Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
daláról közelíti meg, és a termék kereskedelmi minősítése keretén belül figyelembe veszi a termék által annak használata során előidézett környezetszennyezést, ártalmat, valamint hulladékká válása után, annak mennyiségét és minőségét (környezetkímélő áruk fóruma, a környezetkímélő termékek megkülönböztető megjelölése, stb.). A környezetvédelmet és azon belül a hulladékok káros hatása elleni védelmet szolgáló kutatások és fejlesztések kiemelkedő szerepet kaptak a népgazdaság VII. ötéves tervének fő célkitűzései között. E célkitűzések részben az Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv programjaiban és az egyes ágazati programokban, másrészt a központi gazdaságfejlesztési programokban realizálódnak. Az OKKFT programok közül közvetlenül szolgálja a hulladékgazdálkodást a G—10 jelű „Környezetgazdálkodási kutatások” című program, de említést érdemelnek azok a programok is, amelyek közvetve segítik a környezetvédelmet. Ilyenek: — a gazdaságos anyagfelhasználás és hulladékhasznosítás; — a biotechnológiai eljárások; — a gyógyszer-, növényvédőszer-, és intermediergyártás; — az élelmiszertermelés, valamint — az elsődleges biomasszatermelés fejlesztését célzó programok. Oktatás A környezetvédelmi szak, ezen belül a hulladékok káros hatása elleni védelem szakterület egyrészt szaktudományként való lassú elfogadása, másrészt szakmai tevékenysége igényli, hogy a képzésben megfelelő oktatási háttérrel rendelkezzen. Míg a környezetvédelem mozgalomszerű kibontakozását követte a felső szintű, középszintű oktatás megindítása és számtalan alsószintű tanfolyam megrendezése, addig a legelmaradottabb helyzet a hulladékgazdálkodás területén alakult ki. Nem halasztható tovább az, hogy a szakmai közép- és felsőfokú oktatásban a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási ismeretek helyet kapjanak a szakmai tantárgyakban. Környezetünk minősége, a környezeti hatások megelőzése elsősorban a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási ismeretekkel kellően felvértezett kutatóktól, gyártás- és gyártmányfejlesztőktől, mérnököktől és munkásoktól függ. E téren a lemaradásunk jelentős. A hiányok felszámolására tett első kezdeményezések (BME, VVE) biztatóak. Ffulladékgazdálkodási programok Magyarországon jelenleg három olyan program van folyamatban, amelyek részben, vagy kizárólagosan a hulladékgazdálkodás fejlesztését segítik elő. Az állam mindhárom program esetében szervező szerepet tölt be és különféle támogatást nyújt. A programok közül — a melléktermék és másodnyersanyag hasznosítási program és — a technológiakorszerűsítés és anyagtakarékossági program kizárólag gazdasági jellegű. Ezek a központi támogatási lehetőségek csökkenése, illetve megszűnése következtében gondokkal küzdenek. A veszélyes hulladékok által okozott környezetveszélyeztetés mérséklésére kidolgozott cselekvési program viszont környezetvédelmi szempontok alapján működik. Célja mindazon feladatok, intézkedések, műszaki-gazdasági feltételek meghatározása, és megteremtése, amelyek révén a veszélyes hulladékok keletkezését és környezetkárosító hatását mérsékelni, a meglévő hulladékokat hasznosítani, illetve környezetkímélő módon kezelni lehet. A programot a KVM és az Ipari Minisztérium irányítja, koordinálja, más országos hatáskörű szervek és a megyei tanácsok közreműködése mellett. A cselekvési program alapján az országos közüzemi hálózat teljes kiépítése (két égető, hat lerakó, megyei átmeneti tárolók), a vállalati ártalmatlanító kapacitások — elsősorban égető berendezések — jelentős fejlesztése és a hulladékcsökkentő eljárások széles körű elterjesztése együttesen eredményezhet kielégítő megoldást. 1986—1990. között az országos hálózatból egy égető és egy lerakó üzembe helyezése, valamint a második égető és a megyei átmeneti tárolók létesítésének megkezdése valósulhat meg. A közüzemi hálózat építkezéseinek befektetési költségeit a Központi Környezetvédelmi Alap 30%-ban vissza nem térítendő támogatásként, a központi költségvetés 30%-ban fix járadékos alapjuttatásként biztosítja. A fennmaradó 40%-ot a hálózat egyes elemeit létesítő és üzemeltető vállalatoknak kell előteremteniük saját forrásból és bankhitelből. A közüzemi hálózat szolgáltatásai adómentesek. A program ösztönzi a speciális (nehézfém- és halogéntartalmú hulladék) ártalmatlanító létesítmények kifejlesztését. Külföldi tapasztalatok és referenciák ismeretében tervezzük — mintegy évi 70 et kapacitással — a cementgyári klinkerégető kemencékben a veszélyes hulladékok égetését. Jelenleg pl. Franciaországban 13 cementgyárban évente 150 et folyékony iszap és szilárd halmazállapotú veszélyes hulladékot, valamint kohászati iszapot égetnek el a környezetvédelmi előírások betartása és szigorú hatósági ellenőrzés mellett. Az igen kedvező tapasztalatok alapján ezt a menynyiséget terveik szerint 1992-ig 320 et-ra növelik. A cement árának 10%-os csökkentését eredményező cementipari égetés gazdaságossága megváltoztatta a veszélyeshulladék-égetőkben történő égetés megítélését. Ezen égetőket egyre inkább speciális célra használják. Flulladékkár-elháritás A cselekvési program foglalkozik az ivóvízbázisok védelme érdekében a vadlerakók felszámolásának szükségességével is. Magyarországon a lakosság ivóvízellátásának 80%-a a felszín alatti vízkészletekből történik, ezért a vadlerakóban elhelyezett hulladékok kockázata igen nagy, feltárásuk, ártalmatlanításuk fontos feladat. Ezt figyelembevéve kidolgoztuk a vadlerakók tervszerű felkutatásának, feltárásának és szanálásának módszertanát. A gyakorlati végrehajtás azonban pénzeszközök hiányában késik. Azokban az esetekben, amikor a vadlerakóba helyezett hulladék szennyező hatása jelentkezik, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokon már korábban létrehozott és erre a feladatra újabban alkalmassá tett ár- és belvízvédelmi, valamint vízminőségi kárelhárítási szervezet fogja a vadlerakók szanálását elvégezni. A talaj-, a felszín alatti víz, illetve a vízbázisok káros szennyeződésének megelőzése, csökkentése érdekében általában arra nincs idő, hogy a lerakott hulladék tulajdonosát a hatósági szervek felderítsék, részére a szanálási kötelezést kiadják és a teljes hatósági eljárást lefolytassák. Ez esetben a felmerülő költségeket a Központi Környezetvédelmi Alap e célra elkülönített részéből finanszírozzák. A kárelhárítási szervezet beavatkozási költségeit — amennyiben a tulajdonos (elkövető) ismertté válik — át lehet hárítani. kisebb ráfordítást igénylő feladatok A cselekvési program a jelentős ráfordítással járó fejlesztési feladatok mellett kisebb ráfordítást igénylő, a cél elérését elősegítő tennivalókat is megjelöl. Ezek közé tartozik: — a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogi, műszaki szabályozás korszerűsítése; — a veszélyes hulladékok újrahasznosítási, ártalmatlanítási módszereit feltáró kutatás-fejlesztési feladatok ellátása ; — a hulladék mennyiségét, minőségét meghatározó és értékelő mérőhálózat és információs rendszer fejlesztése ; — a veszélyes hulladékok országhatáron át történő mozgatásával kapcsolatosan kidolgozás alatt álló nemzetközi konvencióval összhangban lévő szállítási előírások kidolgozása stb. Egyéb központi és vállalati kezdeményezések Az elmúlt években számos központi kezdeményezés született egyes ágazatok, vagy iparágak hulladékainak, illetőleg egyes hulladékfajták környezetkímélő kezelésére. Ezek a programok most indulnak. Külön említést érdemel közülük — az egészségügyi ellátásból származó hulladékok; — a nyomdaipari hulladékok; — a bőrgyártás hulladékai, vagy — a műanyagból készült, kiürült növényvédő szeres göngyölegek kezelésének programja. A termelő szervezetek jelentős hányada részben a ható6
