Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 4. szám

vei ezután kijelölhetők voltaik azok a jellemző helyek, amelyeken talajparamétereket lehetett meghatározni (fizikai féleség, az egyes szintek vastagsága, kövesség, növénylborítottság stb.). Néhány helyen helyszíni beszivárgásmérésre is sor került.

A pontszerű mérések másik csoportjába a részvízgyűjtőkről lefolyó, csúcsvízhozamok becslése tartozott. Ehhez a részvízgyűjtő vízfolyásának egy jellemző alsó pontján keresztszelvény meghatározásokra került sor. A legutóbbi esős évszakban lefolyt legnagyobb víz szintjére másodlagos jelekből (a környező növényzeten és egyéb kiálló tárgyakon fennakadt uszadékok, a Víz által kimosott partszakaszok stb.) lehetett következtetni. Táblázatok alapján meghatározásra került a Manning-féle érdesség! tényező, majd az így rendelkezésre álló adatok lehetővé tették a csúcsvízhozam becslését a Manning-féle képlettel. A csúcsvízhozam-értékék segítségével jellemezni lehet az egyes térképezési egységek lefolyás! viszonyait.

Az eróziós viszonyok feltárására helyszíni mérések és megfigyelések, valamint az egyes térképezési egységek lefolyási viszonyainak elemzése szolgál. Helyszíni mérésekkel és megfigyelésekkel meg lehet határozni az eróziós nyomokból a különböző helyeken a lejátszódó eróziós folyamatokat, valamiint következtetni lehet azok erősségére. Ezt segíti azoknak a helyeknek a vizsgálata is, ahol hordaléklerakódás a jellemző folyamat.

A légifényképeknek a munkafolyamatban négyes szerepe volt:

— a terepi tájékozódás alapjául lehetett használni;

— a területi térképezési egységek lehatárolásához alapinfo rmáciákát szolgáltattak;

— a pontszerű méréseikhez az optimális és reprezentatív helykijelölést segítették;

— a mérések vonatkoztatási területének, valamint a területi összefüggéseknek meghatározásához nyújtottak áttekintő képet a vízgyűjtőről.

Az űrfelvételeket a terepmunka során korlátozott pontossággal lehetett felhasználni. A 30X30 méteres felbontás a nagy geológiai és növényzeti egységek automatikus elkülönítését lehetővé tette, azonban nem nyújtott segítséget a részletesebb feltáráshoz.

A terepmunka után került sor az adatok feldolgozására, majd egy összefoglaló tanulmányiban meghatározásra kerüllek az erózió által legveszélyeztetettebb területek, és a szükséges erózióvédelmi beavatkozások.

Mint már korábban említettük, az ITC módszerének egy nagyon fontos eleme az, hogy a feldolgozás területi információs rendszerekben is lehetséges. Ehhez egy saját fejlesztésű, IBM AT alapú területi információkezelő programcsomag van kialakítás alatt az ITC-ben. Az ILWIS (Integrated Land and Watershed management Information System; Egyesített föld- és vízgyűjtő-gazdálkodási információs rendszer) magába foglalja a távérzékelési alapanyagok kiértékeléséhez szükséges képfeldolgozási műveleteiket, valamint lehetővé tesri, hogy térképi adatokat együtt lehessen kezelni táblázatos formában meglévő adatokkal. Ily módon lehetőséget ad a térképeik, és a hozzájuk tartozó magyarázó táblázatok, jelkulcsok együttes feldolgozására. A kapott eredményeket meg lehet jeleníteni, valamint a számítógépen belül döntést segítő modellek számára át lehet adni. A rendszer egyik legnagyobb előnye az, hogy viszonylag alacsony árú, mindenki számára hozzáférhető hardveren valósítják meg, ennek ellenére nagy adatbázisok kezelésére és kiértékelésére alkalmas.

A Canas vízgyűjtőn tartott terepgyakorlat adatainak az ILWIS-en történő feldolgozására csak részben nyílt lehetőség. A rendszeren más területék adatainak feldolgozása folyt, de ezek is jól mutatták a területi információ kezelő programcsomagok alkalmazásának hatékonyságát.

Általánosságban megállapítható, hogy a távérzékelési anyagok egy erózióval kapcsolatos feltáró munkában nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak. A terület térképezési egységekre való felbontása alapul szolgál az elemzéshez, és az ilyenfajta megközelítés a számítógép számára is könnyen kezelhető adatokat szolgáltat. A továbbiakban mindenképpen azt az utat kell járni, hogy a távérzékelés által szolgáltatott adatokat számítógépes módszerekkel kell bevonni a területi elemzések folyamatába.

Az IIASA-ban szerzett tapasztalatok

Az ausztriai International Institute for Applied System Analysis (Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet), mint a nevéből is kitűnik, egy nemzetközi kutatóihely. Az alapító országok, amelyek között megtalálható a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán, Magyarország stb., abból a felismerésből hozták létre, hogy az emberiségnek számos olyan közös problémája van, amire a tudományos megoldást is célszerű közösen keresni.

Az intézetnek egyedülálló hangulatot kölcsönöz az, hogy az osztrák kormány jóvoltából о Habsburg uralkodók egykori laxeniburgi kastélyában rendezték be. A kastélyt Európa egyilk legszebb parkja veszi körül. A gyönyörű környezet és az igazán nemzetközi kutatógárda páratlan légkört teremt, ahol a Fülöp-szigetektől Kanadáig a világ számos országából érkeznek kutatók a világ népesedési, éghajlatváltozási, gazdasági és egyéb problémáira tudományosan megalapozott megoldást találni.

Fekete Balázsnak tanulmányútján 1988 júniusától szeptemberéig az IIASA-n belül az Advenced Computer Application (Fejlett Számítástechnika Alkalmazási) projekt munkáját sikerült jobban megismernie. Ennek a projektnek sajátos helyzete van az IIASA-n belül. Amíg a többi projekt elsősorban az MASA költségvetéséből (aminek forrása a tagországok tagdíjbefizetéseiből származik) tartja fenn magát, addig az АСА kizárólag külső megbízásókból él. Az АСА kitűzött célja, hogy a tudomány eredményeit (ezen belül elsősorban az IIASA-íban elérteket) a felhasználók számára használható, és ezáltal eladható formára hozza. Az АСА sok kutatóhely számára példaként kellene álljon azzal a képességével, ahogy a tudomány eredményeit egy igen kemény nemzetközi piacon eladja.

A különböző problémákra kidolgozott modelleket olyan számítógépi környezetbe ágyazzák, ahol a felhasználó a matematikai háttér, illetve a számítógép működésének részletes ismerete nélkül is képes a modelleket alkalmazni, és ezáltal a feladatait megoldani. Példaként lehet említeni azt a programrendszert, ami kétdimenziós szivárgáshidraulikai problémák megoldására készült. A felhasználó a számítógéphez csatlakoztatott „egér” (a játékszámítógépeknél — pl. Commodore — megszokott joystickhez hasonló funkciójú eszköz) segítségével a számítógép képernyőjére felvázolhatja a megoldandó problémát, mentesülve a feladat numerikus leírásának fáradsága alól. A programrendszer ezután kiszámítja a kialakuló áramlási Viszonyokat, majd lehetőséget nyújt a felhasználónak ahhoz, hogy különböző szennyezések terjedését vizsgálja az adott áramlási helyzetben. Mindezt oly módon teszi, hogy a felhasználó maga előtt látja a kialakuló áramlási képet, illetve a szennyezőanyag terjedését. Ez utóbbi folyamat animációs sebességgel történik, így szinte mozgóifi'ím játszódik le a felhasználó szeme előtt.

Az АСА az említetthez hasonló modellek komplex rendszerré történő integrálásával hozza létre döntéstámogató programcsomagjait, amelyek ily módon alkalmasak térségi beavatkozások hatásainak komplex elemzésére, és ezáltal a lehetséges döntések közül az optimális megoldás kiválasztására.

Jó példa a Kínai Népköztársaság számára készült rendszer, ami Shan Xi tartomány iparfejlesztési programjának megalapozását hivatott segíteni. Ez a rendszer, figyelembe véve a tartomány jelenlegi infrastruktúráját, természeti erőforrásait, meglévő iparát és munkaerőpiacát, képes arra, hogy az iparfejlesztés olyan irányait jelölje ki, amelyek a meglevő lehetőségeket optimálisan használják ki, és minimális ráfordítással maximális fejlődést eredményeznek.

Az АСА döntéstámogató rendszereit az amerikai SUN Microsystems Inc. által kifejlesztett SUN workstation-oikon dolgozzák ki. Ezek a számítógépek egyesítik magukban a nagy központi és a személyi számítógépek előnyeit. Ezeket, a UNIX operációs rendszer alatt működő gépeket nagy műveleti sebesség és több Megabyte belső memória jellemzi.

Az HASA—ACA-nál tett tanulmányútra a Soros Alapítvány támogatása révén nyílt lehetőség. A tanulmányút során a területi információs rendszerek és a távérzékeléssel nyert felvételek alkalmazási lehetőségeivel kellett foglalkozni.

Az ACA-nál készült döntéstámogató rendszereik eddig is igen sok területi információt igényeltek, és ez az igény várhatóan növekedni fog. Ezt felismerve, az АСА megszerezte az amerikai GRASS területi információs rendszert, ami egy9