonstrukciók valósultak meg (pl. Jusztus-Feketerét, Kunkápolnási-moosát stb.); — megindult a veszélyeztetett és különösen értékes védett területek kezelésbe vétele; — foilyik a védett és védelemre érdemes területek feltáró kutatása; — kedvező a hazai természetvédelmi tevékenység nemzetközi megítélése, fejlődők kapcsolataink, több nemzetközi egyezményhez csatlakoztunk. Ilyen védetté nyilvánítási ütemet végrehajtani természetesen csak úgy lehetett, hogy egy sor nagyon sürgős és fontos teendő háttérbe szorult. Az ország területének mintegy 7%át kitevő rövidesen befejeződő védetté nyilvánítások után az ezredfordulóig (de valószínűleg annál jóval hosszabb ideig) a teremészetvédeJem első számú feladata ezek felszámolása lesz. A jóváhagyott, de meg nem valósított feladatok és annak okai: a) A védett területek (állami tulajdonba és) természetvédelmi kezelésbe vétele a kívánatosnál lassabban halad. A VI. ötéves tervben 20 ezer ha kezelésbe vételét irányoztuk elő. Ezzel szemben a tervciklus alatt 41 millió Ft értékben 6567 ha terület került a természetvédelmi szervek birtokába. Előirányzatunk elsősorban szűkös anyagi lehetőségeink miatt nem valósult meg. További okként jelölhető meg a gazdálkodó szervek magas anyagi követelése, ellenállása. b) A növény- és állattani szempontból legértékesebb területeken sem sikerült a szükséges fenntartási munkákat maradéktalanul végrehajtani. (Pl. a gyepek kaszálását, a nád és a vízinövényzet vágását, ritkítását, mocsaraik, tavak vizének pótlását.) Az elmaradás oka az anyagi eszközök hiányán túl abban is keresendő, hogy nem volt saját, szakértelemmel rendelkező végrehajtó szervezet. További ok az ismeretek elégtelen volta, a megkutatottság hiánya (pl. a lápokra betelepülő fák, cserjék visszaszorítása, az úszólápok kezelése ügyében). c) Jogszabályi kötelezettség ellenére sem készülnek megfelelő ütemben a védett területek fenntartási és fejlesztési tervei. Az első terv 1985-ben készült el és jelenleg is csákó terület van készen. A lemaradás oka a feladat elvégzésére alkalmas intézeti háttér hiánya és a költségvetés szűkös volta. d) A védett területek kezelése és a természeti értékek állapota terén mutatkozó hiányosságok a területeken gazdálkodók egyoldalúan nyereségorientált gazdái kodásában, az ökológiai szemlélet hiányában, a sok helyütt meglévő érdektelenségben és nemtörődömségben kereshetők. e) Az egyes térségeikben jelentkező kedvezőtlen hatások helyenként rontják a védett területek állapotát (pl. erdőpusztulás). IV. FELADATOK, CÉLKITŰZÉSEK 1. A területi védelemmel összefüggésben Védett területeinknek mintegy 55%-a erdőterület. A védetté nyilvánított erdőkben számos ritka, vagy más szempontból értékes növény- és állatfaj él. Különösen jelentősek 2
