Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
A távérzékeléssel vizsgálható jelenségeknél nem lehet teljes mértékben helyettesíteni az interpretátor szaktudását a számítógéppel. Egy intelligens számítógépi környezet azonban ilyen esetben is jelentősen megkönnyíti az interpretációt. Ezt szolgálják majd a tervezett rendszer vizuális kiértékelést segítő funkciói: távérzékelési alapanyagok, térképek megadott vetületre való transzformálása, videofelvételek térképi alapra való mozaikolása, tematikus kiértékelés végzése a képernyőn. A felhasználó ilymódon olyan eszközt kap, amivel az interpretálási munkáját lényegesen gyorsabban elvégezheti, az eredményekről tetszőleges statisztikákat készíthet, és nem utolsó sorban minden digitális formában áll rendelkezésre, tehát továbbadhatók azok más numerikus eljárások számára (pl. szennyeződésfelmérés eredményei egy transzport modellnek). A felvázolt rendszer megvalósítása érdekében jelenleg intenzív munka folyik. Első lépcsőben egy regionális feladatok megoldására alkalmas rendszer kialakítása a cél. A későbbiekben szeretnénk továbbfejleszteni egy országos rendszerré, ehhez azonban ki kell alakuljanak az ágazatközi információs rendszerek hazai szabványai is. A lokális rendszert a környezetvédelmi-vízügyi ágazatban is elterjedt IBM kompatibilis személyi számítógépeken fejlesztjük. A rendszer alapkiépítéséhez hozzátartozik egy képfeldolgozó kártya (image processor), ami lehetővé teszi a digitális távérzékelt felvételek megjelenítését képernyőn, valamint PÁL rendszerű videojel digitalizálását. Az eddig elkészült program alkalmas arra, hogy űrfelvételek tetszőleges sávjaiból színes színkompozit képet készítsen, és azt megjelenítse. A program egy másik szolgáltatása térképek digitalizálása videokamerán keresztül. A térképet tetszőleges részletekben lehet digitalizálni és a program segítségével a számítógépben összesszerkeszteni. Az így kapott eredmény természetesen csak egy digitális kép, és a térkép logikai tartalmának felismerése további feladat, de bizonyos alkalmazásokban már ez is jól használható (pl. háttértérképként). Az így létrehozott digitális térkép egyik alkalmazási lehetősége az elkészült program következő szolgáltatása. Lehetőség van légi videofelvételek képkockánként digitalizálására, és az így kapott képekből mozaik előállítására, ahol a területet ábrázoló digitális térkép a mozaik alapja. A program iilesztőpontok segítségével a megfelelően kiválasztott és digitalizált video képkockát erre transzformálja. így tetszőleges nagyságú terület mozaikképe készíthető el. A rendszer első gyakorlati alkalmazásaira ez évben kerül sor. Első feladatként vízzel borított területek térképezését végezzük el, de már a jelenlegi fejlesztési szinten is alkalmas egyéb területi kiértékelésekre (növényzet-állapot, művelési ág stb.). összefoglalás A cikkben bemutattuk a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézete Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztályának tevékenységét és (részben külföldi) tapasztalatait, valamint a fejlesztési elképzeléseket a távérzékelés vízgazdálkodási alkalmazása terén. Mindezt annak reményében tártuk a Tisztelt Olvasó elé, hogy — megismerve azokat — véleményével és tapasztalataival hozzájárulhasson az elért eredményeknek az ágazati gyakorlatba való minél hatékonyabb bevezetéséhez, hasznosításához és a további fejlesztés helyes irányainak kijelöléséhez. Fekete Balázs—Licskó Béla—Vekerdy Zoltán Ökológia a glasznoszty tükrében 1986 októberében leállították a Ladoga-tó nyugati partján fekvő Priozerszkben működő papírgyár termelését. A gyár bezárásának oka a Ladoga-tó hidrogeológiai rendszerének károsítása a papírtermelés során keletkező szennyvizekkel. A priozerszki papírgyár elöregedett gépeit leszerelték és most a gyár bútorgyártással és fafeldolgozással foglalkozik. A priozerszki eset fontos eseménye annak a kampánynak, amely a Ladoga-tó és körzetének megóvásáért folyik. A Ladoga Európa legnagyobb tava. Területe 18 ezer négyzetkilométer, víztérfogata több mint 900 köbkilométer, amelyet mintegy három és félezer folyó táplál. Olyan egységes természeti rendszerről van szó, amely egyértelműen elhatárolható a szomszédos hidrológiai rendszerektől. Közvetlenül befolyásolja a régió ökológiai helyzetét, hiszen a legfontosabb vízforrás. Elég ha csak arra utalunk, hogy a tóból kifolyó egyetlen folyó, a Néva látja el vízzel Leningrád és a Leningrádi-Terület több mint 6 milliós lakosságát. Egy újságíró megjegyzése szerint a Ladogatóban rejlik a nagyváros élete. Az északi erdőségek mohás területein, a jégkorszak által hátrahagyott homokos rétegeken az esőcseppek minden szenynyezéstől megtisztultak és csodálatos tisztaságú vízzel táplálták a tó és a beömlő folyók vizét. Régen mindössze 56 milligramm oldott ásványt tartalmazott a Ladoga-tó vize, fele annyit, mint a tisztaságáról híres Bajkál-tó. Húsz évvel ezelőtt a tó nyílt területéről vett vizet akár desztillált vízként is használhatták a gépkocsiakkumulátorokban. Ma már a Ladoga partján egyes falvakban ivóvizet is a szomszédból kell hozatni. Kőolajszármazékok, foszfor, nitrogén, peszticidek, fenolok — és még folytathatnánk a tó vizét szennyező anyagok felsorolását. Vízgyűjtőterületén papíripari gyárak, vas- és színesfémkohászati vállalatok, vegyi és orvosbiológiai üzemek, peszticideket és műtrágyákat alkalmazó mezőgazdasági földterületek találhatók. És íme az eredmény. Kiszámították például, hogy amíg a hatvanas évek közepén a tóba évi 2500 tonna foszfor került, addig a nyolcvanas évek közepén ez a mennyiség már elérte az évi 7000 tonnát. Ez a vegyi nyomás pusztító hatással volt a tóra, a víz minősége rohamosan és érezhetően romlott. A nyolcvanas évek közepén megállapítást nyert, hogy a tó egyes területei a túlzott foszfor és nitrogén tartalom következtében kezdenek „kivirágozni". A Ladoga-tó ökológiai helyzete kiéleződésének megvannak a maga okai. „A főhatósági érdekeket gyakran az össznépi érdekek fölé helyezik, ami katasztrofális következményekhez vezet” — mondta Jurij Izrael, a Szovjetunió Hidrometeorológiai Állami Bizottságának elnöke. A peresztrojka évei alatt felerősödött társadalmi vélemény energikusan reagált a „ladogai-krízisre”. Támogatást kaptak azok az orvosi és egészségügyi szolgálatok, amelyek felléptek a vállalatok és főhatóságok ökológiaellenes tevékenységével szemben. A tudósok és szakemberek kutatásai alapján rövid idő alatt bebizonyosodott, a tavat szennyező anyag túlnyomó részét a papíripari, biokémiai és színesfémkohászati vállalatok meghatározott körének hulladéka teszi ki. Meghatározták az agrokémiai tevékenység és a víziközlekedés okozta negatív természeti hatásokat is. A tudományos kutatások alapján kidolgozott és jelenleg már a megvalósulás stádiumába lépett Ladoga-mentési program több irányt tartalmaz. Ezek közül is a legfontosabb, hogy a vállalatoknál hatékony tisztítóberendezéseket és egyéb vízvédelmi rendszereket szereljenek fel. Továbbá át kell térni a zártrendszerű vagy minimális hulladékkal működő technológiákra. A Volhovi-Alumíniumgyárban például — amely korábban a legnagyobb foszforszennyező volt — a minimális hulladéké technológiára való áttéréssel jelentősen csökkentették a tóba jutó szenynyezést. Más esetekben kényszerítő eszközöket alkalmaztak, mint például Priozerszkben. Vagy a Ijoszkeli papíripari kombinátban, ahol a technológiai folyamatokat jelentősen megváltoztatták és beszüntettek egy sor ökológiai szempontból legkárosabb termelési folyamatot. A kirisi biokémiai gyár termelésének egy részét teljes korszerűsítésnek vetik alá. 12
