Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
Hírek EGYÜTTMŰKÖDÉS KÁRPÁTALJÁN Bolygónk lakóit füstköd, az egészségre ártalmas gázok „fojtogatják" és meglehetősen bizalmatlanul fogyasztják az ivóvizet, valamint a mezőgazdaság számos termékét is. Az évszázad végére az ökológiai katasztrófa már reális fenyegetés lesz az emberiség számára. A modern civilizáció fennmaradása tehát már nemcsak a nukleáris katasztrófa elhárításálhoz kötődik, hanem környezetünk állapotának gyökeres megjavításához is. E fel adattal egy ország természetesen egymagában nem birkózhat meg. A környezetvédelem problémája a Szovjetunióban nemrég lezajlott választási kampány során is élesen merült fel. Borisz Olejnyik ukrán író például azt javasolta, hogy törvényes úton vonják felelősségre azokat a tisztségviselőket és vezetőket, akik a valóságnak nem megfelelő információt adnak a környezet állapotáról — beleértve a radioaktív sugárzásra vonatkozó adatokat is —, valamint nem világítják meg kellőképpen a környezeti hatások egészségügyi vonatkozásait. A népi küldöttként állást foglaló író szenvedélyesen hívta fel a figyelmet arra, hogy a környezet számára talán a legnagyobb veszélyt a különböző központi főhatóságok tevékenysége képezi. Jelentős ugyanis e főhatóságok szerepe abban, hogy több, mint száz szovjet városban a levegő jóval több szennyező anyagot tartalmaz a megengedettnél. A Kárpátaljai Terület Népi Küldöttjeinek Tanácsa nemrég, Ungváron megtartott ülését a környezetvédelemnek szentelte. Noha, Kárpátalját környezetvédelmi szempontból viszonylag kedvező helyzetben lévő körzetnek ismerik, itt is vannak problémák. Mindenekelőtt a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek és a műtrágya hatását kell kiemelni. A Kárpátalja — és ezen belül Ungvár — ugyanis Európa egyfajta földrajzi központjának tekinthető, hiszen Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehszlovákia határai is itt futnak össze és nincs olyan messze innen Ausztria, az NSZK és Jugoszlávia sem, nem beszélve néhány más, szintén fejlett iparú országról. Okvetlenül számításba kell venni azt is, hogy az errefelé uralkodó széljárás álta'l hozott sokféle légköri szennyeződés csapadék formájában éppen a Kárpátalján jut vissza újra a földre. Ismét érvényesül ezzel az alapigazság, amely szerint az államhatárok nem esnek egybe az ökológiai határokkal. Az érintett országcsoportoknak ezért közösen, tudományosan megalapozott cselekvési programot kell kidolgozni. Az ungvári ülésen sok vita folyt a közlekedési eszközök okozta légszenynyezés problémáiról, amelyek a Kárpátalján — mindenekelőtt Ungváron ugyanis — az országos átlagértékektől erősen eltérően — a légszennyeződés — különösen erősen jelentkeznek. Itt mintegy 90 százaléka a közlekedésnek tulajdonítható. Az egyik lehetséges megoldás a várost elkerülő új út építésének befejezése, valamint az állami és a magán gépkocsik földgázüzemre való átállítása. A küldöttek túlnyomó többsége ellenezte azt, hogy Kárpátalján 'vállalatok, illetve atomerőművek mérgező, vagy radioaktív hulladékainak tárolására szolgáló objektumot építsenek. Erre ugyanis egyáltalán nincs szükség, hiszen Kárpátalján nincs, és nem is lesz atomerőmű. Tekintettel arra, hogy e területet olyan folyók szelik át, mint a Tisza, az Uzs, a Latorica, a Kárpátalján a föld és a vizek védelme is igen fontos. Az erre vonatkozóan az érintett KGST-tagországokkal aláírt egyezmény már elavult kereteket ad az együttműködésnek. Hiszen elsősorban csak a levegő és a vizek minőségének elemzésére irányuló intézkedéseket irányzott elő. Kárpátalja gazdasági fejlesztése koncepcióját már a szükséges természetvédelmi intézkedések figyelembevételével dolgozták ki. Nagy ipartelepeket a jövőben sem szándékoznak építeni itt. További iparosítás helyett inkább az erdők, a hegyek és a gyógyvizek képviselte természeti potenciáira alapozva próbálják a körzet gazdaságát fejleszteni. Az itt feltörő több, mint 360 gyógyforrás között gyakorlatilag mindegyik európai forrás vizére akad megfelelő. PUSZTULÓ KORALLOK A korai lók az utóbbi években a Csendes-óceán keleti részén 18 méteres mélységig 70—75 százalékukban elpusztultak. Nem élték túl azt, hogy a belsejüket benépesítő egysejtű algák elpusztultak. Óriási károk keletkeztek a japán Ryukyu-szigetek körül, Indonéziában a Dzsakantai-öbölben, a Perzsa- vagy Arab-öböl szaúd-arábiai partján és a Galapagos-szigetek környékén. A kutatók azt gyanítják: e pusztulást az okozta, hogy a tengeráramlatok áthelyeződtek, s emiatt azután a víz hőmérséklete 2 fokkal megemelkedett. A Panamát körülvevő tengerben a kora'llok pusztulása a belterjesen megművelt földeket határoló vizekben következett be. Ezért valószínű, hogy ott azt a földről a tengerbe kerülő mérgező növényvédő szerek okozták. ESÖKELTÖ A felhőfizika rohamos fejlődésének köszönhetően az emberiség ma már reális terveket szőhet a mesterséges esőkeltésre, s védekezhet a jégverés ellen. A természetben igen gyakoriak az olyan túlhűlt vízcseppekből összetevődő felhők, amelyek maguktól nem képesek csapadékot adni. De ha valamilyen módon elősegítjük, hogy a túlhűlt vízcseppecskék megfagyjanak, a felhőben hirtelen megindul a csapadékképződés. Ezt az úgynevezett nukleáló anyagoknak a felhőbe való feljuttatásával, és az ottani szétszórásával érhetjük el. Ha egy kialakulóban lévő zivatarfelhőbe idejében juttatunk nukleáló anyagot, a pusztító nagy jégszemek helyett csak apró — „puha" — jégszemek esnek ki a felhőből, s mire elérik a földfelszínt, jószerivel el is olvadnak. A leggyorsabban ható nukleáló anyag az ezüst- és az óloimjodid. Egyik-másik ásványvizünkben meglepően sok értékes anyag, köztük jód is található. Ezekből talán fedezhetnénk is jódszükségletünket. Mert pillanatnyilag még behozatalból fedezzük az ország szükségleteit. VESZÉLYBEN A RAJNA ÉS A RUHR A Rajna és a Ruhr menti erdők talajának vizsgálatakor megállapították, hogy e talajokat annyi szennyező anyag éri a levegőből, amennyi már a forrás- és az ivóvíz minőségét is veszélyezteti. A legtöbb talajt a vártnál jóval mélyebbre nyúlóan, a gyökereken túl, a szivárgó vízig találták savanyúnak. Tehát az a veszély fenyeget, hogy azok a savak és egyéb káros anyagok, amelyeket mindeddig az erdőtalajok felfogtak és tároltak, a szivárgó vízen keresztül e'lőbb-utább bekerülnek a talajvízbe is. Hogy ez mikor következik be, azt még felbecsülni sem lehet. Ez a helyzet azért is aggasztó nagyon, mert a vízgyűjtő területek 80 százalékát erdők borítják. CSERNOBIL FIGYELMEZTETÉSE A Szovjetunióban nyilvános pályázatot hirdettek olyan emlékműre, mely a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa áldozatainak állít emléket. A pályázatot két fiatal moszkvai művész, Andrej Kovalcsuk szobrász és Viktor Korszi építész nyerte. A szoborterv mondanivalóját egy szimbolikus emberalak fejezi ki, mely testével védi a földi életet. A csernobili tragédiát a művészek egy nukleáris katasztrófára történő figyelmeztetésnek tekintik. Az emlékművet Moszkvában, a Mityini temetőben állítják fel. 28
