Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 3. szám

bé teszi ezt a tájat, és ezzel javítjuk a természeti környezet szépségét, közérzetünket, végső soron életünk minőségét.

A leírtak alapján összegezhetjük, hogy a 33. sz. út alatti tározórész és környéke a humán hasznosítás fogalmán belül elsősorban a vízpari fürdőzés, a vízisport, sporthorgászat, üdülési idényen kívül pedig víziszárnyas vadászat céljaira alkalmas. (A továbbiakban ezt nevezzük A-tározórésznek.)

A 33. sz. út feletti tározórész pedig elsősorban a biológiai szennyvíztisztítás és természetvédelmi (fejlesztési) célokra alkalmas (ezt nevezzük B-tározórésznek).

Itt jelentkezik mindjárt egy fontos feladat, hogyan értelmezzük, nevezzük az egyes tározórészeket azért, hogy nevükben is kifejeződjön funkciójuk, idegenforgalmi vonzerejük.

Sajnos, ma sem egyértelmű a tározó elnevezése, de másfél évtizede együtt

élünk velük, ki ezzel, ki azzal, amit megszokott és ezek már-már természetesnek tűnnek. Magam is váltogatva használom a Kiskörei tározó, illetve a Tisza II. tározó elnevezést annak ellenére, hogy semmiképp sem logikus. (Utóbbit termelőszövetkezetek, áruházak is felvették.) Kétségtelen, időrendi sorrendben másodikként épült a Kiskörei Vízlépcső, ebből következtetett a Tisza II. tározónév is. A térképeken pedig Kiskörei Tározónak, Kiskörei Víztárolónak jelölik. De nincs Tisza I. tározó sem, mert az elsőt, azt mindig Tiszalöki Vízlépcsőként nevezik. (A MÁV menetrend ugyan ezt is Tiszalöki Erőműként nevezi.) (Elméleti a fejtegetés a jövőre vonatkoztatva, de a megelőzés érdekében is érdemes átgondolni, hogyha időrendben Csongrádon épül a vízlépcső, Tisza III. lesz, a vásárosnaményi Tisza IV. és a záhonyi Tisza V.? — stb. Ezen tehát előbb-utóbb változtatni kell, mert hazai viszonyok között is már ma is zavart okozhat, de azt okoz a számukban mindig növekvő külföldi turisták körében.)

A humán hasznosítás szempontjából indokolt, hogy az elsősorban idegenforgalmi propaganda céljából olyan neve legyen a természeti szépségű és vonzerejű üdülőtájnak (A rész), amely csábítja, messze földről idecsalogatja a látogatót. Ilyen névadásra írt ki pályázatot a KIB elnöksége, amelynek zsűrizése folyamatban van. (A tározórész névadása nem érinti a Kiskörei Vízlépcső elnevezését.)

A 33-as út feletti tározórész (B-rész) elnevezését helye és funkciója predesztinálja, a Poroszlói Természetvédelmi Terület névhasználatát. E természetvédelmi terület értékét tovább növelné, ha olyan vonzerejű, európai hírű természetvédelmi terület lenne, amelyben felügyelet, helyesebben szakszerű vezetés mellett a természet titkai iránt érdeklődő hazai és külföldi turisták is betekinthetnének. Értelemszerűen oktatási intézmények, kutatóintézetek kutatóbázisai, gyakorlóhelyei is otthonra találhatnak benne.

G azda god hatna idegenfo rgall m u n к

és színesedhetne ajánlatunk, ha a Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Egerben üdülők, a Hortobágyra kiránduló turisták az egyedülálló romantikájú Tiszafáját és a természetvédelmi ritkaságot is zavartalanul látogathatnák.

Reménykedhetünk, hogy az új minisztériumnak (KVM) — szellemi, anyagi és technikai eszközeinek összevonásával — a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy egységes irányításával jut energiájából arra is, hogy ezek a ,,humán'1 jellegű igények jobban teljesüljenek.

Hiszek abban is, hogy az új szervezetben gyökeret ver a humáncentrikus vízügyi műszaki és ökológiai szemlélet, és a mérnöki gyakorlat bővül a környezeti szemlélettel. Ha munkájuk során a műszaki céllal egyenrangúként érvényesülnek a környezeti, természeti és tájfejlesztési érdekek, a fent körülhatárolt területek majd az aktív pihenést, a munkaképesség megőrzését, az urbánus életmód hátrányos hatásainak kompenzálását, a megelőző egészségvédelmet is szolgálják. E munka elismeréseként viszont tovább növekszik a környezetvédelem és vízgazdálkodás társadalmi elismerése, rangja.

E munkában szeretnénk részt vállalni és együttműködői a KISZ hatáskörébe utalt feladatokban, minden segítőkész emberrel és intézménnyel.

Dr. Papp Ferenc a KIB elnöke

Megalakult a Magyar Környezetvédelmi Egyesület

A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta alakuló ülését a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. Az alakulással négyéves elhatározás valósult meg, ugyanis a Hazafias Népfront Környezetvédelmi Bizottsága Gyulán megtartott III. országos konferenciáján javasolta az egyesület létrehozását.

Az elnökség tagjainak — aikik között jelen volt dr. Ábrahám Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára is — üdvözlése után dr. Antoni Ferenc akadémikus, a szervező bizottság elnöke ismertette az egyesület legfontosabb céljait, melyeket az alapszabályban rögzítettek. Hangsúlyozta, hogy tevékenységükkel mindazokat a gondokat fel kívánják vállalni, amelyek ma a környezetünkért aggódó embereket foglalkoztatják.

Ezt követően kezdődött meg az alapszabály-tervezet vitája, melyhez többen terjesztettek elő módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Az alakuló közgyűlés elfogadta a módosított alapszabályt, majd meghallgatta a jelölő bizottság elnökének előterjesztését az egyesület tisztségviselőire, akiket titkos szavazással választottak meg. A Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke dr. Antoni Ferenc akadémikus, társelnöke dr. V. Nagy Imre egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, főtitkára Kántor Sámuel, a HNF ОТ környezetvédelmi titkára lett.

7