Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
— Napjainkban Ön, mint a VITUKI Hidraulikai Intézetének igazgatója, hogyan látja a kutatás helyzetét és a kibontakozás lehetőségeit? — A kutatás számára a gazdasági helyzet alapvetően kedvezőtlen. Mégha a kormány valóra is váltja az MTA reményeit és a kutatásra fordítható kereteket növelt, akkor is nehézséget jelent pl. az infláció és a tőkehiány. A nehéz helyzet ellenére, vagy éppen ezért a következő teendőket látom indokoltnak. Bizonyos mértékű alapkutatást a magyar vízgazdálkodás nem nélkülözhet, a kiváfasztott témakörökben hosszabb távra kellene anyagi fedezetet biztosítani. A kiválasztásnál figyelembe kellene venni a nemzetközi irányzatokat és egyes nemzetközi projekteket, amelyekben való közreműködésünk a hozzájárulást sokszorosan meghaladó előnyökhöz juttat. Az alapvető vízgazdálkodási célok megvalósítása érdekében szükséges alkalmazott kutatásokat megfelelő erőforrásokkal kell megtámogatni, hogy ezek az eredmények kellő időben rendelkezésre álljanak. Az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges korszerű technikákat — alapvető állami támogatás és az érdekeltek anyagi fedezetvállalása mellett — ki kell fejleszteni, igénybe véve a nyílt piaci lehetőségek mellett bevált külföldi megoldásokat is. A feladatok kiválasztásában az érdekeltek hozzáértő körét kell igénybe venni, amely egyaránt képviseli a kutatók, a felhasználók és az irányítók körét. Figyelembe véve a népgazdasági tervezés bizonytalanságait, a rendelkezésre álló keretek helyes felhasználása, a kutatások körének meghatározása az eddigieknél is nagyobb előrelátást igényel. A tudománypolitika alakításában nagyobb szerepet kellene biztosítani az MTA illetékes bizottságának és albizottságának. Ezek helyzetkép-elemzéseik révén képesek feltárni azokat a területeket, amelyeken hazai kutatás szükséges és eredménnyel kecsegtet. — Konkrétabban mire gondol? — A magam részéről különös fontosságot tulajdonítok azoknak a témaköröknek, amelyek a vízgazdálkodás és a környezet kölcsönhatásait vizsgálják (és előrejelzésekre, illetve művek üzemeltetésére adnak lehetőséget). Környezetbarát vízgazdálkodás megvalósítását teszik lehetővé (tervezést, építést, üzemeltetést, fenntartást). Környezetben bekövetkezett változások (pl. éghajlatváltozás) vízgazdálkodási hatásait próbálják előrejelezni, vagy ezek káros következményeit megszüntetni, illetve csökkenteni (pl. széndioxid miatti éghajlatváltozás). A kutatások jellege tehát sokkal interdiszciplinárisabb, mint a múltban volt, ezért a kooperáció más tudományágakkal sokkal fontosabb lesz, mint a múltban volt. Ezért a nemzetközi projektekben való tényleges közreműködés sokkalta fontosabb még a helyi (regionális) érdekeltségű témák körén túl is. — Hol jelentkeznek elsősorban regionális kutatási együttműködési igények? — A regionális együttműködésekből eredő kötelezettségek mind a Duna, Tisza és Dráva vízgyűjtőterületén, illetve árterein feltehetően növekednek. Tudomásul kell vennünk, hogy az együttműködések hatékonyságának növelése, illetve hatékony együttműködések kezdeményezése hazánk helyzetéből eredően elsőrendű érdekünk. Ezek az együttműködések azonban pénzigényesek, és nem szűkíthetők le a korábbi szakturizmusra és értekezletcentrikusságra. A korábban hangoztatott elvet, hogy „az együttműködési témákat a hazai kutatási háttér rendelkezésre állása esetén kelj elfogadni", úgy kell változtatni, hogy „a hazai kutatási háttérnek rendelkezésre keli állnia a hazai vízgazdálkodás szempontjából fontos együttműködésekhez". Régóta valljuk, hogy a vizek nem ismernek határokat, de a tudományos együttműködésekben ennek szinte kizárólag formálisan szereztünk érvényt. Nem azért kell együttműködni, mert információcserére van szükség, ennél sokkal nagyobb az igény. A nemzetközi vízgyűjtő területeken és vízfolyásokon a kutatómunkát közösen kell végezni. És ez az eddigieknél sokkal több! A magyar vízgazdálkodási tudománypolitika az elmúlt években egyértelműen elhalványult. Helyre tevése, a megfelelő iránymutatás a kutatók közreműködését nem nélkülözheti, ezért készen kell álljunk, hogy feladataink meghatározásához rendelkezésre állhassunk elképzeléseikkel. — Köszönöm a beszélgetést! Déri József Megkezdte működését a KOSZI A ma embere — felismerve a környezet állapotával kapcsolatos kérdések komolyságát — egyre intenzívebben foglalkozik, itt. érzékenyebben érdeklődik a köznapi életét is érintő környezetvédelmi problémák iránt. Ezért fontos a meglevő, tudományosan megalapozott, objektív információk közreadása, ill. korrekt tájékoztatás arról, ha ilyen információk még nem állnak rendelkezésre. Ez talán az egyetlen módja annak, hogy a legtöbbször jószándékúan, de kellő szakmai felkészültség hiányában kinyilvánított „féligazságok" ne terjedjenek el. Az 1989. május 1-jével megalakult Környezetgazdálkodási Intézet a tájékoztatás keretébeni párbeszéd, a folyamatos információcsere biztosításához 1989. augusztus 1-én létrehozta a Környezetvédelmi Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálatot (KÖSZI), amely megfelelő szakmai hátteret és eszközrendszert tud maga mögött. Ezalatt értendő az Intézet keretében működő Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár, Oktatási Központ, Filmstúdió, a folyamatosan ill. megbízások keretében foglalkoztatott belső és külső szakértőgárda, ill. a szükséges eszköztár (számítógépek a meglevő, ill. kialakítás alatt álló adatbázisokkal stb.). A KOSZI működtetésével segíteni kívánjuk a már meglevő környezetvédelmi problémák megoldását, kezelését, valamint a környezet károsodásának megelőzését. Ez konkrétan a következőket jelenti: — a lakosság eligazítását eljárási ügyekben, a köznapi élettel összefüggő, valamint a közvéleményt foglalkoztató, nagyobb horderejű környezetvédelmi kérdésekben, — szakmai tanácsadást, szakvéleményezést a környezeti állapotot befolyásoló termelő tevékenységet végző vagy végezni szándékozó jogi személyek környezetvédelmi problémáinak megoldásához (pl. vizsgálatok végzésének megszervezése, technológiák, berendezések közvetítése stb,). — kapcsolattartást, ill. -kiépítést a környezet védelmével foglalkozó más szervezetekkel, klubokkal, alternativ mozgalmaikkal annak érdekében, hogy a különböző forrásokból történő — adott kérdésekre vonatkozó — tájékoztatás révén a szakmailag objektív, környezetpolitikai szempontból független, a tudomány állásának megfelelő, azonos állásfoglalás, vélemény jusson el a közvélemény felé, — információcsere megvalósítását a társadalom, itt. a környezet védelmével hivatásszerűen foglalkozók között. Ebből eredően a KVM és más minisztériumok, ill. ezáltal a kormány és a Parlament is közvetlenül értesülhet a társadalmat foglalkoztató, — jó esetben — preventív intézkedést igénylő kérdésekről, de kellő időben adható tájékoztatás a kormány, a minisztériumok által tenvezett elképzeléseikről is, — a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztését a környezetvédelmi tudatformálás érdekében, a meglevő, különböző intézményekben (pl. KGI, KÖJÁL, OKI stb.) kidolgozott kutatások, vizsgálatok eredményeinek közreadásával (pl. különböző, rendszeresen megjelenő és eseti kiadványok megküldése; előadások, kerékasztal megbeszélések megszervezése stb.). A KÖSZI az err a célra berendezett irodahelyiségben, a Budapest XIII., Kresz G. u. 44. alatt működik, ahol 24 órás telefonszolgálat (telefonszám: 497—135, üzenetrögzítővel), közvetlen telexkapcsolat (száma: 226727), számítógép, itt. a szükséges (állandóan jelenlevő, ill. mobilizálható) szakmai személyi feltételek rendelkezésre állnak. A személyesen, telefonon, telex útján vagy 'levélben érkezett, tehát közvetlen információkérésre a válasz — eligazítás jellegű kérdés esetén — azonnal, vagy — mélyebb, szakmai kérdés esetén — határidőre igény szerinti formában adható meg. Keressen bennünket! Dr. Halasi György—Tokár Tiborné dr. 24
