Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
Vízkészletvédelem, vízminőség-védelem, környezetvédelem Változó világunkban sem feledkezhetünk meg létünk, fejlődésünk egyik fő eleméről, о változatlanul alapot jelentő vízről. A vele való tevékenységet gyakran éri kritika, s napjainkban új kifejezések, mint például: tiltakozás, követelés is összefüggésbe kerülnek a vízgazdálkodással. Éppen ezért szükségesnek érezzük, hogy áttekintsük: mennyi és milyen vizünk van, s ezzel a készlettel hogyan gazdálkodunk. A Föld vízkészletét — hosszabb időszakra és nagy térségre vonatkoztatva — a csapadék és a párolgás egyensúlya jellemzi. A kereken 128 millió km2 kiterjedésű szárazföldekre évente átlagosan 724 mm csapadék hullik. Ebből 33,5% lefolyik, 66,5% pedig elpárolog. (1. sz. táblázat). Más a helyzet a nagyobb tengerek vízháztartásában. A 360 millió km2-nyí tengerfelületre 1030 mm csapadék hullik éves átlagban. A párolgás értéke — szinte hihetetlen — 1130 mm, vagyis több mint a lehullott csapadék. A különbözetet a szárazföldekről lefolyó víz, illetve a tengeráramlások révén mozgó víztömeg fedezi. (2. sz. táblázat) Az adatok azt igazolják, hogy a Föld teljes, 1,3 milliárd köbkilométert meghaladó vízkészletéből csak csekély hányad — mindössze fél millió köbméter víz — vesz részt a természeti körforgásban. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vízkészlet nagyobb része sós és csak kisebb hányad az édesvíz. Ennek megfelelően a dinamikus, a rendszeresen megújuló készletben is az édesvíz kisebb mennyiségű. A 38 millió km3-rel jellemezhető édesvízkészlet háromnegyedét gleccserek és jégmezők alkotják. A víz természeti körforgását a Napból a Föld felszínére jutó sugárzási energia tartja fenn. Amennyiben ebben az egyensúlyi rendszerben változás következne be, akkor — leegyszerűsítve a fogalmakat — a sugárzási energia csökkenésével (kihűlés) kisebb lenne a párolgás, (ezzel együtt a növényeken át történő transpiráció is) és a csapadék mennyisége is. Ha a sugárzási energia nő (üvegház hatás), emelkedik a párolgás mértéke, s a fagyhatár is feltolódik. Ezzel egyidejűleg a klimatikus kapcsolatok is (talajnedvesség, páraéhség, készlet-pótlódás, termőképesség, stb.) módosulnak. Szólni kell a Föld légkörét védő ózonpajzsról is, amelyet különösen a hűtőgépiparban használatos és hajtógázként szórópalackban alkalmazott freon (CFC k'lónfluorkarbon) veszélyeztet. Egyes tudósok szerint a levegőbe kerülő klórvegyületek — különösen a szén-tetnaklorid és a tri klóré tán — az ózont gyorsabban oldja, mint a lassan bomló CFC-k. A kérdés környezetvédelmi jelentőségét mutatja az a körülmény, hogy Bush elnök rövid magyarországi látogatása során is felmerült ez a téma. A CFC-termékek helyettesítésére alkalmazott különféle hidrofluorokarbonok és karbonátok (HFC, HCFC) viszont növelik a globális üvegházhatást, s a széndioxid-kibocsátás révén hozzájárulnak az éghajlati melegedéshez. A „hetek" csúcstalálkozóján Párizsban 1989. júl. 15.) a környezetvédelem kérdései között a savas esők hatása is téma volt. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat kezelésében lévő meteorológiai állomás hálózatban a közvetlen meteorológiai célú méréseken kívül környezetvédelmi (levegő-, illetve csapadékminőségre irányuló) méréseket is végeznek, 10 helyen külön is vizsgálják a csapadék kémiai összetételét. Az adatok szerint az ország levegője más európai országokhoz képest a korom, SO2, NO, és por jellemzők alapján közepesen szennyezett. Országos léptékben legnagyobb probléma a kénszennyeződés. Az egy főre jutó évi kénkibocsátás alapján együtt az NDK- val és Csehszlovákiával, a legnagyobb szennyezők közé tartozunk. Az országos kénülepedés a kibocsátásnak csak kb. 40%-a, ami azt jelenti, hogy a levegőben jelentős kénmennyiséget exportálunk. Nitrogén-oxidok esetén az országos 1. táblázat Világrészek Terület ezer km2 Csapad ék Lefolyás Párolgás évi átlagban, mm Európa 9 671 600 240 360 Ázsia 42 275 610 220 390 Észak-Amerika 20 443 670 270 400 Dél-Amerika 17 976 1 350 490 860 Afrika 29 813 670 160 510 Ausztrália 7 965 470 60 410 Együttesen 128 143 724 243 481 Magyarország 93 620 70 550 2. táblázat Hozzá-A tenger-Megnevezés Kiterjedés millió km2 Csapadék Párolgás folrás a szárazföldekről áramlások révén átjutott víz évi átlagban, mm Csendes-óceán 165 1210 1140 60 —130 Atlanti-óceán 82 780 1040 200 60 Indiai-óceán 73 1010 1380 70 300 Észak'i-Jeges-tenger 14 240 240 230 —130 Együttesen: 361 1030 1130 100 0 A NÉPGAZDASÁG FRISSVÍZ-FELHASZNALASA 3. táblázat (millió m3) Év A vízgazdálkodás által értékesített Felhasználók saját víztermelése Népgazdaság összesen ivóvíz ipari víz mezőgazdasági víz összesen 1975 614,0 68,0 693,1 1375,1 2 368,8 3743,9 1980 792,7 64,0 530,0 1 386,7 3 198,3 4 585,0 1981 854,3 73,2 839,2 1 766,7 3 793,0 5 559,7 1982 895,3 70,9 803,0 1 769,2 3 881,4 5 650,6 1983 932,3 68,8 797,9 1 799,0 4 360,6 6 159,6 1984 936,2 69,6 546,9 1 552,7 4 368,8 5 921,5 1985 833,2 71,8 404,2 1 309,2 4 396,8 5 706,0 1986 861,8 68,0 707,3 1 637,1 6 274,0 7 911,1 1987 886,2 72,7 648,0 1 606,9 6 020,2 7 627,1 1988 899,5 87,2 517,2 1 503,9 5 903,4 7 407,3 16
