Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 2. szám
A temető leletanyagából ták fel. Természetesen a már korábban elkezdett régészeti lelőhelyek feltárásai is folytatódtak. Múzeumunk az Esztergom környéki ásatásokban vesz részt 1986 őszétől. Egy okevelekből ismert Árpád-kori település, nevezetesen Zsidód falu templomát és a hozzá tartozó temető feltárását végezzük. A lelőhely Esztergom és Tát közötti műút szélén, a Kis- Dunához közel, a Zsidódi hídtól mintegy 200 m-re terül el. A falu templomát 1295-ben említi először Vili. Bonifác pápa oklevele, melyből megtudjuk, hogy a templom Szent Tamás tiszteletére volt szentelve és a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Szintén oklevelekből tudjuk, hogy a templom 1329-ben már romokban áll. Későbbi adatok sem a templomról, sem a településről nem ismertek, csupán 1570-ben „Zsidó” lakatlan puszta Esztergom város közelében. A falu emléke a dűlőnevekben maradt meg, Zsidódi-fok, Zsidódi-rév, Munka közben Zsidódi-híd, Zsidódi-puszta, ma is használt dűlő nevek. A feltárást 1986 őszén kezdtük el, s kutatóárkok segítségével sikerült a templom pontos helyét meghatározni, így 87 tavaszán már ún. szelvényes feltárással folytathattuk a munkát, ami azt jelenti, hogy a temlom romjai felett 5X5 m-es szelvényeket nyitottunk, összesen 16-ot, ezekben végeztünk részletes feltárásokat. Munkánk során megállapítottuk, hogy a templom kőből épült alap- és felmenő falait a templom pusztulása után teljesen elhordták. így mi csak az alapozási árok helyét, s egy helyen az apszisban az alapfal egy részét találtuk meg. Ebből azonban pontosan kirajzolódik a templom alaprajza, mely egy egyhajós, félköríves (kb. 7X12 m) templom alaprajzát mutatja. Hatalmas beásásokat találtunk a templom belsejében, valamint a bejáratnál és a szentély körül. Ezekből a beásásokból kerültek elő a templom felmenő falaiból származó faragott kövek és a templom oltárköve is. A leletanyag alapján is a templom pusztulása a XVt'. sz. elejére tehető, ami A'W- ,,-Ь/ azt bizonyítja, hogy az 1329-ben romokban állt templom már nem is épült újjá. A templom feltárásával párhuzamosan a hozzátartozó templom körüli temető feltárását is végeztük. 175 sírt sikerült feltárni, ezek mind közvetlen a templom közelségében feküdtek. A sírok sűrűsége miatt sajnos több szelvényt nem tudtunk nyitni, s így a temető egyik szélét sem tudtuk behatárolni, amiből az következik, hogy egyelőre nem tudjuk meghatározni a temető nagyságát. Ez még a jövő feladata. A sírokból előkerült leletanyag alapján, a korra jellemző S-végű hajkarikák, gyöngyök, gyűrűk, s halotti obulusok alapján megállapítható, hogy az ide való temetkezés már a XI. sz. végén, a XII. sz. elején elkezdődött, s ez a templom építésének idejét is datálja. Már korábban említettem, hogy a nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos régészeti feltárások az 50-es években elkezdődtek. Az idáig feltárt leletanyagból 1988 májusában a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítást rendez Esztergomban a Magyar Vízügyi Múzeumban. Minden kedves érdeklődőt, akit e téma részletesebben érdekel, 1988 májusától szerettei várunk a Magyar Vízügyi Múzeumba. Molnár Erzsébet muzeológus Kiváló Brigádok A jubileumi munkaverseny eredményhirdetése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. évfordulója tiszteletére a DRV Dél-Balatoni üzemigazgatóság balatonakarattyai üzemvezetőségének két szocialista brigádja felhívással fordult a vízügyi ágazat szocialista brigádjaihoz és jubileumi munkaversenyt kezdeményezett. Felhívásukban felszólították a brigádokat, hogy vállaljanak feladatot vállalataik 1987. évi tervteljesítéséből. A felhívásra 34 vállalat 602 szocialista brigádja jelentkezett, küldte el pályázatát. A kollektívák olyan feladatokat vállaltak, amelyek szervesen kapcsolódnak az egység éves tervéhez. A brigádok tagjai közül nagyon sokan részt vettek az újítómozgalomban is, a közvetlen környezet szépítésében, kialakításában, ugyanakkor kulturális és művelődési tevékenységük is kiemelkedő volt. Elmondhatjuk, hogy a munkaverseny elindítása, a vállalási szempontok, a feladatok kitűzése ösztönzően hatott a mozgalomra, a brigádok felelősségteljesen végezték el a vállalt feladataikat. A benevezett szocialista brigádok önértékelésének áttekintése után „házon belül” mérték fel a teljesítéseket és vállalatonként a legjobb brigád versenghetett a kiváló címért. A MEDOSZ hatáskörébe tartozó szocialista brigádok közül a VIZÉP Landler Jenő, a TRV Április 4., a Felsőtiszavidéki VÍZIG Bogdánffy Ödön brigádja, a HVDSZ hatáskörébe tartozó szocialista brigádok közül a Dunamenti RV Fáy András, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szojuz 36, a Dunántúli RV Ságvári Endre brigádja nyerte el a Kiváló Brigád kitüntető címet. A Középtiszavidéki VÍZIG Diesel Rudolf és a Középdunavölgyi VÍZIG Vásárhelyi Pál brigádja Nemzetközi élenjáró brigád kitüntetésben részesült. A többi kollektíva elismerő oklevelet kapott. A jubileumi munkaverseny értékelésére Budapesten a MEDOSZ Dózsa termében került sor, ahol a legjobbaknak dr. Varga Miklós, a KVM államtitkára adta át a kitüntetéseket. 9
