Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
Oldott oxigén koncentráció méréseinket a labirint medence egyes szekcióinak végén, melyek eredménye: No Oldott O2 OC fajlagos légzés li ntenzitás Ofl7C-fok adott szakasz légzésintenzitás (sebesség) g/m3 g Ог/lm 3h кдОг/h 1. 0 54,2 16,4 2. 0 45,3 13,7 3. 0 40,3 12,2 4. 3,86 90,1 27,5 5. 4,34 44,3 13,4 6. 5,78 35,6 8,5 7. 8,14 21,5 6,5 8. 8,14 21,2 6,4 Uü. elfolyó 4,34 össz: Óra c-fok 104,6 A 30 napos üzempróba ideje alatt az előülepített szennyvizek átlagos BOI5 értéke 110 mg/l, míg a helyszíni mérések meglévő adatai alapján az utóülepített szennyvíz BOI5 értéke 20 mg'l a TEXAIR rendszer beépítését megelőző 30 mg/l-rel szemben. A TEXAIR levegőztető rendszer levegőkibocsátása egyenletes, a buborék mérete szemre igen apró. A rendszer műszaki állapota kifogástalan. Mélylevegőztető berendezéseknek ugyanúgy, mint más levegőztető típusoknak, egyik legjellemzőbb technológiai paramétere a bővített anyagátadási tényező, mely jelen esetben függ a légbevitel mennyiségi jellemzőitől, vagyis a befúvott levegő mennyiségétől, és a buborékképzés minőségétől. A levegőztető medencében tapasztalható egyensúlyi oldott Ог koncentráció állandó értéke esetén a bővített anyagátadási tényezőt (KLa) Eckenfelder után, a következők szerint tudjuk meghatározni. Гг Kla =--------c— a ahol К La — (l/h) rr — fajlagos O2 beoldási intenzitás (oxidáció sebessége) (g/m3h) Cs — oldott O2 telítési konc. (g/m3) Ce—egyensúlyi oldott O2 konc. (g/m3) Az 1988. VI. 28-án (I.) és az 1988. X. 11-én (II.) mért értékek a TEXAIR rendszerrel felszerelt 2 db medencében a következők : II. 22,5 18 °C) 9,64 (T = 17 °C) 8,14 20,7-------------------= 5,5 h-1 9,44—5,66 22,5 KLaii =------------------=15,0 h-1 9,64—8,14 Levegőszállítás mérési lehetőség hiányában szemrevételezés alapján feltételezve az l-es és 11-es időpontban szállított levegőmennyiségek azonos voltát a KLa értékek különbözősége a minőségi jellemzők (középbuborékok helyett finombuborék) változásának tudható be. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon levegőmennyiséggel a TEXAIR levegőztető rendszer a korábban üzemelőhöz képest közel 3-szor annyi oxigént tud beoldani (KLan/KLar = 2,72), illetve a jelen oxigénigény kielégítésére a jelenleg befújt levegőmennyiségnek harmada elegendő lenne a levegőztető medencék megfelelő szintű oxigénellátásához. Az előzőek alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a későbbi méretezés és tervezés során ezekkel az adatokkal lehet számolni. A magyar és csehszlovák szennyvíztisztító telepeken végrehajtott üzemi méretű kísérletek tapasztalatai alapján ez évben sor kerül a magyar fél ajánlatára a Szovjetunióban lévő Andropov (Ribinszk) város szennyvíztisztító telepének TEXAIR levegőztető rendszerrel való felszerelésére is. A telep nagysága megegyezik az észaik-budapesti szennyvíztisztító telepével. 4. Gazdaságossági vizsgálatok A rendszerből kiragadva a légbefúvó elemeket a gazdaságossági vizsgálat elvégésekor több nehézséggel kell számolnunk. A. Beruházási költségek A légbefúvó elemeket gyártó ill. forgalmazó vállalatok légbefúvó elemeket önmagukban nem, hanem csak az elosztó csővezetékkel, szerelvényekkel és sok esetben a kompresszorokkal és a műszerautomatikával együtt szállítják. így önmagában a különféle légbefúvó elemek beruházási költségösszehasonlítására alig van mód, mivel az adott ajánlat többnyire osztatlan. Amire lehetőség nyílik az az, hogy az egyes gyártók által egyazon szennyvíztisztító telepre, ugyanazon műszaki feltételek mellett adott árajánlatait összehasonlítsuk. Ez a feladat a következő nehézségeket rejti magában: — a nyugati ajánlatok mögött sok esetben olyan kereskedelmi ügyletek húzódnak meg, amelyek egyáltalán nem forintosíthatók. A devizát tartalmazó ajánlatok forintosítása sem egyértelmű. — a különféle ajánlatokat alkalmassá kell tenni ugyanazon feladat ellátására. Osztatlan ajánlatokról lévén szó, az egyes ajánlatokat esetenként ki kell egészíteni bizonyos berendezésekkel, gépekkel. B. üzemeltetési költségek Az egyes légbefúvó elemek üzemköltségeinek összehasonlításakor vizsgálni kell: — az egyes elemek amortizációs költségét, — a fenntartási és karbantartási költségeket, — az elemek üzemeltetéséhez szükséges energiafelhasználást. A befúvó elemek energiafelhasználása az alábbi főbb tényezők függvénye: — a befúvó elem oxigénbevitelének hatásfokától (a befúvó elem oxigénhasznosításától) — a befúvó elem légellenállásától és az ellenállás időbeli változásától. A befúvó elem oxigénbeviteli hatásfoka függ: — a levegőztető elem adottságaitól, (pl. a buborék méretétől, az egyes elemeken átfújt légmennyiségtől), — helyi adottságoktól (pl.: vízmélység, medencekialakítás, medencehidraulika, befúvó elemek telepítése stb.). Fenti tényezők összehasonlítása a különféle elemeknél az alábbiak miatt nem lehetséges kellőképpen: — Az egyes ajánlatok, katalógusok az elemek amortizációjára, fenntartási és karbantartási költségeire adatokat nem tartalmaznak. — A befúvó elemek energiafelhasználásának számítása nem minden ajánlat alapján lehetséges. Az elvégzett számítások alapján mégis rögzíthetjük, hogy a TEXAIR rendszer: — amortizációja minimális, mivel a rendszer csak műanyag és műszál textilelemeket tartalmaz, — karbantartási költségei az FCSM hároméves kísérleti és háromévi üzemi tapasztalatai alapján az energiafelhasználásához képest elhanyagolhatók, — korszerű fúvókákkal 1 kWh energiával — a vízmélységtől és a levegőztető elemek telepítésétől függően — 2,5—3,0 kg02 juttatható a levegőztető medencébe, ami megfelel a világszínvonalnak, — a rendelkezésünkre álló üzemeltetési (beruházási) adatok alapján megállapítható, hogy a TEXAIR rendszer mind műszaki, mind gazdaságossági vonatkozásban versenyképes a devizából beszerezhető hasonló rendszerekkel. Kovács Károly (FCSM)— Nagy Zoltán (MÉLYÉPTERV)— Dr. Várnai Iván (FCSM) rr 20,7 Cs 9,44 (T = a 5,66 KLa,= 18
