Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 7. szám

A fejlett természetvédelemmel rendelkező nyugati országok és a nemzetközi természetvédelmi szervezetek — különösen 1975-től, amikor a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN), majd később egyéb nemzetközi szervezetek tagjai lettünk, illetve a nemzetközi természetvédelmi egyezmények­hez csatlakoztunk* — a természetvédelmi tevékenységünket nagyra értékelik. Különösen elismerik korszerű jogszabá­lyainkat, a nemzeti parkok kialakításában elért eredményein­ket, a barlang- és a madárvédelmet, egyes földtani értékek védelmiét, bemutatását és azt a tevékenységet, amit a nem­zetközi szervezetekben folytatunk. Több nemzetközi szervezetben a szocialista országok közül csak mi veszünk részt cselekvőén a munkában. Ennek ered­ményeképpen ezek a szervezetek szívesen rendeznek kong­resszusokat, közgyűléseket, tanulmányútokat és egyéb talál­kozókat Magyarországon (ICBP 1987. Visegrád, IWRB 1981. Debrecen, FNNP 1978. Debrecen). Neim ritka az sem, hogy a többi szocialista ország felé közvetítőnek kérnek fel bennünket, pl. Nemzetközi Madár­­védelmi Tanács. A környezetvédelem igen költséges szakterületeivel ellen­tétben a természetvédelem terén a fejlett nyugati országok szintjén vagyunk, esetenként azokat is megelőzzük. E területen végzett tevékenységünket egyes országokban (pl. Ausztriá­ban, Svédországban, Finnországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában és NSZK-bam) jobban elismerik, mint itthon. A szocialista országok közül kezdeményezéseink ellenére csak Észtországgal, Horvátországgal, a Vajdasággal és Szlo­vákiával sikerült tartós, őszinte és kölcsönösen előnyös kap­csolatot kialakítani. III. A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLŐDÉSI IRÁNYA, JELENLEGI HELYZETE A természetvédelem elvei, a kutatók és szakemberek szem­lélete az elmúlt évtizedeik során jelentősen fejlődtek. Koráb­ban, a természetvédelem kezdeti időszakában, a fajok és ezek populációinak védelme volt előtérben. Ezt követte ké­sőbb az élőhelyek védelme. Az utóbbi években pedig egyre hangsúlyosabb az a felismerés, hogy hatékony természetvé­delem és fenntartás nem lehetséges az adott térség alap­vető ökológiai folyamatainak feltárása, megértése nélkül, vagyis tulajdonképpen az ökológiai folyamatok teljességét kell fenntartanunk. Ezt hirdeti a Nemzetközi Természetvédel­mi Unió és az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) ter­mészetvédelmi stratégiája is. Jelenleg természetvédelmi tevékenységünk az 1982-ben megjelent 4. sz. törvényerejű rendeletben megfogalmazottak alapján történik, amely várhatóan hosszabb távon korszerűen szolgálhatja a mai tudományos és társadalmi szinten igé­nyelt eredményes természetvédelmi törekvéseket. Célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésé­nek és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa. * Az alábbi egyezményekhez, szervezetekhez csatlakoztunk: ,,A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről" szóló Ramsari Egyezmény, „A vándorló vadon élő állatok védelméről” szóló Bonni Egyezmény, ,,A veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nem­zetközi kereskedelméről" szóló ún. Washingtoni Egyezmény, „A világ kulturális és természeti örökségének védelméről” szóló Párizsi Egyezmény, Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP), Világ Természetvédelmi Alap (WWF), Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége (FNNPE). Az UNESCO az „Ember és Bioszféra" (MAB) program ke­retében 5 bioszféra rezervátumot tart nyilván Magyaror­szágon. Az elmúlt két évtized fejlődésének jelentősebb állomásai: — a jelenleg védett 567 ezer ha, az ország területének kere­ken 6%-a (1. sz. melléklet); — terület nélkül védett 415 növényfaj és 619 állatfaj, közü­lük fokozott védelem alatt áll 31 növény-, illetve 46 állat­faj; — a fokozottan védett barlangok száma 108 (2. sz. mellék­let) ; — fokozatosan kiépült a területi végrehajtó szervezet; — a természetvédelem jelentős társadalmi bázissal rendel­kezik (Magyar Madártani Egyesület, Magyar Természet­­védők Szövetsége, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat stb.); — földtani természetvédelmi értékek védelmével és bemuta­tásával kapcsolatban jelentős beruházások (pl. Szemlő­­hegyi barlang, Ipolytarnóc), valamint vizes élőhely re­konstrukciók valósultak meg (pl. Jusztus-Feketerét, Kun­­kápolnási-moosát stb.); — megindult a veszélyeztetett és különösen értékes védett területek kezelésbe vétele; — foilyik a védett és védelemre érdemes területek feltáró kutatása; — kedvező a hazai természetvédelmi tevékenység nemzet­közi megítélése, fejlődők kapcsolataink, több nemzetközi egyezményhez csatlakoztunk. Ilyen védetté nyilvánítási ütemet végrehajtani természete­sen csak úgy lehetett, hogy egy sor nagyon sürgős és fontos teendő háttérbe szorult. Az ország területének mintegy 7%­­át kitevő rövidesen befejeződő védetté nyilvánítások után az ezredfordulóig (de valószínűleg annál jóval hosszabb ideig) a teremészetvédeJem első számú feladata ezek felszámolása lesz. A jóváhagyott, de meg nem valósított feladatok és annak okai: a) A védett területek (állami tulajdonba és) természetvé­delmi kezelésbe vétele a kívánatosnál lassabban halad. A VI. ötéves tervben 20 ezer ha kezelésbe vételét irányoztuk elő. Ezzel szemben a tervciklus alatt 41 millió Ft értékben 6567 ha terület került a természetvédelmi szervek birtokába. Előirányzatunk elsősorban szűkös anyagi lehetőségeink miatt nem valósult meg. További okként jelölhető meg a gazdál­kodó szervek magas anyagi követelése, ellenállása. b) A növény- és állattani szempontból legértékesebb te­rületeken sem sikerült a szükséges fenntartási munkákat ma­radéktalanul végrehajtani. (Pl. a gyepek kaszálását, a nád és a vízinövényzet vágását, ritkítását, mocsaraik, tavak vizé­nek pótlását.) Az elmaradás oka az anyagi eszközök hiányán túl abban is keresendő, hogy nem volt saját, szakértelemmel rendelkező végrehajtó szervezet. További ok az ismeretek elégtelen volta, a megkutatottság hiánya (pl. a lápokra be­települő fák, cserjék visszaszorítása, az úszólápok kezelése ügyében). c) Jogszabályi kötelezettség ellenére sem készülnek meg­felelő ütemben a védett területek fenntartási és fejlesztési tervei. Az első terv 1985-ben készült el és jelenleg is csákó terület van készen. A lemaradás oka a feladat elvégzésére alkalmas intézeti háttér hiánya és a költségvetés szűkös volta. d) A védett területek kezelése és a természeti értékek ál­lapota terén mutatkozó hiányosságok a területeken gazdál­kodók egyoldalúan nyereségorientált gazdái kodásában, az ökológiai szemlélet hiányában, a sok helyütt meglévő ér­dektelenségben és nemtörődömségben kereshetők. e) Az egyes térségeikben jelentkező kedvezőtlen hatások helyenként rontják a védett területek állapotát (pl. erdőpusz­tulás). IV. FELADATOK, CÉLKITŰZÉSEK 1. A területi védelemmel összefüggésben Védett területeinknek mintegy 55%-a erdőterület. A vé­detté nyilvánított erdőkben számos ritka, vagy más szem­pontból értékes növény- és állatfaj él. Különösen jelentősek 2

Next

/
Thumbnails
Contents