Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 2. szám
NEMES GERZSON 1902—1988 Eltávozott közülünk Nemes Gerzson, nagy idők tanúja és terhét viselő résztvevője. Pirospozsgás arca, ezüstfehér haja, derűs személye, szívesen adomázó, nagy élettapasztalatot tükröző gondolatai és mondásai, fáradhatatlan munkaszeretete, méltán kedves és tanulságos emlékként maradnak meg. Jászkiséren született, tudatosan jász ivadék. A Jászapáti Gimnázium szorgalmas tanulója. Jó szívvel emlékezett a műegyetemi éveire — professzoraira, évfolyamtársaira —, ahol mérnöki diplomáját szerezte. Kis megszakításokkal 20 esztendeig volt társulati szolgálatban. 1928-ban első munkahelye a Tisza—Szamosközi Ármentesítő Társulat volt. Rövidebb ideig dolgozott a Fertőtó, majd a Bódva szabályozási munkáinál és az Ecsedi láp—Szamos Balparti Ármentesítő Társulat szakaszmérnökeként. Huzamosabban a Dunavölgyi Lecsapoló és öntöző Társulat szakaszmérnöke, a Balaton Nagybereki Lecsapoló Társulat igazgatómérnöke, a Gerje—Perje Ármentesitő Társulat szakaszmérnöke. Az újjászervezett vízügyi szolgálatban a Szolnoki Vízgazdálkodási Körzet mérnöke, majd csoportvezetője. A Szolnoki Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal műszaki vezetője, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság műszaki osztályvezetője. Majd a Műszaki Tervezési Osztály, később a Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztály vezetője, műszaki tanácsadó. 1974 évi nyugdíjba vonulása után a vízügyi történeti kutatás töltötte ki mondhatni utolsó percéig örömét jelentő munkás életét. Változatos életútja, a történelmi idők, amikor tevékenységét folytatta mindig újabb és újabb feladatok elé állította őt, de nem tért ki az új elől, vállalta, hogy megbirkózzon a nehézségekkel. Fiatal éveitől irányítóan részt vett a szamosi árvizek elleni küzdelmekben. A dunavölgyi lecsapolások építésének befejeztével az aszályos évek gondjai és következményei nehezedtek az akkor már ott dolgozó szakaszmérnökre. A 40-es évek elején a Balaton Nagyberek belvizei az igazgató-mérnököt arra sarkaflották, hogy indítsa meg a térség eredményesebb lecsapolásának fejlesztését. A háború pusztításainak helyreállítása az Abonyi Gerje—Perje Társulatnál volt feladata. A Szolnoki KBH műszaki vezetőjének, az 50-es években az öntözés középtiszai kiterjesztését, rizstelepek építését kellett irányítania. A Vízügyi Igazgatóságnál induló műszaki tervezési tevékenységnek, mint új feladatnak megszervezésére és vezetésére kapott megbízását eredményesen teljesítette. Megalapozta és segítette az újonnan alakuló társulatok alakulását. A Vízrendezési Vízhasznosítási Osztály keretében a Kiskörei Vízlépcső előkészítési munkái, az öntözőfürtök megtervezésében részvétel és az átkapcsolások megvalósítása voltak olyan magas lépcsőfokok, melyeket sikerrel tudott megjárni. Élete során leghosszabb ideig az öntözéssel volt kapcsolata, de legszívesebben az árvízvédelmi feladatokkal foglalkozott, úgyis mint kezdő szakaszmérnök, és a Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője és védelem vezetője helyettese. A vízügyi történeti kutatásai — levéltárak és más források óriási anyagainak feldolgozásával — a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja három kötetének szerkesztését és nagy részének megírását tették számára lehetővé. Ónálló munkája a Zagyva és Tarna-völgy Jászkerületi Vízügyeinek Krónikája Az MTESZ Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa március 18-án tartott ülésén megvitatta az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottságának Brudtland néven ismertté vált jelentéséből adódó hazai feladatokat. A vitában többen elmondták, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi érdekeltté sem a vállalatokat, sem pedig az egyéneket környezetük fokozottabb megóvásában. Felvetődött olyan javaslat, hogy egyének, kisvállalkozók is létesíthessenek pénzügyi alapokat környezetvédelmi célokra, elsősorban helyi problémáik megoldására. Elhang(1279—1876). Bedekovich Lőrinc, a Jászság első vízépítő mérnöke életrajzi adatainak kitartó kutatója és közreadója volt. Munkásságát erkölcsi elismeréseinek sora fémjelzi. Három alkalommal kapta meg a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója jelvényt. Munka Érdemrend Ezüst fokozata, Bronz fokozata és a Szocialista Munkáért kormány kitüntetései az általa végzett tevékenység megbecsülését mutatják. Átvehette a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, melyet azok kaptak akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért kimagasló érdemeket szereztek. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjai sorába iktatta, elismerve a Társaság szakterületein folytatott kiemelkedő tevékenységét. Elnyerte a METESZ-díját. Szolnok város, s különösen a szolnoki Tiszaliget fejlesztésével kapcsolatos munkájáért, Pro Űrbe díjjal jutalmazták. Hosszú ideig a Hazafias Népfront Városi Bizottságának alelnöke, a Szolnok Tiszaligeti Intéző Bizottság elnöke. Nemes Gerzson főmérnök emlékét leginkább azzal őrizzük meg, ha megkíséreljük számos követésre méltó tulajdonságát megörökölni. zott az is, hogy érdemes lenne megfontolni a bankok bevonását valamilyen formában a környezetvédelmi beruházások finanszírozásába. A vitában felszólalt dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is. Elmondta, hogy az újjáalakult minisztérium fő célja a komplex környezetvédelem, egyetemesen kezelni mindazokat a problémákat, amelyek zavart okoznak a természet körforgásában. A komplex munkában más állami és társadalmi szervezetek segítségére is számítanak. MUNKAVERSENY A DÉLVIÉP-NÉL Eredményes évet zárt 1987-ben is a vállalat és ehhez a munkaverseny-mozgalom is hozzájárult. A szocialista brigádvezetők a közelmúltban küldöttértekezleten értékelték a mozgalom eredményeit és a szakma (ágazat) Kiváló Brigádja kitüntetésre javasolta felterjeszteni a tanácskozás a nagykanizsai építésvezetőség Kovács László vezette brigádját. A vállalat Kiváló Brigádja címet 5 brigádnak ítélték oda, míg az aranykoszorús címet 51, az ezüstkoszorúst 16, a bronzkoszorús címet 14 brigád kapta meg, s ezekben összesen csaknem 700 brigádtag dolgozik. A tanácskozáson a mozgalom 1988. évi feladatait is megbeszélték, s mindezek az 5 éves munkaverseny-vállalásban öltenek testet. A vállalatnál a munkaidő jobb kihasználásával és jobb megszervezésével a munkaverseny-váUalás kiemelten foglalkozik. A gazdálkodási feladatok eredményes végrehajtása, a KVM által kitűzött célcsoportos beruházási munkák maradéktalan teljesítése, a műszaki technológiák, előírások maximális betartása, a munkák minőségének javítása kiemelten szerepel a brigádok vállalásaiban. Karcagi Gábor A KÖRNYEZETVÉDELEM ÜGYE a MTESZ Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa márciusi ülésén 27
