Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 2. szám

VÍZÜG4! LAPOKBAN OLVASTUK A tunyogmatolcsi Holt-Számos komplex vízgazdálkodása címmel tanulmány készült a vízügyi igazgatóságon, amely­nek társadalmi vitájára tavaly Tunyogmatolcson került sor nagy érdeklődés mellett. A Holt-Számos vízminőség-javítása és környezeti rekonstrukciója olyan komplex feladat, amely­ben több tanács, vállalat és tsz is részt vesz. A következő évek feladataira intézkedési terv készült, s ennek végrehaj­tása megteremtheti, hogy az egyes holtág-szakaszok termé­szetvédelmi területté váljanak. DMRV híradó Korber Józsefet, az egyik legjobb nehézgépkezelőt mutat­ja be a lap, aki legutóbb a Munka Érdemrend bronz foko­zata kitüntetést vehette át. A válalatnál 1970 óta dolgozik, az eltelt 17 év alatt az üzemigazgatóság szinte minden na­gyobb munkájában részt vett. Azok közé tartozik, akik — ha a munka úgy kívánja — a csákányt vagy az ásót sem restek megfogni. Munkatársai nyílt, segítőkész emberként ismerik, aki a társadalmi munkában is élenjár, jó példát mutat. Jó munkáját már korábban is több alkalommal kitüntetéssel is­merték el. A budaörsi telep dolgozói közül a szállítási üzem jármű­vezetői közül többen különböző jelvényeket és pénzjutalma­kat kaptak balesetmentes közlekedésért, ötszázezer kilomé­tert vezetett balesetmentesen Berkes József, Éder József és Pálinkás József. Hétszázötvenezer kilométert Debreceni Jó­zsef, Farkas Károly, Halász István, Nagy Lajos, Okányi Sán­dor, Patkó László és Nagy Zoltán. Egymillió kilométert Bor­­bélyi János, Flaisz Károly, Halász Attila, Kása László és Lati­­novics János. Harmincnégy évet töltött a vízügy szolgálatában Pá If i Jenő, a Berettyó szakaszmérnökség ,,árvizes” főnöke. Nem­csak jól ismerte, szerette is munkáját és ismerős volt számá­ra a vidék, az itt élő emberek, hiszen szülőföldjén dolgozott. Pálfi Jenőt nyugdíjba vonulása alkalmából mutatja be a lap s egy eredményes, gazdag életpálya tárul elénk az írásból. Az Igazgatóság az elmúlt évben versenytárgyaláson nyerte el a Kuta-főcsatorna és a 47-es sz. főközlekedési út keresz­tezésében épülő hídépítési munkát. A berettyói szakaszmér­nökség elkezdte a munkálatokat és szerződésben vállalta, hogy azt 1988 június végére befejezi. Az igazgatóság egyéb­ként az elmúlt évet eredményesen zárta. Az éves feladatter­vet minden egység teljesítette, illetve túlteljesítette. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! в и ш й híradó A DUNÁNTÚLI VIZÜpYI €PITÖ VÁLLALAT PART-.ES GAZDASÁGI VEZETÓSEGENf К LAPJA Régi terv volt a vállalatnál, hogy milyen formában lehetne bekapcsolódni a szakmunkástanulók képzésébe. Az első lé­péseket 1985-ben tették meg, amikor szerződést kötött a DUVIÉP a zirci szakmunkásképző intézettel. Azóta a gyakor­lati képzés feltételeit évről-évre sikerült javítani. A tanulók egy része már mint fiatal szakmunkás dolgozik a vállalatnál. Az elmúlt évben más szakmunkásképző intézetekkel is fel­vették a kapcsolatot, s ma már a gépszerelőkön kívül a könnyűszerkezeti lakatosok, a központifűtés-szerelők, a vil­lanyszerelők és más egyéb szakmák gyakorlati fogásait is itt tanulják a jövő szakmunkásai. Az igazgatóság területén történt tározófejlesztésről írt cik­ket a lapban Szilágyi Attila. írásából megtudjuk, hogy az 1960-as évektől kezdődött jelentős tározóépítés az igazgató­ság területén. így a 60-as években öntözővíz, a 70-es évek­ben árvízcsúcs-csökkentő, az 1980-as években pedig komp­lex hasznosítású tározók épültek. A legtöbb tározó a Tápió vízrendszerében épült. Külön említést érdemel a Tarján­­pataki és a maconkai tározó. A létesülő komplex hasznosí­tású tározók közül kiemelkedő a püspökhatvani és Legéndi­­pataki, az árvízcsúcs-csökkentők közüli a Csikipusztai tározó, amelynek megépítése még ebben az évben befejeződik. 28

Next

/
Thumbnails
Contents