Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
népszerűségnek örvend. Népszerűségét tovább javítaná, ha a tározó területén egy ivadéknevelő (előnevelő) is épülhetne, amit az is indokol, hogy a tározó iszapos medre és a vízszintingcdozás nem ‘kedvező a halszaporodás szempontjából. Az ivadék nevel övei az eredeti terv is számolt, mert mint idézem: „Ebben az időszakban (1984—89) kell majd gondoskodni a hullámtéri tározó halasításával kapcsolatos beruházások (ivadéknevelő tavaik, keltetőtelepek stb.) építésének végrehajtásáról is. Ehhez legalább 200 millió Ft-ra lesz szükség." Területigényét — mintegy 150 ha-t — kedvező feltétellel lehetne biztosítani az ezer hektárnyi cserjés, bozótos területből. — Átgondolásra érdemes a tározó téli vízszinttartása. A tó élővilágának (a halállományt is beleértve) is előnyösebb az állandó vízszinttartás. Valamennyi szempont figyelembevételével javaslom átgondolásra a kedvező és kedvezőtlen hatások elemzésével döntésre. — A Balaton és Velencei-tó fenntartási és üzemelési tapasztalatai arról győznek meg, hogy a nagy tavak fenntartási eszközeiben elengedhetetlen egy folyamatosan működő úszókotró kapacitás. Szükséges áttekinteni, hogy ez mekkora, milyen típusú és összetételű legyen. Beszerzéséről és üzemelési feltételeiről a 10 éves program alapján lehet dönteni. A feladatok közül ez a kiemeltek közé tartozik. — A szigetek kontúrjának kialakítása után a duzzasztást szint 20—25 cmrel megemelhető, ha annak nincs külön beruházási költségvonzata. Ez 20—25 millió m3 hasznos tározói térfogattöbbletet jelentene. Több deciméteres, netán méteres vízszintemeléstől óva intek, mert a mai szárazulatok, (amely a tározóban területének 30%-a, a bögében 10 km2) mind sekély vízborítású területekké válnának, amelynek kedvezőtlen környezeti és vízminőségi hatása sem a tározó, sem a böge mentén nem kívánatos. A jelenleginél 1,9 m-rel magasabb tartós vízszi.nttartás miatti hullámverés elleni védelem rendkívül költséges, árvizes tapasztalataim alapján ez veszélyes lehet. (E vízszintemelésnek előfeltétele a Csongrádi Vízlépcső is.) — A duzzasztást szint megállapítása után elengedhetetlen a duzzasztott vízszint által érintett böge rendezése, mert ott környezeti szempontból elfogadhatatlan állapot van. — Mérlegelésre javaslom, hogy az Erzsébet-ligeti területet (önfinanszírozással) hogyan lehetne hasznosítani üdülőterület vagy más közösségi igények céljára. Logikáját az adja, hogy ha alkalmassá tehető külföldi cég számára cserkész tábor céljára, miért ne lehetne alkalmassá tenni a hazai lakosság ilyen jellegű igényeinek kielégítésére. Ekkora, a vízlépcsőhöz, közúthoz, vasúthoz közeli terület és vízparti fürdőzési lehetőség nem sok kínálkozik e kis hazában. — Megoldásra javaslom az abádszalóki Holt-Tisza rendezését, mert másfél évtized múltán nem tartható fenn, Csendélet a tavon hogy a kiemelt üdülőhelyek egyikén ilyen állapot tartósan fennmaradjon. — Mérlegelésre javaslom, hogy a vízgazdálkodási érdekből kitermelendő kotrási anyagot kiszáradás után hogyan lehetne felhasználni a mezőgazdasági üzemek és kiskertek talajjavítására. Ugyanis a kitermelt iszapon a növényzet rendkívül buja, amely jó termőtalajra utaló! — Megvizsgálásra javaslom, hogy az Eger- és Laskó-patakon érkező vizek tisztítására a tározón kívül (annak közelében) természetes terepadottságok kihasználásával hogyan lehetne létesíteni minimális üzemköltséget igénylő biológiai előtisztítást. — A KI В alakuló ülés elnöki beszámolója említi, hogy „Jó lehetőségek nyílnak a térségben a termálvizek feltárására, termálfürdők létesítésére". Miután Kiskörén adott az üzemelő hévízkút, fejlesztését javaslom mérlegelésre. Ha lehet, a fejlesztési programba ez is kerüljön be. — Közlekedésbiztonsági szempontból veszélyesnek vélem a 33. sz. műútról a szigetre való gépkocsibehajtás közúti megoldását. KÖLTSÉGEK FEDEZETE Részletes elemzés nélkül is megállapítható, hogy a felhalmozódott problémák és a felvetett javaslatok költségkihatása sok millió Ft-os. Az viszont szilárd meggyőződésem, hogy lényegesen kevesebb, mint az eredetileg tervezett szerinti befejezés, amely több milliárdos. Jogos a kérdés, honnan lesz rá fedezet? Bárhonnan lesz, a kisebb költség könnyebben előteremthető. Az elvi megoldások elfogadása (módosítása) után a várható költség kimunkálható. A továbblépés szempontjából fontos a KVM-nek az az elvi döntése, hogy felkarolja-e a javaslatot, felvállalja-e a további kezdeményezést, szervezést. Ha igen, akkor az ezredfordulóig szóló olyaan egyszerűsített és gyakorlatias programot javaslok, amely évről-11