Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 3. szám
Gondolatok teendőink egységes értelmezéséhez Elismert, hogy közútjainkról, árvédelmi töltésekről figyelve az alacsonyabb duzzasztási szint miatt a tározó külső megjelenése nem kelti azt az összszefüggő, szép víztükröt, amelyet a hasonló méretű vízfelülettől remélnénk. Sok helyen (pl. a 33. sz. út mentén) a rendezetlenség benyomását keltő látvány miatt a tározó üdülési, idegenforgalmi szempontból még nem vonzó. Sokkal szebb, festőibb belülről, a tározóban nézve, ahová a látogatóknak csak kis százaléka jut el. Az alakulóban levő rendezetlen vonalú (partélű) szigetek a maguk természetes növényvilágukkal, esetenként fellelhető száraz, korhadt famaradványokkal még nem mindenütt vonzóak. (Bár ezek rendezetlenségük ellenére — vagy éppen ezért — mégis romantikusak, egyedül itt fellelhető növényi társulások.) A másik oka az lehet, hogy megközelítésük nehézkes, a hozzáférhetőség még nem szervezett. E szigetek a turisták számára talán még ezért alig-alig hasznosulnak. összességében a klasszikus tározóknál jelentkező összefüggő vízfelület helyett itt egy szigetekkel tarkított nagy vízfelület van, amely sajátos természeti szépségű, egyedülálló Tisza-táj. Értékét később majd ez adja, emiatt vonzereje hasonló lehet, mint a Hortobágyé. A nagy vízfelületen belül is eltérő jellegűek az egyes öblözetek (Abádi-öböl, Sarudi-rét, Füredi-holtág, Poroszlóimedence sb.), amelyek változatossá is teszik. Ez a jellegű, szigetekkel tarkított tározórész jellemző a vízlépcső és a 33. sz. út közötti területre. Ez a 90 km2-nyi terület az, amely kedvező a vízparti fürdőzésre, a vízisportokra (széllovaglás, evezés, vitorlázás) a sporthorgászatra, víziturizmusra, üdülési idényen kívül pedig a víziszárnyas vadászat máshol fel nem található lehetőségét adja. A 33. sz. út felletti, mintegy 30 km2- nyi tározórész sekélyebb vízborítása, buja vízinövényzete és gazdag víziszárnyas állománya miatt, mint tározótér, eltérő jellegű. Növény- és állavilága, ezen belül is gazdag madárvilága máris a természetvédelmi területek rangjára emelte. Néhány év múlva Európa-hírű madár-rezervátum lesz. Ez az a tározórész, amelybe közvetlen befolyik az Eger patak szennyezett vize is, ennek biológiai víztisztító szerepe van. Ha összehasonlítást tehetünk a Balaton és a Tisza II. tározó között, szerkezetileg a 33. út feletti tározórész nagyon hasonlít a Kis-Balatonhoz. Kevés költséggel alkalmassá tehető arra a funkcióra, amelyet a Balaton esetében a Kis-Balaton betölt, a víztisztításra, a vízvédelemre. Konkrétan az üdülő jellegű tározórésznek a biológiai szűrőrendszerét adja, amely a legmegbízhatóbb és legolcsóbb vízminőségvédelmi technológia. A két tározórészt tehát eltérő jellege miatt eltérő módon ésszerű fejleszteni vízügyi és humán jellegű hasznosítás miatt is. Ezért itt mindjárt jelentkezik a megszokottól eltérő gondolkodás. A vízügyi műszaki szempontból egységesen kezelt tározót a bővülő tartalmú humán hasznosítás érdekében tározórészekre bontva célszerű értelmezni, ha indokolt, úgy is kell kezelni. Igen! E nagy beruházás is az emberért van és azt kell jobban szolgálnia. Ezzel viszont adhatunk olyan többletet, olyan mást, amely műszaki-gazdasági céljai mellett szeb-Szabad strand 6
